Ellátások második gyermek születésekor

Kérdés: Mi lenne a második gyermek után járó TGYÁS és GYED alapja az alábbi esetben? Egy édesanya 2009. évtől áll munkaviszonyban két cégnél. Az "A" munkáltatónál napi 6 óra, a "B" munkáltatónál napi 2 óra a munkaideje. A munkabére 2011-ben az "A" munkáltatónál havi 110 000 forint, a "B" munkáltatónál pedig havi 46 000 forint volt. A dolgozó 2011. novembertől 2012. január 31-ig táppénzen volt, majd 2012. február hótól terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. 2012. február 27-én született gyermeke után jelenleg gyermekgondozási díjat kap. Az édesanya 2014. február 28-ától igényelné a gyermekgondozási segélyt, azonban 2014. márciustól visszamenne dolgozni a "B" munkáltatóhoz havi 200 000 forint munkabérért. A második babát 2014. júliusra várja. Mi lenne a táppénz alapja a dolgozó esetleges keresőképtelensége esetén, és ez mennyire befolyásolná a TGYÁS és a GYED alapját? A második gyermek megszületése után a TGYÁS és a GYED folyósítása mellett jogosult lesz az első gyermek után járó GYES-re is?
Részlet a válaszából: […] ...megelőzően nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, viszont van a jogosultsága első napját megelőzően 180 napi folyamatos biztosítási ideje – a tényleges jövedelmét kell figyelembe venni, amely ebben az esetben 2014. márciustól a táppénzre való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Román nyugdíjas állampolgár egészségügyi ellátása

Kérdés: Hogyan kaphat taj-kártyát, és hogyan válik jogosulttá egészségügyi ellátásra egy román nyugdíjas állampolgár Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...uniós tagállamok nyugdíjas polgárai a magyar egészségbiztosítás által nyújtott természetbeni egészségügyi ellátásokra a szociális biztonsági rendszerek koordináció­járól szóló 883/2004/EK rendelet szabályai szerint jogosultak. A jogosultságukat befolyásolja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.
Kapcsolódó címke:

Korhatár előtti ellátásban részesülő személy ellátásai

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre, illetve állása elvesztése esetén munkanélküli-ellátásra a korhatár előtti ellátásban részesülő személy, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...– mivel nem minősül saját jogú nyugdíjasnak – a 10 százalékos nyugdíjjárulék és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék mellett köteles egyéni járulékként a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és az 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Korhatár előtti ellátásban részesülő kft.-tag munkaviszonya

Kérdés: Létesíthet munkaviszonyt a saját kft.-jénél az az 1953 augusztusában született, 11 százalékos törzsbetéttel rendelkező tag, aki jelenleg korhatár előtti ellátásban részesül? A tag korábban korengedményes öregségi nyugdíjat kapott, a kft. egy összegben kifizette a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére a 2010 decemberétől 2013 augusztusáig járó ellátás összegét.
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj megállapítását követően – a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára – nem létesít a Tbj-tv. szerinti biztosítással járó jogviszonyt.Ezt a feltételt a kérdésben említett munkaviszonyban álló tulajdonos tag esetében nyilvánvalóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő

Kérdés: Beleszámít a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időbe a munkanélküliség időszaka, illetve az az időszak, amely alatt az igénylő ápolási díjban részesült hadirokkant édesanyja után, akivel egy háztartásban élt?
Részlet a válaszából: […] ...legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.A kedvezményes nyugdíj megállapításának a kulcskérdése a jogosultsági idő. A Tny-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

1956-ban született személy nyugellátása

Kérdés: Van valamilyen lehetősége a nyugdíjazásra annak a személynek, aki 58 éves, 37 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg semmilyen jövedelme nincs?
Részlet a válaszából: […] ...ha addig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerez, és azon a napon, melytől kezdődően a nyugdíj megállapítását kéri, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.A jelzett korhatár előtt az 1956-ban született férfiak nem vehetik igénybe az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.
Kapcsolódó címke:

Biztonsági őrök munkaidő-beosztása

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha egy bankban éjjel-nappali őrzést végző biztonsági őrök munkaidejét úgy osztja be, hogy a beosztás szerinti munkavégzés napjain reggel 07.00-től 19.00 óráig 12 óra munkaidő, ezt követően 19.00 órától másnap 07.00 óráig 12 óra ügyelet? Az ügyelet idején a bank nincs nyitva, az őrök időnként körbejárják a területet, egyébként pihennek. Az ügyelet idejére a munkavállalók 40 százalékos pótlékot kapnak.
Részlet a válaszából: […] ...az is korlátot jelenthet.Négy órát meghaladó ügyelet csaka) a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Családi járulékkedvezmény

Kérdés: Mi az a családi járulékkedvezmény, és hogyan vehető igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...kedvezményre jogosultnak.A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét. A járulékkedvezményt a jogosultak döntésük szerint együtt is, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

NAV megállapításai kft. ügyvezetője munkaviszonyára vonatkozóan

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy kft.-nek abban az esetben, ha a NAV ellenőrzése megállapította, hogy a cég ügyvezetője 4 órás munkaviszonyban nem láthatta el a feladatait az ellenőrzött 2011-2012. években? Az ellenőrzésről készült határozatban a garantált bérminimum alapján kötelezték a céget a közterhek visszamenőleges megfizetésére.
Részlet a válaszából: […] ...a járulékfizetési alsó határt, a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében nyugdíjjárulék-alapnak a minimálbért, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapjának pedig a minimálbér másfélszeresét kell tekinteni. A Tbj-tv. 4. §-ának s/2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvezető jogviszonya, járulékai

Kérdés: Kötelezett járulékfizetésre egy társaság ügyvezetője abban az esetben, ha nem tagja a vállalkozásnak, és az ügyvezetői tevékenység végzéséért semmilyen jövedelemben nem részesül? A vezető máshol rendelkezik egy heti 30 órás munkaviszonnyal, ahol a bérjövedelme meghaladja a minimálbér kétszeresét.
Részlet a válaszából: […] ...teendőket megbízási jogviszony keretében látja el [amire a Gt. 22. §-a (2) bekezdésének g) pontja lehetőséget nyújt], akkor biztosítási és járulékfizetési kötelezettségére a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontjában taglalt – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.
Kapcsolódó címke:
1
256
257
258
517