Jogosultság rokkantsági ellátásra

Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője annak érdekében, hogy a munkavállaló jogosult legyen a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? Egy kft. ügyvezető tagja egy üzeminek nem minősülő közúti baleset során komolyan megsérült, maradandó károsodásokat szenvedett. Egy évig táppénzen volt, de 2016. június közepén lejárt a táppénze, azóta a felgyülemlett szabadságát tölti. Időközben megkapta a határozatot, mely szerint egészségi állapotának mértéke 50 százalékos, állapota tartós és foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja, valamint felülvizsgálata nem javasolt. A határozatban megállapításra került, hogy keresőtevékenységet végez, ezért nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. Meg kell szüntetni a munkaviszonyt a rokkantsági ellátás igényléséhez, vagy elegendő átjelenteni a munkavállalót 20 órára, ha ezzel együtt nem fog a minimálbér 150 százalékánál többet keresni?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében az egyéb meghatározott feltételek fennállása mellett az jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira, aki az igényléskor keresőtevékenységet nem végez, azzal, hogy az egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

1953-ban született személy nyugellátása

Kérdés: Helyesen jár el egy 1953. október 17-én született személy, aki 40 éves munkaviszony után 63 éves korában nyugdíjba szeretne menni, ezért a jogosultság napjával, azaz október 17-én megszünteti a biztosítási jogviszonyát, és beadja a nyugdíjigénylését, majd két nap múlva ismét munkába áll? Jól gondolja, hogy ezután korlátozások nélkül dolgozhat, mivel a jogszabályokban előírt éves keretösszeg csak a korhatár előtti ellátásban részesülő személyeket érinti?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel a Tny-tv. 18. §-ának (2) bekezdése alapján szeretne nyugellátást igénybe venni. Ebben az esetben a jogosultság további feltétele, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Biztosítási idő megvásárlása

Kérdés: Van valamilyen mód arra, hogy megállapodás alapján megvásárolja a biztosítási idejéből hiányzó 65 napot egy egészségi állapota alapján rokkantsági ellátásra jogosult személy?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 2. §-ának (1) bekezdése valóban az ellátásokra való jogosultság feltételeként szabja, hogy az érintett az igénylést megelőző– 5 éven belül legalább 1095 napnyi, vagy– 10 éven belül legalább 2555 napnyi, vagy– 15 éven belül legalább 3650...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.
Kapcsolódó címke:

Magánszemélyek részére fizetett díjazás

Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
Részlet a válaszából: […] Kiindulásképpen elmondható, hogy a kérdésben leírt, a külföldi magánszemélyek által végzett grafikatervezés meglátásunk szerint szerzői jogdíjas tevékenységnek tekinthető. A jogdíjra a magánszemély szerző jellemzően ún. felhasználási szerződés megkötésével válik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

CSED-ben részesülő adószámos magánszemély

Kérdés: Folytathatja tovább a tevékenységét egy adószámmal rendelkező, üdülési és szálláshely-szolgáltatást folytató magánszemély abban az esetben, ha augusztus hónaptól a főállású munkahelyén szülési szabadságon lesz, és CSED-et igényel? Ez összeegyeztethető az említett tevékenységével, vagy szüneteltetnie kell azt az ellátás idejére?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 41. §-a – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével – kizárja a CSED melletti keresőtevékenységet. Ebben az esetben azt kell eldöntenünk, hogy keresőtevékenységnek minősül-e a nem egyéni vállalkozás keretében folytatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Lengyel állampolgárok foglalkoztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett lengyel munkáltató lengyel állampolgárokat foglalkoztat munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban. Milyen járulékvonzata lesz a kifizetett juttatásának belföldi és külföldi illetőség esetén?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a Magyarországon bejegyzett cég üzletvezetésének helye is Magyarországon van, ezért magyar illetőségű munkáltatónak számít, akkor is, ha külföldi – jelen esetben lengyel – tulajdonban van. Ezért rá a magyar szabályok vonatkoznak munkáltatóként is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Külföldi munkaviszonnyal rendelkező kisadózó

Kérdés: Kisadózó betéti társaság kültagja a társaságban bejelentett kisadózóként személyesen közreműködik. Emellett Szlovákiában van a lakóhelye, ahol napi 8 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Kérdés, hogy a kültag szlovákiai munkaviszonyára tekintettel a bt.-ben milyen összegű tételes adót kell a kisadózóként bejelentett kültag után fizetni?
Részlet a válaszából: […] Feltételezhetően a kérdésbeli kültag a tevékenységének jelentős részét a Szlovákiában fennálló munkaviszonyában végzi, így a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján Szlovákiában esik biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

A1 igazolás

Kérdés: A kiküldő vagy a fogadó cégnél kell leadni az OEP által két eredeti példányban elkészített A1 igazolás második eredeti példányát, amelyből az elsőt a munkavállalónak magánál kell tartania?
Részlet a válaszából: […] Az A1-es igazolás jelen esetben a fogadó cég számára nélkülözhetetlen. Az uniós koordinációs rendelet (883/2004/EK rendelet) egyik alapelve, hogy kiküldetés esetén a munkavállaló két évig a kiküldő ország társadalombiztosítási jogának a hatálya alatt marad. A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.
Kapcsolódó címke:

Külföldi jogviszonnyal rendelkező megbízott

Kérdés: Milyen jogszabály alapján mentesül a nagy összegű megbízási díjat terhelő szociális hozzájárulási adó vagy ehofizetési kötelezettség alól az a magyar kft., amelyik megbízási jogviszonyban alkalmaz egy Németországban munkaviszonyban álló személyt? A megbízott a német jogviszonya alapján rendelkezik A1-es igazolással, tehát Magyarországon nem lesz biztosított.
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLVI. tv. 455. §-a (4) bekezdésének h) pontja értelmében a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adónak – többek között – nem alapja az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj-tv. 11. §-a és 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 10.
Kapcsolódó címkék:  

Megállapodás szolgálati időre

Kérdés: Köthet megállapodást a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal egy 1963-ban született amerikai- magyar kettős állampolgárságú férfi, aki rendelkezik magyarországi lakcímmel, és az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultság elérése céljából további szolgálati időt szeretne szerezni a jelenlegi 15 év Magyarországon szerzett szolgálati ideje kiegészítésére? Amennyiben igen, milyen feltételekkel és maximum hány évre?
Részlet a válaszából: […] Az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország által kötött szociális biztonsági egyezmény még nem lépett hatályba, de rövidesen sor kerül rá. Általános szabály, hogy a nyugdíjigényt a szociális biztonsági egyezmény hatálya alatt a szerződő államok nyugdíjbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 10.
1
41
42
43
118