Szlovák részmunkaidős munkaviszony közterhei

Kérdés: Meg kell fizetni Szlovákiában vagy Magyarországon a közterheket a szlovák leányvállalatnál fennálló 10 órás részmunkaidős munkaviszonyból származó kereset után egy magyar kft. Magyarországon lakó magyar ügyvezetője esetén, aki ezt a tevékenységet heti 40 órás főfoglalkozású munkaviszony keretében látja el, amely biztosítási jogviszonyáról rendelkezik A1 igazolással is a magyar társadalombiztosítási szervtől? A Szlovákiában szerzett munkabérből jelenleg az igazolás ellenére levonásra kerülnek a magyar jogszabályok szerinti járulékok. Helyesen jár el a szlovák bérszámfejtő ebben az esetben? Hogyan kell bevallani a közterheket a részmunkaidős munkaviszony esetén, hogy ne álljon fenn kettős biztosítás?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. §-ának (3) bekezdése – a 883/2004 EK rendelet 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban?- úgy rendelkezik, hogy biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.
Kapcsolódó címke:

CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] Mielőtt az ellátásokra való jogosultságáról és azok összegéről adnánk tájékoztatást, a biztosítási kötelezettségről kell említést tenni. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének d) és j) pontjában foglaltak szerint biztosított az álláskeresési támogatásban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Többes jogviszony

Kérdés: Kell valamilyen járulékot fizetni egy újonnan alakult kft. ügyvezetője után abban az esetben, ha nem tagja a cégnek, jövedelmet semmilyen formában nem vesz fel, és két másik kft.-ben rendelkezik heti 20-20 órás munkaviszonnyal, illetve van egy saját kft.-je, ahol tag és ügyvezető is egyben? Hogyan kell bejelenteni az új ügyvezetői jogviszonyt a '08-as bevallásban ebben az esetben? Kell valamilyen minimumjárulékot fizetni a saját cégben az ügyvezetői tevékenység után, illetve be kell jelenteni valamilyen módon ezt a jogviszonyt?
Részlet a válaszából: […] A kérdések sorrendjében a következő válaszokat adjuk. A magánszemély után abban a társaságban, amelyben anélkül tölti be az ügyvezetői tisztséget, hogy a tagja lenne, nem kötelező járulékot fizetni, feltéve, hogy az ügyvezetést nem munkaviszony, hanem megbízási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.
Kapcsolódó címkék:  

Mezőgazdasági őstermelő közterhei

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a járulékokat, illetve kell-e negyedéves bevallást benyújtania annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki 2017-ben kezdte meg a tevékenységét munkaviszony mellett, de a bevétele 0 Ft volt, mert az általa telepített gyümölcsös még nem fordult termőre, 2018-tól viszont már főállásúként folytatja őstermelői tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személyre mezőgazdasági őstermelőként 2018-tól (munkaviszonya megszűnésétől) terjed ki a biztosítás, ugyanakkor nem minősül kezdő mezőgazdasági őstermelőnek, mivel már 2017-ben is mezőgazdasági őstermelő volt. A?Tbj-tv. 4. §-ának x) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.
Kapcsolódó címkék:  

Felsőfokú tanulmányok idejének megvásárlása szolgálati időként

Kérdés: Kihagyhatja a diákmunkával töltött időszakokat a járulékfizetés során az a magánszemély, aki meg szeretné vásárolni a felsőfokú tanulmányai idejét szolgálati időként, vagy ez csak a teljes időszakra tehető meg? A megvásárolt időszak milyen hatással lesz a nyugdíj összegére, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot a minimálbér alapulvételével kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 34. §-ának (5) bekezdése teszi lehetővé, hogy a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok (ideértve a doktoranduszképzést is) idejét a magánszemély – megállapodás alapján, járulékfizetés ellenében – szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjas munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága

Kérdés: Megszűnik az egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága annak a munkavállalónak, aki a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, és emellett korábbi munkáltatójánál tovább dolgozik, de keresőképtelensége miatt a munkáját nem tudja ellátni, a betegszabadságát kimerítette, táppénzre pedig nem jogosult? A foglalkoztatónak be kell jelenteni a biztosítási jogviszony szünetelését ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdésbeli nyugdíjas munkavállaló biztosítása a betegszabadság lejártát követően a keresőképtelenségének tartama alatt szünetel, amit az Art. 1. számú mellékletének 3. pontja alapján a T1041-es nyomtatványon be kell jelenteni az adóhatósághoz. Ugyanakkor ez nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Pénzbeli ellátások összege munkáltató jogutódlással történő átalakulása esetén

Kérdés: Befolyásolja az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak összegét a munkáltató jogutódlással történő átalakulása?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztató átalakulása nem csupán szervezéstechnikai és a munkakörnyezetben bekövetkező változással jár, hanem a munkavállalók szerzett, egyéb jogosultságaira is kihatással lehet.A munkáltató személyében beálló változás esetén a munkavállaló foglalkoztatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Horvát állampolgár családi pótléka

Kérdés: Jogosult lehet családi pótlékra egy horvát állampolgár abban az esetben, ha Magyar-országon dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Alapvetően igen, kaphat Magyarországról családi pótlékot. A kérdés és ezzel együtt a kérdéskör azonban nem ennyire egyszerű, így a választ sem lehet egy mondattal elintézni, hosszabban kifejtve azonban már kicsit árnyaltabb a kép. Viszont gondot okoz, hogy a kérdés rövidsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Társadalombiztosítási bejelentés igazolása

Kérdés: Szükséges-e, és ha igen, milyen formában a munkáltató részéről annak igazolása, hogy a munkavállalóra vonatkozóan társadalombiztosítási bejelentésének eleget tett?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk feltett kérdése arra a munkáltatók által nagy számban elkövetett jogsértésre hívja fel a figyelmet, melyet az ellenőrzésre jogosult szervezetek általában csekély jelentőségű mulasztásnak minősítenek.A munkaszerződés aláírása és annak egy átadott példánya vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Jogosultság CSED-re és GYED-re külföldi előzetes biztosítási idő esetén

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a biztosított, aki 2018. január 2-től egy egyéni vállalkozónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, ezt megelőzően pedig külföldön (Angliában) dolgozott? A munkavállaló havi bruttó alapbére jelenleg 250 000 forint, és várhatóan 2018. május 2-től igényelné a CSED-et.
Részlet a válaszából: […] Csecsemőgondozási díjra és a gyermekgondozási díjra való jogosultság egyik feltétele az előzetes biztosításban töltött idő megléte. Ez a gyermek szülését megelőző két éven belüli 365 nap biztosításban töltött időt jelent. A dolgozó ennyi biztosításban töltött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.
1
53
54
55
138