Szolgálati idő megvásárlása

Kérdés: Vásárolhat-e szolgálati időt, és ha igen, milyen összeg ellenében egy 57 éves, 11 év 360 nap munkaviszonnyal rendelkező nő, aki öregségi nyugdíjba szeretne menni?
Részlet a válaszából: […] Öregségi teljes nyugdíjra az 1997. december 31-ét követő és 2009. január 1-jét megelőző időponttól az a személy jogosult, aki a hatvankettedik életévét betölti, és legalább 20 év szolgálati időt szerez. Ettől eltérően öregségi teljes nyugdíjra jogosult az 1991. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Szálláshelyjuttatás közterhei

Kérdés: Munkásszállásnak minősül-e egy külföldi munkavállaló részére a munkahely által egy kollégiumban juttatott szálláshely, amelyre a kollégium és a munkaadó szerződést kötöttek? Kell-e, és ha igen, milyen járulékot fizetni a munkavállalónak és a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6. pontja alapján a magánszemély munkásszálláson történő elhelyezése adómentes természetbeni juttatásnak minősül, feltéve hogy a munkásszállás a kifizető tulajdonát képező, vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Nappali tagozatos hallgató jogviszonya

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettségek keletkeznek egy kft. nappali tagozatos főiskolai hallgató tagja után, aki személyes közreműködésért nem vesz fel jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő tag vonatkozásában – tekintve, hogy jövedelemben nem részesül – legfeljebb a társadalombiztosítással összefüggésben vetődhet fel közteher fizetésének lehetősége. Ennek eldöntése érdekében mindenekelőtt az érintett társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek foglalkoztatása

Kérdés: Egy mérnöki szolgáltatást nyújtó cég a tervezési munkákhoz tervezőmérnökök és szakértők munkáját veszi igénybe. Ezek a szakértők adószámmal rendelkeznek (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek), akik számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett munkát végzők. – A kifizetőnek a vállalkozási díjból (10 százalék költséghányad figyelembevételével) milyen levonási kötelezettségei vannak? (Egyéni járulékok, szja stb.) – Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a céget? – A szerződés megbízási vagy vállalkozási?
Részlet a válaszából: […] Bár a szerződés tartalmának az ismerete nélkül nehéz azt minősíteni, a kérdésben elmondottak alapján úgy tűnik, hogy a cég és a szakértők között vállalkozási jogviszony jött létre. Társadalombiztosítási szempontból azonban – mivel az érintett természetes személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Kettős állampolgár beltag biztosítása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség adódik egy Magyarországon bejegyzett bt. Németországban élő kettős állampolgár beltagja után, ha Németországban vállalkozó, ott rendezi a társadalombiztosítását, és a magyar bt.-ből még nem kapott jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] A kérdésnek a magyar társadalombiztosítás szempontjából csak abban az esetben van jelentősége, amennyiben a német-magyar állampolgárságú személy – másként az EGT állampolgára – a betéti társaság beltagjaként a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 3.

Méltányossági GYES-en lévő ügyvezető járulékai

Kérdés: Méltányossági GYES-en lévő, 12 éves lisztérzékeny gyermekét ápoló édesanya ügyvezető a családi kft.-ben, amelynek székhelye a lakásukon van. Kell-e és milyen járulékokat fizetni a társaságnak a személyesen közreműködő ügyvezetője után, ha nem vesz fel díjazást semmilyen formában?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazott körülményből úgy tűnik, hogy nem, de az a biztos, ha minden alternatívát megvizsgálunk.A kft. ügyvezetője – főszabályként – munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőit, míg munkaszerződés hiányában a megbízásra vonatkozó szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Rt. elnökének jogállása

Kérdés: Milyen jogviszonyban kell, illetve lehet foglalkoztatni az rt. elnökét, ha sehol máshol nem áll munkaviszonyban, és fizetése havi 500 000 forint? Milyen közteher-fizetési kötelezettségek keletkeznek utána?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 240. § (2) bekezdése értelmében a részvénytársaság igazgatóságának tagja, illetve elnöke tisztségét munkaviszonyban nem láthatja el. Ebből következően – a Gt. 30. § (3) bekezdését is figyelembe véve – az rt. elnöke e tisztségét csak megbízásos jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Belföldi és külföldi személy a társadalombiztosítási jogban

Kérdés: Hogyan változik a külföldiek megítélése társadalombiztosítási szempontból 2004. május 1. után?
Részlet a válaszából: […] A belföldi fogalmának meghatározása rendkívül fontos az egyes társadalombiztosítási jogosultságok és kötelezettségek szempontjából. Például: megállapodás kötése társadalombiztosítási ellátásra [Tbj-tv. 4. § n) 3. pont, 34. §]; közös háztartás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Az 5 százalékos baleseti járulékon túl kell-e egyéb közterhet is fizetni egy kft. 45 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas ügyvezető-tulajdonosának a munkája alapján kifizetett jövedelem után? Elláthatja-e díjazás nélkül a munkáltatói teendőket?
Részlet a válaszából: […] A hatályos APEH-iránymutatások (2000. évi 28. és 134. számú) és a Gt. 30. § (3) bekezdésének előírása alapján a korlátolt felelősségű társaság 51 százalék alatti tulajdoni részesedéssel rendelkező – tehát nem többségi tulajdonos – ügyvezető tagjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése

Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (tehát nem nyugdíjas) egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a vállalkozói igazolványa átvételétől, annak visszaadásáig tart. Ennek tartama alatt – ide nem értve a legalább heti 36 órás foglalkoztatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
1
97
98
99
113