Mezőgazdasági őstermelő járulékalapja

Kérdés: Választhat a minimálbérnél magasabb járulékalapot egy mezőgazdasági őstermelő, ha előző évi bevétele 3,6 millió forint volt, azaz nem érte el a 8 millió forintot?
Részlet az állásfoglalásából: […] A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetésére vonatkozó szabályokat a Tbj-tv. 30/A. §-a taglalja.A jogszabályi hely (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a kezdő, illetve az előző évet tekintve 8 millió forintot meghaladó bevétellel rendelkező őstermelő havi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 12.
Kapcsolódó címkék:  

Beltag közterhei hallgatói jogviszony megszűnése után

Kérdés: Társas vállalkozóként vagy magánszemélyként kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy bt. beltagja után, aki nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, a bt.-ben személyesen nem működött közre, jövedelmet sem vett ki, így járulékot sem fizetett utána a társaság, de a hallgatói jogviszonya megszűnt, diákigazolványa már érvénytelen, ezért nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra?
Részlet az állásfoglalásából: […] Főszabály szerint a kérdésben említett volt egyetemi hallgató – biztosítási jogviszony híján – a diákigazolvány érvényességi ideje + 45 nap lejártát követően egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére lenne kötelezett. Jelen esetben viszont van fennálló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. március 22.

Kft.-tag jogviszonyai

Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben vázolt megoldásnak nincs akadálya. A társaság tulajdonos-ügyvezetője a Ptk. szerint ugyan munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket, ám ha a cég ez utóbbi megoldást választja, akkor a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 45....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. március 8.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésből hiányzik egy lényeges információ, mégpedig az, hogy a kft. ügyvezetője tagja-e a társaságnak, vagy sem. Ugyanis teljesen eltérő szabályok vonatkoznak rá annak függvényében, hogy a társaság ügyvezetését tulajdonosként vagy üzletrésszel nem rendelkező...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. február 23.

Kft. munkaviszonyban álló tagjai

Kérdés: Milyen címen és milyen összegben terhelik levonások egy kft. főfoglalkozású munkaviszony keretében foglalkoztatott tagjai részére kifizetett havi 200 000 forint összegű munkabért? Milyen címen és milyen összegben keletkezik közteherfizetési kötelezettsége a cégnek? Igénybe vehetők ebben az esetben az adó- és járulékkedvezmények? Az egyik tag munkaköre nem igényel szakképzettséget.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben szereplő kft. munkaviszony keretében foglalkoztatott tagjai után teljesítendő adó- és járulékkötelezettségek nem térnek el azon munkavállalók utáni kötelezettségektől, akik a munkaadó társaságnak nem tagjai. Tehát a kérdésbeli kft. az általános szabályok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. február 23.
Kapcsolódó címkék:  

Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Milyen egyéni járulékok terhelik a munkavállalót a rokkantsági ellátás mellett fennálló munkaviszonyból származó jövedelem után?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rokkantsági ellátás nem minősül saját jogú nyugdíjnak, ezért az abban részesülő személy nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszonyából származó munkabérét 10 százalékos nyugdíjjárulék és 8,5 százalékos egészségbiztosítási és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. február 23.

Egészségügyihozzájárulás-fizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 450 ezer forintos egészségügyihozzájárulás-fizetési felső határ számításánál azokat a járulékokat, amelyekre a dolgozó családi kedvezményt érvényesített?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése úgy szól, hogy a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás tekintetében előírt négyszázötvenezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határ számításánál – többek között – "a biztosítási jogviszonyban a Tbj-tv. 19...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. február 2.

Pályakezdő irányadó időszaka és számítási időszaka

Kérdés: Mi az irányadó időszak és a számítási időszak annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. június 30-án fejezte be iskolai tanulmányait, 2015. szeptember 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és 2015. október 30-ától táppénzes állományban van, miután az időarányosan járó betegszabadságát már kimerítette?
Részlet az állásfoglalásából: […] Irányadó időszak alatt értjük az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időtartamot. Az irányadó időszak kezdőnapja nem lehet korábbi az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. február 2.

Eho felső határának csökkentése

Kérdés: Figyelembe veheti az osztalék után fizetendő 450 ezer forintos eho-felsőhatárnál csökkentő tényezőként a magánszemély a megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulékot?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése értelmében a magánszemélyt terhelő éves 450 ezer forintos összeghatárt a biztosított által megfizetett 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék és 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az Ekho-tv....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Nappali tagozatos kezdő mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Kell járulékot fizetnie egy tevékenységét 2015-ben kezdő mezőgazdasági őstermelőnek, aki szeptembertől nappali tagozatos egyetemi hallgató?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, kell járulékot fizetnie, mégpedig a minimálbérnek megfelelő összeg után. Terheli őt a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adón felül a 4 százalékos mértékű természetbeni és a 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. december 15.
1
…
12
13
14
…
90