4209 talált cikk az ellátás kifejezésre

Kérdés: Kérheti a 40 év jogosultsági idejére tekintettel a nyugellátása megállapítását az a közalkalmazott, aki egyébként az öregségi nyugdíjkorhatárát is betölti?

Kérdés: Mit tegyen az a magánszemély, aki több megbízási díjára vonatkozóan is késedelmesen kapott jövedelemigazolást, és emiatt nem állította be ezeket a jövedelmeket a személyijövedelemadó-bevallásába? Okozhat-e ez problémát a nyugdíja megállapítását illetően?

Kérdés: Hogyan és hol igényelhető a gyermekek után járó gyermekgondozási segély?

Kérdés: Hogyan igényelhető egyedülállóként a családi pótlék?

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?

Kérdés: Milyen összegű jutalom adható egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló részére, hogy a kifizetett összeg ne veszélyeztesse a munkavállaló ellátását? A dolgozó havi bruttó munkabére 130 000 forint.

Kérdés: Kiegészítő tevékenységet folytatóként vagy főállásúként kell megfizetnie a járulékokat annak az egyéni vállalkozónak, aki 2015. május 10-ével megigényelte a nyugdíjat a 40 éves jogosultsági idejére tekintettel, de az ellátásról szóló határozatot még nem kapta meg?

Kérdés: Valóban csak a havi 6930 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetnie annak a rokkantsági járadékban részesülő egyéni vállalkozónak, aki július 5-én 62 és fél éves lesz, tehát betölti az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, de továbbra is a rokkantsági járadékot fogja kapni, mert annak az összege jóval kedvezőbb számára, mint a nyugdíj?

Kérdés: Valóban veszélyezteti a rehabilitációs járadékra való jogosultságot, ha egy kft. ügyvezetésre jogosult tagja ténylegesen is ellátja a cégvezetői teendőket? Amennyiben mégis ő lenne az ügyvezető, milyen jogviszonyban célszerű ezt végeznie?

Kérdés: Hogyan kell teljesítenie a közteher-fizetési kötelezettségét egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki főállású kisadózó vállalkozóként a magasabb összegű, havi 75 ezer forintos tételes adót fizeti, amely alapján a minimálbérnél magasabb összegű ellátási alapra jogosult?