Tartósan beteg gyermek után járó családi pótlék

Kérdés: Meddig folyósítható a családi pótlék az apa részére az után a tartósan beteg gyermek után, aki 1987. március 18-án született, tehát 2005-ben betölti a 18. életévét, de a következő felülvizsgálata csak 2006. február hóban esedékes, ám a szülők kérték a korábbi vizsgálatot és a 67 százalékos munkaképesség-csökkenés megállapítását? A gyermek közoktatási intézménybe nem jár. Szolgálati idő hiányában milyen ellátásra jogosult, illetve ha megkapná a rokkantsági nyugdíjat, járna-e mellette a családi pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...azigénylő rendelkezésére. A fogyatékossági támogatást igénylő személynek fel kellkeresnie háziorvosát, aki kitölti az orvosi beutalót az OEP OOSZI OrvosiBizottságához, valamint nyilatkozik arról is, hogy– az állapot minősítésére alkalmas-e a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy alkalmazása

Kérdés: Egy társaság egy munkaképességét 50 százalékban elvesztett dolgozót alkalmaz heti 30 órás részmunkaidőben. A dolgozó rendszeres szociális járadékban részesül. Milyen járulékokat kell fizetnie a munkáltatónak, és milyenek terhelik az alkalmazottat? A ledolgozott idő szolgálati időnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...8/1983. -PM együttes rendelet 26. §-a értelmében azátmeneti járadékban, illetőleg rendszeres szociális járadékban részesülőmegváltozott munkaképességű dolgozó a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozószabályok szerint folytathat keresőtevékenységet. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

Védőszemüveg juttatása

Kérdés: Mikor és milyen összegben adható a dolgozónak védőszemüveg adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos kötelezettségeit aképernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonságikövetelményeiről szóló 50/1999. M rendelet tartalmazza.Ez alapján a munkáltató köteles legalább kétévenkéntlátásvizsgálatra elküldeni azokat a munkavállalókat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

A prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány szabályai

Kérdés: Mi a jelentősége az újonnan bevezetett prémiumévek programnak, és milyen előnyei vannak a munkavállalókra nézve?
Részlet a válaszából: […] ...A programban részt vevő személyt a természetbeni étkezésvagy az étkezési hozzájárulás 30 százaléka illeti meg.– A jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében aprogramban való részvétellel összefüggésben foglalkoztatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Németországba kirendelt munkavállalók közterhei

Kérdés: Magyarországon bejegyzett és működő cég német tulajdonosa a magyarországi cégnél munkaviszonyban álló dolgozóinak Németországban, az ottani cégénél tudna munkát biztosítani. Kirendelheti-e a munkavállalókat több évre úgy, hogy a munkabérüket Németországban euróban kapják meg, és hogyan történik ebben az esetben a közteherfizetés?
Részlet a válaszából: […] A kirendelés szabályait az Mt. 106. §-a részletezi. Eszerint a munkavállaló a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján másmunkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető (kirendelés). Ennekfeltétele, hogy a munkavállaló kirendelésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Külföldön szerzett szolgálati idő

Kérdés: 1975-ben született, munkavállalási engedély alapján több éve Olaszországban dolgozó – és ott a kötelező járulékokat megfizető – férfi munkavállaló a továbbiakban Magyarországon szeretne dolgozni. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a befizetett járulék alapján a hazaköltözés előtt egy összegben megkapja azt a nyugdíjat, amelyre Olaszországban jogosulttá vált? Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem adott, hogyan tud a külföldi évek alapján szolgálati időt szerezni, illetve milyen okmányokat kell beszereznie, hogy a későbbiekben igazolni tudja a munkaviszonyát? Van-e valamilyen biztosíték arra, hogy ez az időszak majd a nyugdíjszámításnál figyelembevételre kerül? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha nem az Európai Unió tagállamában történik a munkavállalás?
Részlet a válaszából: […] ...országokban szerzett, nyugdíjra jogosító időket? Hosszúévtizedek óta gyakori, hogy Magyarország és a környező országok között, deEurópa más országai között, sőt a tengerentúlon is átköltözés történikidőszakosan, vagy véglegesen akár gazdasági,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Közkereseti társaság jugoszláv és magyar állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Egy közkereseti társaság 2 fő alapító taggal van bejegyezve. A tagokat egyenlő jogok illetik meg. Az egyik – magyar állampolgár – rendelkezik 36 órás munkaviszonnyal, a másik jugoszláv állampolgár, és nem tartózkodik Magyarországon. Milyen kötelezettségek terhelik a kkt.-t abban az esetben, ha tényleges tevékenységet évek óta nem végez?
Részlet a válaszából: […] ...Jugoszlávia egyik utódállamát, Szlovéniát szándékosan kihagytuk az utódállamokfelsorolásából, mivel 2004. május 1-jétől az Európai Unió tagállamává vált.Amennyiben a kérdésben jugoszláv állampolgárságúnak feltüntetett személyesetlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

1955-ben született köztisztviselő nő nyugellátása

Kérdés: Melyik évben jogosult korengedményes vagy előrehozott öregségi nyugdíjra az a nő, aki 1955-ben született, és 1970 óta rendelkezik folyamatos munkaviszonnyal, tehát 2005. évben lesz ötvenéves, és a 35 éves köztisztviselői jubileumi jutalomra jogosult?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban 5évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől,előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, aki– 1945. december 31-e után született, és legalább 38 év,– 1945-ben született, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Rokkantnyugdíjas személy munkavállalása az EU-ban

Kérdés: Vállalhat-e munkát az EU-ban (pl. Ausztria) egy rokkantnyugdíjas személy? Amennyiben igen, milyen feltételeknek kell teljesülni ahhoz, hogy a dolgozó magyarországi rokkantsági nyugdíját ne veszítse el?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság – a rokkantságfokának csökkenésén túl – akkor szűnik meg, ha az érintett– rendszeresen dolgozik (azaz a munkakörére megállapítottteljes munkaidőt ledolgozza, vagy ha más, a megrokkanása előtt is rövidebbidőben dolgozott, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Peren kívül fizetett kártérítés közterhei

Kérdés: Adómentesen fizethető-e ki a kártérítés, ha azt peren kívüli megegyezéssel fizetjük ki a magánszemélynek? A kártérítésre azért kerül sor, mert a társaság által épített épület a szomszéd kertjét árnyékolja, és bírósághoz fordult.
Részlet a válaszából: […] ...kártérítés adómentességéről az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.1. pontja rendelkezik. Az adómentesség feltételéül nem szabja a törvény, hogy a kártérítésnek bíróság által jogerősen megítélt kártérítésnek kell lennie, ezért peren kívüli megegyezés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
1
56
57
58
64