Anyasági ellátások alapja

Kérdés: A biztosított első gyermekével terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, majd gyermekgondozási segélyt vett igénybe. A GYES lejártát követően igénybe vette a GYES első évére járó fizetett szabadságát, majd ezt követően két hónapra fizetés nélküli szabadságra ment. Ezután keresőképtelen lett, majd ismét szült. A betegszabadság alapja a szerződésében meghatározott bére. Milyen összeg lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja?
Részlet a válaszából: […] A példa szerinti esetben nincs a biztosítottnak sem a szülést megelőző évben, sem a szülést megelőzően 180 napi jövedelme. Ezért a terhességi-gyermekágyi segélyének összegét a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: 2004. május 1. után lehetséges-e mezőgazdasági őstermelőként tovább dolgozni? Kötelező-e megfizetnie a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot egy őstermelőnek, akinek e tevékenységéből jövedelme nem keletkezik, és sem ő maga, sem a felesége egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik? Amennyiben megállapodás alapján vállalja egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetését, betegsége idejére is meg kell-e ezt tennie?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 18. pontja pontosan definiálja a mezőgazdasági őstermelő fogalmát. E szerint:Mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Német állampolgárságú tag jogviszonya

Kérdés: 2004-től az eva hatálya alá tartozó magyar közkereseti társaság két tagjának egyike tartózkodási engedéllyel rendelkező német állampolgár, aki tartós magyarországi életvitelre rendezkedett be. A társaságnak, illetve a tagnak kell-e, vagy lehet-e, és milyen mértékű tb-, illetve egyéni járulékot fizetni a társaság tevékenységében személyesen közreműködő, egyéb jogviszonnyal nem rendelkező német állampolgárságú tag vonatkozásában? A feleségre, mint eltartott hozzátartozóra kiterjed-e a biztosítás? Hogyan néz ki az eho? A társaság tagjai év közben jövedelmet nem vesznek fel, az adózott eredményt osztják el.
Részlet a válaszából: […] Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság, a Tbj-tv. 4. § j) pontja szerint külföldinek minősülő – magyar hatóság által kiállított érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező, arra nem jogosult – tagjáról van szó, akire a Tbj-tv. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Társas vállalkozó bejelentése

Kérdés: Miért van bejelentési kötelezettség annak a társas vállalkozónak az esetében, aki tevékenységét heti 36 órás munkaviszony mellett folytatja, nem vesz ki jövedelmet, így nem esik biztosítási kötelezettség alá. A törvényekből ez nem derül ki egyértelműen. Amennyiben a biztosított fizet járulékot, a bejelentési kötelezettség egyértelmű.
Részlet a válaszából: […] Olvasónk felvetése logikus, ám pontosításra szorul. A kérdésben egy társas vállalkozás – a személyes közreműködésére tekintettel a Tbj-tv. 4. § d) pontja értelmében – társas vállalkozónak minősülő tagjáról van szó, aki e tevékenységéért egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Dolgozónak adott ajándék

Kérdés: Egy cég a karácsonyi ünnepekre tekintettel dolgozóinak kb. 12 000 forint értékű élelmiszercsomagot ajándékozott. Ugyanezt tervezi húsvétra is. Milyen közterheket kell ez után a juttatás után a kifizetőnek lerónia? Figyelembe lehet-e venni az 500 forint adómentességet?
Részlet a válaszából: […] A két ünnep között a szabályozás jelentősen megváltozott. 2003-ban a dolgozóknak adott ajándékra a kifizetői ajándékozás szabályait lehetett alkalmazni. A kifizető által magánszemélynek adott ajándék értékéből, kifizetőnként évente legfeljebb három alkalommal 500...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Rendszeres megbízás

Kérdés: Köthető-e megbízási szerződés havi rendszeres szellemi munkavégzésre, 50 ezer forintos megbízási díjjal? Milyen járulékot kell fizetni, ha a megbízottnak van munkaviszonya, illetve ha nincs egyéb jövedelme a munkáltató, illetve a megbízott részéről?
Részlet a válaszából: […] Nincs jogszabályi akadálya a havi rendszerességgel történő megbízásnak.Tekintve azonban, hogy a tartós megbízott helyzete nagymértékben hasonlít a munkaviszonyban álló dolgozó helyzetéhez, még fokozottabban kell ügyelni a megbízási szerződés megfogalmazásánál arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan megbízásos jogviszonyban álló munkát végző személyről van szó, akinek e tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelme (tehát nem a bruttó megbízási díja, hanem annak az adóelőleg számításánál figyelembe veendő része) a tárgyhónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] A biztosítottak köreA biztosítottak köre ismételten bővült. 2004. január 1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Jogosultság egészségbiztosítási ellátásra

Kérdés: Milyen módon veheti igénybe az egészségbiztosítási ellátásokat az a nagykorú magyar állampolgár, aki nem biztosított, nem eltartott hozzátartozó, de – jövedelem hiányában – nem kötelezett a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék megfizetésére sem?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt egy pontosítás: a – Tbj-tv. 39. §-ában meghatározott – 11 százalék egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett személy az egészségbiztosítási ellátások közül csak az egészségügyi szolgáltatást (tehát a pénzbeli ellátásokat: táppénzt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Terhességi-gyermekágyi segély alapja újabb szülés esetén

Kérdés: Változtat-e az újabb szülésnél igényelt terhességi-gyermekágyi segély alapját képező jövedelmen a 30 napot meghaladó gyermekgondozási segély folyósítása? Mi az alapja a 2003. július 1-jétől igényelt terhességi-gyermekágyi segélynek, ha a határozatlan idejű munkaviszony 1999. május 1-jétől áll fenn, és a bruttó bér havi 120 000 forint? A biztosított 2000. augusztus 31-től 2002. augusztus 31-ig gyermekgondozási díjban, majd 2002. szeptember 1-jétől 2003. június 30-ig gyermekgondozási segélyben részesült, 2003. július 1-jén szült, és e naptól terhességi-gyermekágyi segélyt igényel.
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a biztosítottnak nincs a terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapításához az irányadó időszakban – 2002. január 1-jétől 2003. június 30-ig – 180 napi jövedelme, ezért a terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegét a jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.
1
76
77
78
90