Özvegyinyugdíj-jogosultság kevés szolgálati idő esetén

Kérdés: Jogosult lesz özvegyi nyugdíjra az a személy, akinek a férje a betegsége miatt nem tudott dolgozni, ezért halála előtt mindössze kb. 20 év szolgálati időt szerzett? Mi szükséges ahhoz, hogy megkapja az ellátását, illetve mikortól nyílik meg a jogosultsága?
Részlet a válaszából: […] Az özvegyi nyugdíj megállapításához két dologra van szükség. Kell, hogy mind az elhunyt, mind pedig az özvegy részéről fennálljanak az özvegyi nyugdíjra való jogosultság feltételei, valamint szükség van még a kérelem előterjesztésére. Kezdjük az előbbi ismertetésével:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Nyugdíj előtti álláskeresési segély

Kérdés: Igényelhet nyugdíj előtti álláskeresési segélyt 2012 decemberétől az az 1954. május 30-án született személy, aki 2012. május 21-ig, 90 napig álláskeresési járadékot kapott, és 37 év 3 hónap munkaviszonnyal rendelkezik? Mikor, hol és milyen módon kell benyújtani az igénylést?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés megválaszolása előtt tekintsük át a nyugdíj előttiálláskeresési segélyre jogosultság feltételeit. A nyugdíj előtti álláskeresésisegély annak az álláskeresőnek jár, akinek legfeljebb 5 éve hiányzik a rá irányadóöregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
Részlet a válaszából: […] Személyi jövedelemadó szempontjából a kifizetett összegteljes egésze munkaviszonyból származó jövedelemnek tekintendő a 2 609 000forint átalány-kártérítés kivételével, amely adómentes jövedelem. Ennek adójogiminősítésénél fel kell hívnunk a figyelmet a 2006/39. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Nyugdíjas munkavállaló utólag kifizetett járandóságának nyugdíjjáruléka

Kérdés: Helyesen járt-e el a kifizető abban az esetben, ha egy nyugdíjas munkavállaló részére a munkaügyi bíróság döntése alapján 2006. évre vonatkozóan 2007. évben kifizetett járandóságból levonta a nyugdíjjárulékot annak ellenére, hogy ezt a közterhet csak 2007. április 1-jétől kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy ajárulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadójárulékmértékek szerint kell megfizetni, illetve arról járulékkötelezettség abiztosítási jogviszony megszűnését követően kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.

Bérköltség megállapítása bírósági végzés esetén

Kérdés: Be kell-e számítani a bérköltségbe a havonta adott adómentes üzemanyag-megtakarítás összegét abban az esetben, ha egy munkavállaló részére küldött gyermektartásdíj-fizetési kötelezettségről szóló bírósági végzés szerint a munkáltató a letiltást a bérköltség terhére köteles foganatosítani?
Részlet a válaszából: […] Sajnos néha valóban nem egyértelmű a bírósági végzés alapján– melynek pontos szövegét nem ismerjük –, hogy az adott juttatás alapjátképezi-e a tartásdíjnak. Három jogszabályt hívhatunk segítségül a kérdéseldöntése érdekében.Az első az Szt., melynek 79. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

50 százalékos tulajdonos ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Egy kft. 2003-ban alakult 2 fővel 50-50 százalékos tulajdoni részaránnyal. A cégbírósági végzés alapján az egyik alapító tag az ügyvezető és a munkáltatói jogok gyakorlója is, de a másik tag is személyesen közreműködik. Mivel a többségi korlát nem érvényesül, mindkét tag munkaviszonyban látja el feladatait. A munkaszerződés szerint az ügyvezető fizikai munkát is végez a társaságban. 2006. július 1-jétől maradhat-e az ügyvezető munkaviszonya, vagy az ügyvezetést kizárólag megbízási jogviszonyban láthatja el, és így kétféle jogviszonya lesz? Esetleg ésszerűbb megoldás lenne, ha tagi jogviszonyra módosítja a kft. az ügyvezető jogállását?
Részlet a válaszából: […] Az új Gt. hatálybalépésétől, 2006. július 1-jétől a kft.vezető tisztségviselője is – főszabályként – megbízási jogviszonyban láthatjael az ügyvezetői teendőket. Az átmeneti szabályok szerint annak azügyvezetőnek, aki a törvény hatálybalépése előtt a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] A kérdés egy valóban feloldatlan ellentmondást érint. Ezentúlmenően egy olyan rangsorolásra késztet, amelyet nem tisztünk elvégezni.Ezért válaszunkban csupán a lehetséges döntési alternatívákat vázoljuk fel. Akérdezőnk által említett legfelsőbb bírósági ítélet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Járulékfizetés "beolvadó" társaság esetében

Kérdés: "A" kft. beolvad "B" kft.-be úgy, hogy az "A" kft.-ből az egyik tulajdonost alkalmazottként átvették, a másik tulajdonos kilépett. Az üzletrész átruházásának ellenértékét "B" kft. a cégbírósági végzés előtt kifizette. Van-e járulék és egyéb adófizetési kötelezettség az "A" kft.-ben a cégbejegyzésig, és ha igen, mikortól meddig, ki után és kinek kell megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, abejegyzés napjával jön létre [Gt. 16. § (2) bekezdése]. Az átalakulássallétrejövő gazdasági társaság előtársaságként nem működhet. Erre tekintettel ajogutód gazdasági társaság működése megkezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Egyéni vállalkozás átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakult. A cégbejegyzést követően a vállalkozói igazolvány leadására csak többnapi késéssel került sor. Az okmányiroda a vállalkozást – függetlenül a cégbírósági végzéstől – az igazolvány leadásának napján szüntette meg. Kell-e a megszűnt egyéni cégnek társadalombiztosítási járulékokat (29 százalék és 11,5 százalék) fizetnie a cég bejegyzésétől a vállalkozói igazolvány leadásáig eltelt időre? Az adóbevallásokat az idevonatkozó törvényi előírások szerint a cégbírósági végzés időpontjának a figyelembevételével kell-e elkészíteni? Az egyszemélyes kft. tulajdonosának nincs munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] Kezdjük talán a végéről. A kft. ügyvezetője fő szabályként munkaviszonyban látja el a tevékenységét, munkaszerződés hiányában pedig megbízásos jogviszonyban. Kivételt képez e fő szabály alól a meghatározó tulajdoni részesedéssel rendelkező – így értelemszerűen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
1
2