Egyetemi hallgatók foglalkoztatása

Kérdés: Egy cég egyetemi nyári szakmai gyakorlat keretében több egyetemi hallgatót foglalkoztat. Van-e akadálya annak, hogy a gyakorlat leteltét követően további egy hónapon keresztül foglalkoztassák az érintett diákokat, illetve ez esetben is fennáll-e a minimálbérig az adó- és járulékmentesség?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...elsőnapján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész adóterhet nem viselőjárandóságnak minősül, tehát javadalmazásából szja-előleget sem kellettlevonni.A nyári szakmai gyakorlat letelte után természetesen nincsakadálya annak, hogy az érintett diákokat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. augusztus 15.
Kapcsolódó címkék:  

Román állampolgárságú szakiskolai tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy fodrász betéti társaság együttműködési megállapodást kötött egy szakiskolával, amely alapján a tanév ideje alatt 2 fő román állampolgárságú tanulót foglalkoztatnak. 2006 nyarán vége az iskolának, de az ezt követő 1 hónap gyakorlatot még a társaságnál kell letölteniük a tanulóknak. Milyen jogviszony alapján foglalkoztatható a nyári gyakorlat tartama alatt a két tanuló, és milyen járulékokat kell utánuk fizetni? Kell-e az érintetteknek kötelezően magán-nyugdíjpénztári tagságot létesíteniük?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...adóterhet nem viselő járandóságnak minősül [Szja-tv.3. § 72. alpont, d) pontja]. Az ezt meghaladó összeg egyéb jövedelem, amibőladóelőleget kell vonni. A 11 százalékos eho-t viszont csak akkor kellmegfizetni a 15 százalékot meghaladó rész után, ha az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. augusztus 15.

Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények

Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a kifizetett bér után. – Tételes egészségügyi hozzájárulás. – Szakképzési hozzájárulás. – A le nem vont személyijövedelemadó-előleg miatt mulasztásibírság terheli a foglalkoztatót. – A foglalkoztatót terhelő járulék- és adóterhek – ide nemértve az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. július 25.

Kültag munkavégzésének közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a betéti társaságot, valamint a kültagot, aki levelező tagozatos egyetemi hallgató, és adatrögzítési munkát végez, amiről a bt. számlát ad ki?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerződést köt. Ebben az esetben azt kell vizsgálni, hogy az érintette tevékenységből származó járulékalapot képező (adóelőleg számításánálfigyelembe veendő jövedelme) havonta eléri-e a minimálbér 30 százalékát,illetve naptári napokra...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. július 25.
Kapcsolódó címkék:  

Vállalkozói járadék közterhei

Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót, illetve társadalombiztosítási járulékot fizetni a vállalkozói járadék összege után?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...összevont adóalap adótáblájával adózik. A járadék összegéből afolyósító kifizető az Szja-tv. 46-47. §-a szerint vonja le az adóelőleget. ATbj-tv. 2006. január 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében vállalkozóijáradék (amely a Tbj-tv....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. július 25.
Kapcsolódó címke:

Két államban dolgozó magyar állampolgár közterhei

Kérdés: Egy Németországban főállású alkalmazottként dolgozó, magyar állampolgárságú személy németországi cége Magyarországon alapított egy céget, és felkérték az egyik ügyvezetői pozíció betöltésére. Tehát egyrészt Németországban is szerezne jövedelmet az ottani munkája során, és Magyarországon is a magyarországi cégtől az ügyvezetői munkája után. Kell-e a munkáltatójának járulékokat fizetni, illetve a bruttó jövedelméből közterheket levonni a Magyarországon betöltött ügyvezetői pozíció után szerzett jövedelme után is, tekintettel arra, hogy Németországban már biztosított? Milyen típusú szerződést kössenek vele, hogy a lehető legjobban járjon?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...pl. 10 százalék költséghányad alkalmazásaesetén 90 százalék – minősül jövedelemnek, amelyből a kifizetőnek aszemélyijövedelemadó-előleget le kell vonnia. Mindezen túlmenően a megbízásiszerződéssel foglalkoztatott ügyvezető...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. július 4.

Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: Egy társaság a 78/1993. Korm. rendelet értelmében 2004. december 31-éig adómentesen fizette a nem azonos közigazgatási területről történő munkába járást, azaz a bérlet 80 százalékát néhány dolgozója részére, mivel a munkavégzés csak így volt biztosítható. 2005. január 1-jétől, miután az Szja-tv.-ből kikerült ennek a bizonylat nélkül elszámolható költségnek a lehetősége, ezt az összeget felbruttósították, és így továbbra is biztosították ugyanazon dolgozóik részére az addigiaknak megfelelő nettó összeget. A társaság úgy döntött, hogy a július 1-jétől érvényes, de január 1-jétől visszamenőlegesen fizethető 9 Ft/km/munkanapnak megfelelő adómentes összeget 2005. évben nem veszi figyelembe, mert visszamenőleg már rendkívül bonyolult a kifizetett és leadózott összegeket önrevízióval helyesbíteni, 2006. január 1-jétől azonban már így történik az elszámolás. Milyen bizonylatokat kell kitölteni az adómentes összegen felüli összeg kifizetéséről, és helyes-e, ha mindennemű járulékot (munkavállalóit is) vonnak és fizetnek utána? Táppénzalapot képez-e ez a kifizetés?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...pontjai alapján munkaviszonybólszármazó bérjövedelemnek minősül. A munkáltatónak a bérjövedelmekre vonatkozószabályok szerint kell adóelőleget megállapítania és levonnia, illetve atársadalombiztosítási járulékot megfizetni.Az Ftv. 40. § (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. július 4.
Kapcsolódó címkék:    

Személyi jövedelemadó elszámolása

Kérdés: Hogyan fizetheti vissza a személyijövedelemadó-előleget a munkáltató abban az esetben, ha valamennyi dolgozója minimálbéres, ezért nincs szja-kötelezettsége, amiből levonhatná a túlfizetést? 2005. évben egy dolgozó felmondás és végkielégítés fizetése után lépett be a céghez, az szja-nyilatkozata alapján a munkáltató vallotta be a 2005. évi jövedelmét, és az elszámolásnál derült ki, hogy 23 450 forint szja-előleg-túlfizetése van. Mennyi a visszafizetési vagy befizetési határidő az adó rendezésére?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkáltatónak az adó és a levont adóelőleg különbözetét aszámára előírt legközelebbi bérfizetéskor, de legkésőbb 2006. június 20-áigkell levonni vagy visszafizetni a magánszemély részére. A magánszeméllyelelszámolt adókülönbözetet a munkáltató a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. július 4.

Ló értékesítéséből származó jövedelem közterhei

Kérdés: Keletkezik-e közteher-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy jogi személy cég (kft.) készpénzért megvásárol egy lovat egy magánszemélytől? Az ügyletről a felek adásvételi szerződést kötöttek.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...során együttesen származó jövedelemadójának az 50 ezer forintot meg nem haladó részét.E szabályból az következik, hogy a kifizetőnekelőleglevonási kötelezettsége nincs, hiszen az adó megfizetésére a magánszemélya kötelezett.Ha a magánszemély őstermelő vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. július 4.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjas munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a kft.-nek, amely egy saját jogú nyugdíjas személyt foglalkoztat teljes munkaidőben 70 ezer forint bruttó munkabér ellenében? Mennyi lesz a dolgozó nettó fizetése?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkavállalói járulékot fizetni nem kell (Tbj-tv.25. §, Ftv. 41.§), tehát a 70 ezer forintból csak személyijövedelemadó-előlegetkell levonni. Ennek mértéke – feltételezve, hogy az érintettnek más összevontadóalapba tartozó jövedelme nincs – 18 százalék...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. június 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
68
69
70
…
87