Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajárulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaságköltségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összegnaptári évre számított összege után fizeti meg (járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Személyes közreműködés baleseti táppénz alatt

Kérdés: Veszélybe kerülhet-e az ellátása, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége annak a bt.-tagnak, akit a főfoglalkozású munkahelyén baleset ért, azóta is korlátozott a mozgásában, baleseti táppénzt kap, de a társaságban tagként közreműködik, és tevékenységét otthon végzi?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a táppénzzel! A táppénz melletti munkavégzésresokkal kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak, mint az egészségbiztosítástovábbi pénzbeli ellátásai (TGYÁS és a GYED) esetében.Az Eb-tv. 47. §-a értelmében a táppénz folyósítását meg kellszüntetni, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Megbízási díj munkaadói és munkavállalói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a biztosítottá váló megbízott részére kifizetett megbízási díj után? Az APEH honlapjára véleményünk szerint ellentétes információk kerültek fel, hiszen egy 2009. június 4-ei állásfoglalás szerint "2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállalói járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj-tv. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót." Egy 2009. május 6-án megjelent állásfoglalás értelmében viszont nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni például a Ptk. hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a munkaadói járulék alapja megegyezik atársadalombiztosítási járulék alapjával, a munkavállalói járulék alapja pedig atermészetbeni egészségbiztosítási járulék alapjával.Csakhogy ezeket a járulékokat az Flt. 40., illetve 41.§-ának előírásaiból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Uniós állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Melyik államban minősül biztosítottnak az a Magyarországon állandó bejelentett lakcímmel rendelkező munkavállaló, aki heti 8 órás részmunkaidős határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezik egy cégnél, és 2009. május 18-tól ugyanezen cég romániai leányvállalatának kinevezett ügyvezető igazgatója, heti 32 órás részmunkaidőben, határozott időtartamig? A munkavállaló jövedelméből mind a romániai, mind a magyarországi egyéni járulékok levonásra, bevallásra, befizetésre kerülnek. Változik-e valami az új koordinációs rendelet hatálybalépése után?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben uniós polgárról van szó, aki egyidejűleg kétEGT-tagállamban: a lakóhelye szerintiben és egy másik országban állmunkaviszonyban. Az EGT szabályai ebben az esetben a lakóhely szerinti állambanírják elő a biztosítási kötelezettséget. Ennek megfelelően az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Nyugdíj melletti keresetek vizsgálata

Kérdés: Milyen segítséget vehet igénybe az a nyugdíjas munkavállaló, aki nagyon bonyolultnak tartja a nyugdíj melletti kereset vizsgálatát?
Részlet a válaszából: […] Valóban kicsit bonyolult volt korábban a keresetekvizsgálata, de 2009. július 1-jétől ez megváltozott.Az Országgyűlés a Tny-tv.-t 2009 júniusában módosította. ATny-tv. 36/D. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lépett. Ezeket arendelkezéseket a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Iskolarendszerű képzés költségeinek megtérítése

Kérdés: Milyen közterheket kell vonni, illetve hogyan kell teljesíteni az adófizetési kötelezettséget a munkavállaló részére megtérített 300 ezer forint összegű iskolarendszerű képzés költségei után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés p) pontjának pc) alpontjaszerint az iskolarendszerű képzés költségének átvállalásából származó bevételt– a jogszabályban taglalt egyéb feltételek fennállása esetén – a minimálbér kétés félszereséig nem kell jövedelemként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló keresetének bejelentése

Kérdés: Mely esetekben és milyen módon kell bejelentenie a folyósító szerv felé a rokkantsági nyugdíj melletti keresetét az ellátásban részesülő munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] 2009. július 1-jétől módosulnak a keresőtevékenységetfolytató rokkantsági/baleseti rokkantsági nyugdíjasokat érintő jogosultságánakvizsgálatára, a jogosultság megszüntetésére vonatkozó rendelkezések. Aváltozások az érintett nyugdíjasok és a foglalkoztatók számára a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló jövedelmének bejelentése

Kérdés: Mely esetekben kell bejelenteni az ellátás melletti munkából származó jövedelmét egy rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] 2009. július 1-jétől módosulnak a keresőtevékenységetfolytató rokkantsági/baleseti rokkantsági nyugdíjasok jogosultságánakvizsgálatára, a jogosultság megszüntetésére vonatkozó rendelkezések. Aváltozások az érintett nyugdíjasok és a foglalkoztatók számára a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Elengedett kölcsöntartozás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkáltatónak, illetve a dolgozónak az elengedett kölcsöntartozás után? Egy cég 2004-ben nagyobb összegű kamatozó kölcsönt adott munkavállalójának, amelynek törlesztőrészleteit és a kamatokat a munkabéréből vonták folyamatosan. 2006. évben a munkavállaló munkaviszonya a munkakör megszüntetése miatt munkáltatói rendes felmondással megszűnt. A munkavállaló azóta nem fizeti a kölcsöntartozást, jelenleg munkanélküli, a tartozás behajthatatlannal tűnik, ezért a cégvezetés úgy döntött, hogy elengedi a tartozást, illetve az eddig felszámított kamatot is.
Részlet a válaszából: […] Az elengedett kölcsöntartozás adójogi megítélésénél a felekközött fennálló jogviszonyból kell kiindulni: azaz munkaviszonyból származójövedelemként kell kezelni.Ebből adódóan – noha juttatására csak a kölcsönelengedésekor, azaz csak a jogviszony megszűnése után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Megbízási díj munkavállalói járuléka

Kérdés: Le kell-e vonni a munkavállalói járulékot a megbízási szerződés alapján kifizetett díjból?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben kérdezőnk az 1,5 százalékos (Ftv. szerinti)munkavállalói járulékra gondolt, akkor a válaszunk nem, hiszen munkavállalóijárulékot (ahogy a 3 százalékos, illetve július 1-jétől a minimálbérkétszereséig 1 százalékos munkaadói járulékot is) csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.
1
19
20
21
42