Rendszeres szociális járadékban részesülő személy alkalmazása

Kérdés: Egy társaság egy munkaképességét 50 százalékban elvesztett dolgozót alkalmaz heti 30 órás részmunkaidőben. A dolgozó rendszeres szociális járadékban részesül. Milyen járulékokat kell fizetnie a munkáltatónak, és milyenek terhelik az alkalmazottat? A ledolgozott idő szolgálati időnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] A 8/1983. Eü-PM együttes rendelet 26. §-a értelmében azátmeneti járadékban, illetőleg rendszeres szociális járadékban részesülőmegváltozott munkaképességű dolgozó a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozószabályok szerint folytathat keresőtevékenységet. Ez a feltétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

Magántervezői tevékenység közterhei

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a heti 40 órás főfoglalkozású munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas magánszemély magántervezői tevékenységéből származó jövedelme után abban az esetben, ha nem vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre egyértelmű választ csak a kifizető és tervezőközött fennálló jogviszony ismeretében lehetne adni. Ennek hiányában alegvalószínűbb lehetőségek mindegyikét meg kell említenünk:Munkaviszony esetén a kifizetőt 29 százaléktársadalombiztosítási és 3 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Segítő családtag közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterheket kell fizetni a segítő családtag után? Terheli-e munkaadói, munkavállalói járulék, illetve rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség a részére kifizetett jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] A segítő családtag biztosítási kötelezettségét amunkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban munkát végzőkre vonatkozó szabályokszerint [Tbj-tv. 5. § (1) g) pontja] kell elbírálni. Ennek megfelelően, ha azérintett e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Izraeli állampolgárságú kft. tag jogviszonya

Kérdés: Biztosítottnak minősül-e a Tbj-tv. szerint a kft. ügyvezetője abban az esetben, ha izraeli állampolgár, Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és az ügyvezetői teendőkért megbízási szerződés alapján jövedelmet vesz fel?
Részlet a válaszából: […] 2004. május 1-jétől hatálytalanná vált a Tbj-tv. 11. §-ánakama rendelkezése, hogy nem terjed ki a biztosítás a külföldi részvétellelműködő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjára, alkalmazottjára. Ebbőlkövetkezően a kérdésben szereplő kft. izraeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Nyugdíjba vonulással kapcsolatos bejelentési kötelezettségek

Kérdés: Mellékállásban napi 4 órában foglalkoztatott munkavállaló 2004. július 1-jétől nyugdíjba vonult, de a munkáltatójánál változatlanul tovább dolgozik. Milyen bejelentési kötelezettsége van a cégnek, ha utólag szerzett tudomást a nyugdíjazásról (EMMA, NYENYI, OEP stb.)?
Részlet a válaszából: […] Néhány dolgot valóban el kell intéznie a cégnek, miutántudomást szerzett a munkavállalója nyugdíjazásáról.A saját jogú nyugdíjas a Tbj-tv. 25. §-a értelmében egyénijárulék fizetésére nem kötelezett, tehát a nyugdíjazását követő időszakrakapott jövedelmét nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Munkáltató által rendezett vacsora közterhei

Kérdés: Egy cég 10 dolgozójából álló csapat egy háromnapos sportversenyen vett részt, amely előtt a cégvezetés valamennyi részvevőt vendégül látta egy vacsorán. A számla a cég nevére szól, és 10 adag ételt, illetve italt tartalmaz. Természetbeni juttatásnak minősül-e ez a vacsora, vagy összevonandó jövedelemként kell utána adót és járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] 2004. január 1-jétől az Szja-tv. 69. §-a tételesenfelsorolja azokat az eseteket, amikor a nem pénzbeli juttatást természetbenijuttatásnak lehet tekinteni. A válasz érdekében azt kell tehát megnéznünk, hogya jogszabályban meghatározott lehetőségek valamelyike alkalmazható-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Vizsgabizottság elnökének díjazása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a vizsgabizottság elnökének abban az esetben, ha egy kőbányászattal foglalkozó társaság által foglalkoztatott dolgozókat a biztonsági előírásoknak megfelelően lefolytatott oktatás után vizsgáztatja? Vizsgáztatási díjként személyenként 1200-2000 forint illeti meg írásbeli megállapodás alapján a vizsgabizottság elnökét.
Részlet a válaszából: […] A vizsgabizottság elnöke általában megbízásos jogviszonykeretében látja el elnöki teendőit – kivéve, amikor ez munkaköréből adódókötelezettség –, ami alapján megbízási díjra jogosult. A megbízási jogviszonyban munkát végzőre akkor terjed ki abiztosítás, ha az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

"Napszámosok" foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a munkaidő mérhető, a foglalkoztatásra munkaviszonyban – mely esetben nem nélkülözhető az írásbeli szerződés – kerül sor. Ebben az esetben fennáll a biztosítási kötelezettség, és a munkaadó a Tbj-tv. 4. § a) pontjában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Német állampolgárságú kft.-tulajdonos közterhei

Kérdés: Egy német állampolgár 2003-ban kft.-t alapított Magyarországon. A személyes közreműködéséért kifizetett összeg után 2003-ban 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és tételes eho-t fizetett. Ez helyes volt? 2004. május 1-jétől milyen járulékokat kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szintén külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjáról van szó, aki 2004. április 30-ig a Tbj-tv. 11. §-a alapján kizárásra került volna a biztosításból, amennyiben nem olyan ország polgára, amelyikkel szociálpolitikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Osztrák állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: 2004 előtt, illetve után biztosítottá válik-e Magyarországon, és ha igen, milyen járulékokat, illetve eho-t kell fizetni az után az osztrák állampolgárságú, ausztriai lakóhellyel és biztosítással rendelkező magánszemély után, aki betéti társaságot alapított, ahol ő a beltag, és díjazást nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] Európai uniós csatlakozásunkat megelőzően az osztrák állampolgárságú beltag biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. 13. §-a alapján a 2000. évi CXXIII. tv. előírásainak figyelembevételével kellett elbírálni. Az egyezményben megfogalmazott azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
1
29
30
31
42