Kedvezményezett időszak figyelembevétele osztalékfizetéskor

Kérdés: Figyelembe veheti csökkentő tényezőként az osztalékfizetési kötelezettség megállapítása során a kedvezményezett időszakot egy társas vállalkozás társas vállalkozó tagja, aki a tevékenysége alapján mentesül a járulékfizetési kötelezettség, illetve a szociális hozzájárulási adó alól a 61/2020. Korm. rendelet alapján?
Részlet a válaszából: […] ...pontjainak hatálya alá tartozó jövedelmek maximum-alapja tekintetében valamennyi, az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg)-alap számításánál figyelembe veendő jövedelmet csökkentő tényezőként jelöli meg, függetlenül attól, hogy utána...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó

Kérdés: Élhet szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel a vállalkozói osztalékalap után egy megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...megegyező maximumalapja csökkenthető többek között a magánszemély valamennyi, az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg)-alap számításánál figyelembe veendő jövedelmével, ideértve a vállalkozói kivétet is.(Kéziratzárás: 2020. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Lehetséges, hogy a biztosított mezőgazdasági őstermelő, akinek tavaly támogatással együtt 4,5 milliós bevétele volt, az szja-bevallásában 0 forintos szociálishozzájárulásiadó-bevallási és -fizetési kötelezettséget hozzon ki?
Részlet a válaszából: […] ...szó, aki abban az esetben mentesülhetett 2019-ben havi szinten a minimálbér után szociális hozzájárulási adó (is így negyedévente az adóelőleg megfizetése) alól, ha nem minősült kezdő mezőgazdasági őstermelőnek, vagy 2018. évi bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Munkavállaló képzésének költségei

Kérdés: Vonhatja a munkáltató a munkavállaló bruttó béréből a képzés, oktatás árát, amelyet a felek megállapodása szerint a munkavállaló fizet meg? A tréning cseh koronában megadott árának forintra átszámolt összegét a munkavállaló havi nettó béréből vonta le a munkáltató, de felmerült, hogy esetleg nem ez a helyes megoldás.
Részlet a válaszából: […] ...kérdés valószínűleg arra irányul, hogy a munkavállaló adózás előtti vagy adózás utáni jövedelmét terheli-e a munkáltató által megelőlegezett, munkavállalót terhelő kiadás. A kérdésből az feltételezhető, hogy a munkavállaló olyan képzésen vett részt, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Havi díjas biztosítás

Kérdés: Nem rendszeres jövedelemként, rendszeres jövedelemként vagy béren kívüli juttatásként kell számfejteni a munkavállaló részére biztosított CIB egészségőr-szolgáltatást, amelynek havi alapdíját a cég utalja el, és az összeget bruttósítva számfejtik a munkavállaló munkabérével? Munkaviszonyból származó jövedelemnek, más bérjövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek számít ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...és egyéb juttatásokat. Az Szja-tv. egyébként a rendszeres jövedelemre fogalmi meghatározást nem ad, de az idevonatkozó bevételek az adóelőleg-megállapítási szabályokból megállapíthatóak.(Kéziratzárás: 2020. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Bértámogatás

Kérdés: Hogyan módosította a 141/2020. Korm. rendelet a bértámogatás igénybevételének feltételeit? Igénybe tudja venni ezt a lehetőséget egy szállodát üzemeltető vállalkozás, amely korábban 100 dolgozót foglalkoztatott, de a veszélyhelyzetre tekintettel 50 főnek felmondott, a többi dolgozója pedig jelenleg távolléti díjat kap az állásidejére, mert a szálloda jelenleg nem üzemel? Felhasználható a támogatás a jelenleg munkát nem végző dolgozók továbbfoglalkoztatására? A vállalkozás csökkentett üzemeléssel újra meg szeretné nyitni a szállodát. Felhasználható az egyéni fejlesztési idő nyelvtanulásra ezeknek a dolgozóknak az esetében, tekintettel arra is, hogy erre a tudásra a további munkájukhoz ténylegesen is szükségük van?
Részlet a válaszából: […] ...bérjellegű támogatásban.A támogatás mértéke az alapbér általános szabályok szerint megállapított, személyijövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka, azzal, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Munkabérelőleg

Kérdés: Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a munkavállalónak, ha a 6 hónapra és a minimálbér ötszörösét meg nem haladó mértékben folyósított munkabér-előleget nem a kifizetést követő hónapban, hanem pl. 5 hónap múlva kezdi levonni a munkáltató a munkabérből?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelem címén adófizetési kötelezettsége akkor, ha a kamatkedvezményből származó jövedelem olyan munkabérelőleg folyósításából keletkezik, amelyet a magánszemélynek legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettség mellett nyújtanak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése

Kérdés: Milyen gazdaságvédelmi intézkedéseket hozott a kormány a veszélyhelyzetre tekintettel annak érdekében, hogy a kisvállalkozások nehéz helyzetét segítse?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti hozzájárulás mértékének kétharmada. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett a rehabilitációs hozzájárulásra előleget nem fizet.Az a)-k) pontban leírt fő tevékenységet végző kisvállalati adóalany vállalkozásnak e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Méltányossági nyugdíjemelés, egyszeri segély

Kérdés: Kérhető a munkabérelőleghez hasonlóan nyugdíjelőleg is abban az esetben, ha a jogosult egy váratlan kiadás miatt átmeneti anyagi nehézségekkel küszködik?
Részlet a válaszából: […] ...a megnövekedett kiadások fedezésére sajnos nem kérhető, de az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei vagy fővárosi kormányhivatal, vagy a Magyar Államkincstár Központ méltányossági nyugdíjemelést vagy egyszeri segélyt engedélyezhet. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy egy társas vállalkozó a minimálbérnél jóval magasabb összeg, pl. 400 ezer forint után fizesse meg a nyugdíjjárulékot, miközben az egészségbiztosítási járulék megfizetése csak a minimális összeg, azaz a minimálbér 150 százaléka után történik? Amennyiben lehetséges ez a megoldás, akkor hogyan alakul a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? Az érintett vállalkozó nem részesül tagi jövedelemben, így jelenleg a cég előlegezi meg számára a minimális járulékokat.
Részlet a válaszából: […] A jogszabály nem teszi lehetővé a társas vállalkozó számára – szemben a mezőgazdasági őstermelővel –, hogy a számára, a Tbj-tv. által meghatározott magasabb összegű járulékalap után vállalja a járulékfizetési kötelezettséget.A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.
1
17
18
19
82