Munkaügyi bíróság ítélete alapján fizetett összegek közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkaügyi bíróság jogerős ítélete alapján kifizetendő alábbi összegeket?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemkiesés címén kifizetett 482 586 forint -mintjövedelmet pótló kártérítés – az összevont adóalap része, melyből adóelőlegetkell vonni. Járulékalapot viszont nem képez, mivel a biztosítás megszűnésétkövető időszakra ítélte meg a bíróság, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Munkavállalói részvényjuttatási program keretében juttatott értékpapírok közterhei

Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalói részvényjuttatási program keretében ingyenesen juttatott értékpapírokat?
Részlet a válaszából: […] ...elbírálásánál az értékpapírok értékét ugyanúgy kelltekinteni, mint a munkabért, és az Szja-tv. 49. §-a értelmében az adóelőleget,valamint a Tbj-tv. 19. §-a szerint a társadalombiztosítási és anyugdíjjárulékot le kell vonni, illetve meg kell fizetni utána...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

"Napszámosok" foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
Részlet a válaszából: […] ...jellegű jogviszony keretében foglalkoztatja – az erre vonatkozó szerződést szóban is meg lehet kötni –, és a részükre kifizetett adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem (a bruttó megbízási vagy vállalkozási díj 90 százaléka) nem éri el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Családi kedvezmény megosztása élettársak esetén

Kérdés: Igénybe veheti-e a családi kedvezményt a szülő élettársa abban az esetben, ha az előző házasságából született gyermeket közösen nevelik?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak alapján azonban ettől a lehetőségtől függetlenül, az Szja-tv. 48. § (14) bekezdésében foglaltakból következően, az adóelőlegnél az élettársak közös nyilatkozattal csak akkor oszthatják meg a családi kedvezményt, ha arra mindketten jogosultak (azaz csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Osztrák állampolgárságú ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár-e el az a magyarországi kft., amely osztrák állampolgárságú, munkavállalási engedéllyel nem rendelkező magánszemély tulajdonosának az ügyvezetői teendők ellátásáért fizetett díjat megbízási díjként számfejti, amiből csak szja kerül levonásra? Mivel megállapodást nem kötött a társadalombiztosítási szervvel, járulékokat nem fizetnek utána.
Részlet a válaszából: […] ...5. § (1) g) pontja értelmében akkor terjed ki a biztosítás, ha az e tevékenységéből származó, járulékalapot képező – adóelőleg számításánál figyelembe veendő – jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Választott tisztségviselő biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a választott tisztségviselőnek fizetett 5, illetve 10 ezer forint összegű tiszteletdíj után?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségével azonos módon kell elbírálni.Ebből következően, ha az e tevékenységből származó, járulékalapot képező (adóelőleg számításánál figyelembe veendő) tiszteletdíj egy hónapra jutó összege eléri a tárgyhónap első napján érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Meghatalmazotti képviselet az adóhatóság előtt

Kérdés: Hogyan képviselhet egy magánszemély, illetve egy könyvelőiroda egy adóalanyt az adóhatóság előtt úgy, hogy a jogszabályokban foglaltaknak mindenben eleget tegyen?
Részlet a válaszából: […] ...szólították fel.A HATÓSÁGI ELJÁRÁSHatósági eljárás minden olyan eljárás, melynek során az adóhatóság adóalapot, adót (adóelőleget), adómentességet, adókedvezményt, adófizetési kötelezettséget, költségvetési támogatási jogosultságot állapít meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...követően. Ebben az esetben a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor kell elbírálni úgy, hogy a kifizetett díjból az adóelőleg alapját képező összeget azon időtartam naptári napjainak a számával kell elosztani, amelyre a díjazás kifizetése történt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Egyéni vállalkozó számlája

Kérdés: Kell-e adóelőleget és járulékot levonnia a kifizetőnek az egyéni vállalkozó számlájából akkor, ha azon nem tünteti fel a vállalkozói igazolvány számát?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 46. § (1) bekezdése szerint a kifizetőnek, munkáltatónak a kifizetéskor kell megállapítania a bevételt terhelő adóelőleget, ha olyan bevételt fizet ki, amelynek alapján meghatározott jövedelem az összevont adóalap részét képezi.Az előlegmegállapítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Román állampolgárságú társasági tag jogviszonya

Kérdés: Magyarország uniós csatlakozása után fennáll-e a magyar-román egyezmény, amely alapján a román részvétellel működő gazdasági társaság tagi jogviszonyban személyesen közreműködő tagja nem biztosított. A tagtól csak adóelőleget (a jövedelemkivét után) kell vonni, illetve tételes eho-t kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az 1962. évi 5. tvr. által kihirdetett magyar-román szociálpolitikai egyezmény alkalmazását illetően hazánk uniós csatlakozása nem hozott semmilyen változást. Különösen nem a társas vállalkozók jogállását érintően, akikre e megállapodás személyi hatálya eleve nem terjedt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
1
69
70
71
81