Felmondás egészségkárosodott munkavállalónak

Kérdés: Kötelező a munkáltatónak kezdeményeznie a felmondást abban az esetben, ha a 35 éve folyamatosan az alkalmazásában álló munkavállalója egészségi állapota annyira megromlott, hogy a munkakörét már nem tudja ellátni, a munkáltató pedig más munkakört nem tud felajánlani a részére? Az 1961 májusában született dolgozó jelenleg rokkantsági ellátásban, fogyatékossági ellátásban és táppénzben is részesül, az állapota alapján 70 százalékos egészségkárosodását állapították meg. A táppénzre való jogosultság 2021. június hónapban lejár. Jogosult a munkavállaló az Mt. 69. §-a szerinti 30+60 nap felmondási időre, valamint végkielégítésként az Mt. 77. §-a szerinti 6 havi távolléti díjra? Érdemes esetleg várnia a munkáltatónak a felmondással addig, ameddig a munkavállaló eléri a nyugdíjkorhatárt? A munkáltató egy szakmai előadáson úgy értesült, hogy munkajogi szempontból a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló is nyugdíjasnak minősül, vagyis indoklás nélkül fel lehet mondani neki. Ha ez így van, akkor munkáltatói felmondás esetén sem jár a munkavállalónak a felmondási és felmentési idő?
Részlet a válaszából: […] Ahhoz, hogy a munkáltató ebben az esetben jogszerűen gyakorolhassa a felmondási jogát, köteles elküldeni a munkavállalót egy munkaköri alkalmassági (üzemorvosi) vizsgálatra, ugyanis az alkalmassági vizsgálat eredménye alapján válhat jogszerűvé a munkavállaló egészségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Üzemi baleset következtében egészségkárosodott munkavállaló ellátása

Kérdés: Milyen ellátásra szerezhet jogosultságot az a munkavállaló, aki 2012. december 1-jétől dolgozik első munkahelyén, 2012. december 16-án üzemi balesetet szenvedett, amelynek következtében 45 százalékos maradandó egészségkárosodását állapították meg, és 2014. július 1-jétől már nem kapja a baleseti táppénzt?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben elsődlegesen azt vizsgáljuk, hogy az érintett jogosult lehet-e rehabilitációs ellátásra vagy rokkantsági ellátásra, azaz a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak valamelyikére. Sajnos meg kell állapítanunk, hogy jelen esetben ezek az ellátások nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

Rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállaló járulékai, kereseti korlátja

Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik arra a munkavállalóra, aki 2010. évtől 85 százalékos egészségkárosodása miatt rokkantsági nyugdíjban részesül, mert nem rehabilitálható? Milyen járulékokat kell fizetnie, illetve mikor és hová kell bejelenteni a keresetét?
Részlet a válaszából: […] A 85 százalékos egészségkárosodással rendelkező személy II.vagy III. rokkantsági csoportba tartozik. Rá nem vonatkozik a Tny-tv. 36/D.§-ában megfogalmazott kereseti korlát, azaz korlátlanul folytathatkeresőtevékenységet, bármilyen összegű jövedelmet elérhet.Ami a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 24.

1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai

Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
Részlet a válaszából: […] Annak a kérdésnek az előzetes megválaszolására, hogy azigénylő rokkantsági nyugdíjra vagy rehabilitációs járadékra lesz jogosult, azOrszágos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet állásfoglalása nélkülnincs lehetőség. Ugyanis az említett ellátásokra való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Gazdasági társaság tagjának személyes közreműködése

Kérdés: Szabályosan jár-e el az a három taggal működő vendéglátó-ipari kft., amelynek két tagja rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, a társaság tevékenységében nem vesz részt, tagi jövedelmet nem kap, harmadik tagja viszont, aki az ügyvezetői teendőket is ellátja, rendszeresen részt vesz a társaság tevékenységében és tagi jövedelmet is kap annak ellenére, hogy a személyes közreműködés nincs szabályozva a társasági szerződésben? Dolgozhat-e továbbra is így a tag abban az esetben, ha rendszeres szociális járadékra válik jogosulttá, tekintettel arra, hogy a kereseti korlátra vonatkozó szabályozások csak 2011-től lépnek hatályba? Foglalkoztatható-e a közreműködő tag részmunkaidős munkaviszonyban, és ha igen, milyen kedvezményes foglalkoztatási szabályok vonatkoznak rá (pl. jelenléti ív, vasárnapi munkavégzés)?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a legelső problémával. A gazdasági társaságtermészetes személy tagja a társaság tevékenységében akkor is közreműködhetszemélyesen, ha erre a társasági szerződés nem tartalmaz utalást. Ebből adódóana kérdésben említett természetes személy tag esetében sincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Nyugdíjas és járadékos alkalmazottak egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Mi a különbség a rokkantsági nyugdíjas, a rokkantsági járadékos, a rehabilitációs járadékos, az átmeneti járadékos és az egészségkárosodási járadékos alkalmazott között? Mennyi egészségbiztosítási járulékot kell vonni ezektől a foglalkoztatottaktól?
Részlet a válaszából: […] Vegyük sorra: – a rokkantsági nyugdíj saját jogú nyugellátás, így az emellett munkát végző biztosítottól csak 4 százalékos természetbeniegészségbiztosítási járulékot kell vonni, de nem terheli a 2 százalék pénzbeliegészségbiztosítási és az 1,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

40 százalékban egészségkárosodott munkavállaló

Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 89. § (7)bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében a munkáltató a munkavállalómunkaviszonyát rendes felmondással – kivéve ha egyébként nyugellátásbanrészesül [87/A. § (1) bekezdés b)-h) pont] – a rá irányadó öregséginyugdíjkorhatár betöltését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Szociális járadékban részesülő személyek kereseti korlátja

Kérdés: 2009-ben is kereseti korlátozás nélkül végezhetnek-e munkát ellátásuk veszélyeztetése nélkül azok a személyek, akiknek a munkaképesség-csökkenése 50 százalékos, és 2001 óta szociális járadékban részesülnek?
Részlet a válaszából: […] Igen, ezek a személyek 2009. évben még korlátozás nélkülvégezhetnek munkát anélkül, hogy ellátásukat a nyugdíjfolyósító szervszüneteltetné. A korlátozásra csak 2010-ben kerülhet sor.Az átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék és abányász dolgozók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Akkreditált munkahelyen dolgozó rokkant munkavállalók jövedelme

Kérdés: Valóban le kell-e mondaniuk valamelyik jövedelmükről azoknak az 50-100 százalékos rokkant munkavállalóknak, akik egy kiemelten akkreditált munkahelyen dolgoznak, ha a havi összevont jövedelmük meghalad egy bizonyos összeghatárt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés pontos megválaszolásához azt kellene tudnunk, hogyaz említett munkavállalók konkrétan milyen ellátásban részesülnek, hiszen azemlített 50-100 százalékos "rokkantság"(egészségkárosodás) többféle lehetőségetis sejtet.Vegyük tehát sorra a lehetséges ellátásokat!...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

40 százalékos egészségkárosodott személy ellátásai

Kérdés: Mit kell tennie annak a személynek, aki rokkantsági nyugdíjat igényelt, de a nyugdíj-biztosítási szerv elutasította az igényét, mert az orvosok szerint az egészségkárosodása csak 40 százalékos? Tavaly is kérte ugyanezt az ellátást, és akkor az orvosi bizottság a munkaképesség-csökkenést 50 százalékban állapította meg, pedig az állapota a háziorvosa szerint egyre romlik, és egyre nehezebben végzi a munkáját is. Milyen ellátásra lehet jogosult?
Részlet a válaszából: […] Az igénylő rokkantsági nyugdíjra valóban nem jogosult. Csakfeltételezzük – mert a kérdésben nem szerepel –, hogy az elsőfokú határozatellen fellebbezést nem nyújtott be. Amennyiben a jogorvoslati határidő márlejárt, állapotrosszabbodásra hivatkozással újabb rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 17.