Választott tisztségviselők külföldi kiküldetése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a választott tisztségviselők részére külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett devizaellátmány után? A tisztségviselők tiszteletdíjat kapnak, amely biztosítási kötelezettség alá esik, és a cég tevékenységével összefüggő feladatok ellátása érdekében utaznak külföldi kiküldetésre.
Részlet a válaszából: […] Az említett választott tisztségviselő devizaellátmányánakteljes összege adóköteles, és a tiszteletdíjjal azonos módon összevontadóalapba tartozó nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül,amely után ugyancsak meg kell fizetni a társadalombiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Napidíj egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Munkaviszonyban álló dolgozó külföldi kiküldetése esetén kell-e pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulékot is vonni a napidíj adóköteles részéből?
Részlet a válaszából: […] Igen. Ebben az esetben ugyanis a napidíj adóköteles részenem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, és egybenjárulékalapot képez, így az általános szabályok szerint kell belőle levonni azegyéni járulékokat is. Ez azt jelenti, hogy mind a 4 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Adószámos magánszemély megbízási díjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie a cégnek, illetve az önálló tevékenységet végző, adószámmal rendelkező nyugdíjas magánszemélynek egy 220 000 forint összegű szakértői díj után, amely a kiadott számla alapján áfamentes tevékenységnek minősül? Keletkezik-e bevallási kötelezettsége a cégnek?
Részlet a válaszából: […] Az ún. adószámos magánszemély által önálló tevékenységkeretében, megbízási szerződés alapján megszerzett szakértői díj utáni adó- ésjárulékfizetésre a megbízási jogviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni.E jogviszony jellemzője, hogy a biztosítás akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja I.

Kérdés: Mennyi lehet a keresete nyugellátása elvesztése nélkül annak a munkavállalónak, aki 1995 januárja óta 67 százalékos rokkant nyugdíjas, és jelenleg 6 órás munkaviszonnyal rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] 2009. január 1-je óta a rokkantsági nyugdíjban részesülő személyekkeresőtevékenységére egységes szabályok vonatkoznak. Ezek szerint arokkantságinyugdíj-jogosultság megszűnik, ha a 62. életévét be nem töltött III.rokkantsági csoportba tartozó nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló keresete

Kérdés: Valóban megszüntetik-e a rokkantnyugdíját annak a munkavállalónak, aki teljes munkaidőben dolgozik, és az idén viszonylag magas jövedelme lesz? Milyen bejelentési kötelezettségeim vannak a nyugdíjbiztosítóhoz?
Részlet a válaszából: […] Valóban bizonyos esetekben nem mindegy, hogy mennyi anyugdíj melletti keresete. Amennyiben keresőtevékenységet folytat, a rokkantsági,baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultsága akkor szűnik meg, ha hat egymástkövető hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Nyugdíjas munkavállaló nyugdíjemelése

Kérdés: Kérheti-e idén is a nyugdíja emelését az a személy, aki az ellátás igénybevétele mellett keresőtevékenységet is folytat? Megkaphatja-e az emelést visszamenőlegesen is a munkavállaló, ha már korábban is jogosult volt rá, de nem igényelte?
Részlet a válaszából: […] Igen, kérheti nyugdíjának növelését az alábbi feltételekfennállása esetén. Természetesen a korábbi emelést is megkapja.A Tny-tv. 22/A. §-a nemrégiben új jogintézményként vezettebe a saját jogú nyugdíjasként végzett keresőtevékenységhez kapcsolódónyugdíjnövelést....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

GYES melletti munkavégzés bejelentése

Kérdés: Kell-e jelenteni a T1041 számú nyomtatványon a GYES melletti munkavégzést? Egy cég munkaviszonyban álló munkavállalója bejelentette, hogy 2009. február 1-jétől MÁK-határozat alapján GYES ellátást vesz igénybe.
Részlet a válaszából: […] A Cst. 21. § b) pontja értelmében a gyermek 1 éves kora utána szülő időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. Annak sincssemmilyen akadálya, hogy az érintett a korábbi munkahelyén végezzen munkát aGYES folyósítása mellett. Amennyiben a GYES tartama alatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Megbízási díj elszámolása

Kérdés: Helyesen jár-e el a kifizető, ha az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott oktatók 2-3 hónapig tartó jogviszonya végén számolja el a megbízási díjat, és ekkor vallja, illetve fizeti meg a közterheket is? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a 800 000 forintos kifizetéseket?
Részlet a válaszából: […] Természetesen. A Tbj-tv. 50. §-a értelmében a járulékokat akifizetést követő hónap 12. napjáig kell bevallani, illetve megfizetni. Errejelen esetben másként nem is lenne mód, hiszen – lévén szó megbízásról – abiztosítási kötelezettség elbírálása is csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Nyugdíjba vonuló munkavállaló szabadságmegváltása

Kérdés: Kell-e egyéni járulékot vonni a dolgozótól a kifizetett szabadságmegváltás után abban az esetben, ha 2008. január 1-jétől 2008. november 16-ig keresőképtelen volt, és táppénzben részesült, 2008. november 17-től pedig rokkantnyugdíjas, így a munkaviszonya november 16-án megszűnt?
Részlet a válaszából: […] A kifizetett összegből egyéni járulékot vonni nem kell.Egészségbiztosítási járulékot azért nem, mert a Tbj-tv. 24. § (1) bekezdés b)pontja értelmében a szabadságmegváltás nem képezi egészségbiztosítási járulékalapját, nyugdíjjárulékot pedig azért nem, mert a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Le nem vont egyéni járulékok utólagos behajtása

Kérdés: Valóban igaz-e az a hír, hogy az APEH az idei évtől közvetlenül a munkavállalótól követeli azokat a le nem vont és be nem vallott egyéni járulékokat, amelyek hiányát utólag, a foglalkoztató ellenőrzése során állapítják meg? Hogyan megy ez végbe a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] A hosszú évekig hatályban lévő szabályozás a foglalkoztatókötelezettségévé tette az egyéni járulékok megállapítása, levonása és bevallásamellett azok megfizetését is. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogyamennyiben az utólagos adóellenőrzés azt állapította meg, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.
1
20
21
22
42