Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: A betéti társaság beltagja – amennyiben van főfoglalkozású, heti 36 órás munkaviszonya – a személyes közreműködéséért köteles-e kivenni a járulék alapjául szolgáló jövedelmet, és milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő beltag a társadalombiztosítási jogszabályok szerint többes jogviszonyú társas vállalkozónak minősül.Abban az esetben, ha a biztosított máshol rendelkezik legalább heti 36 órás munkaviszonnyal, társas vállalkozóként járulékot fizetnie csak akkor kell, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

A foglalkoztató társadalombiztosítási nyilvántartásai

Kérdés: Milyen nyilvántartási kötelezettségei vannak a munkáltatónak a tb-vel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztató – az egyéni vállalkozó és az egyéb szerv is – köteles a társadalombiztosítás céljait szolgáló, jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetni és ezekről adatot szolgáltatni.A foglalkoztatónak az igazgatási szervek felhívására, megkeresésére az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Kis összegű kifizetés

Kérdés: Egy foglalkoztató körülbelül 5000 forint üzletszerzési jutalékot fizet ki magánszemélyek részére. Keletkezik-e társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Igen.Első lépésben azt szükséges tisztázni, hogy milyen jogviszony alapján került sor a kifizetésekre. A tevékenység jellegéből adódóan a megbízási jogviszonyt tartjuk a legvalószínűbbnek és legcélszerűbbnek.A következő tennivalónk annak eldöntése [Tbj-tv. 5. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Biztosítási díj utáni járulékfizetési kötelezettség

Kérdés: Kell-e adót, illetve járulékot fizetni a munkáltató által a dolgozók javára kötött élet- és baleset-biztosítás díja után?
Részlet a válaszából: […] ...és 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie, a dolgozót pedig 8 százalékos nyugdíjjárulék- és 3 százalékos egészségbiztosítási-járulékfizetési kötelezettség terheli.3. A harmadik – gyakori – eset, amikor a munkáltató olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnése esetén a munkabért, a végkielégítést, a szabadságmegváltást és egyéb juttatásokat a munkában töltött utolsó napon kell kifizetni. A munkaviszonyban kifizetett, személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem, így a végkielégítés után is a 18...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Szabadságmegváltás járuléka

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási és egyéni járulékot fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címén kifizetett összeg után, abban az esetben, ha a biztosított a tárgyévben végig beteg volt?
Részlet a válaszából: […] A helyes válasz érdekében most is – ahogy minden esetben, ha azt kell eldöntenünk, hogy egy adott juttatásnak van-e társadalombiztosításijárulék-vonzata – további két kérdést kell magunknak feltenni: 1. Az adott juttatás biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Rokkantnyugdíjas foglalkoztatása

Kérdés: Július 1-jétől rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállalónkat napi 6 órás munkaidőben foglalkoztatjuk. Jelenlegi bére fele a korábbi munkabérének. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak kifizetett, nagy összegű éves jutalomból le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a 8 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat)? Veszélyezteti-e a munkavállaló nyugdíjának folyósítását a kifizetett jövedelem?
Részlet a válaszából: […] Kezdve a kérdés második felével, megítélésünk szerint a juttatás nem veszélyezteti a rokkantsági nyugdíj folyósítását. Az erre való jogosultság akkor szűnik meg, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik, és keresete 4 hónap óta nem lényegesen kevesebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Táppénz a munkaviszony megszűnése után

Kérdés: A munkavállaló kilépése napján megbetegedett. Jár-e neki betegszabadság, illetve táppénz? A táppénz folyósításához milyen adatot kell szolgáltatni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből megállapíthatjuk, hogy a keresőképtelenség a biztosítás fennállása alatt következett be, így, ha a biztosított egyéb feltételeknek is megfelel, táppénzre jogosult lesz. Fenti esetben a keresőképtelenség első napjára, a betegszabadságra vonatkozó szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Jövedelemigazolás

Kérdés: Munkavállalónk jogviszonya 2002 októberében megszűnt. A kilépéskor kifizetett szabadságmegváltást hol kell a "Jövedelemigazolás"-on feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] A szabadságmegváltás nem rendszeres bérjövedelemnek minősül. A Jövedelemigazoláson és a pótlapon is a kifizetés hónapjában kell feltüntetni.A táppénzfolyósítás, illetőleg igényelbírálás, adatszolgáltatás egyik nélkülözhetetlen eleme a "Jövedelemigazolás az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Gyermekgondozási díj

Kérdés: Egy társas vállalkozás tagja a szülési szabadság lejártát követően személyesen közreműködött a társaság tevékenységében. Két hónap múlva gyermekgondozási díjat szeretne igényelni. Jogosult-e gyedre, és ha igen, milyen összeg alapján?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. értelmében gyermekgondozási díjra jogosult: a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
1
88
89
90