Szabadság visszavonása

Kérdés: A többletszabadság visszavonásakor van-e mód a bruttó módon történő elszámolásra, azaz a járandóság terhére levonni a szabadság bruttó összegét? Ha erre nincs mód, a munkabér-levonás szabályai szerint mit kell levonni, a szabadság idejére járó bruttó bért, vagy annak számított nettó tartalmát?
Részlet a válaszából: […] ...és nyugdíj-, illetve munkavállalói járulék),– végrehajtható határozat (munkáltatói kártérítésihatározat, bírósági, közigazgatási határozat), vagy– a munkavállaló hozzájárulása (pl. a szakszervezeti tagdíjlevonására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Elhunyt munkavállaló járandóságai

Kérdés: Kifizethető-e a 2009. július 3-tól 2009. július 27-ig tartó időszakra járó táppénz a házastárs részére abban az esetben, ha a munkavállaló 2009. július 27-én meghalt, és a táppénzes papírok 2009. augusztus 31-én kerültek a kifizetőhelyhez? A hagyaték részét képezi-e a munkavállaló 38 napra járó szabadságmegváltása?
Részlet a válaszából: […] ...igazolásáig terjedőidőszakban lehetősége van a munkáltatónak arra, hogy a munkavállalót megilletőanyagi természetű járandóságokat bírósági letétbe helyezze, a bírósági letétrevonatkozó külön jogszabályi rendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 13.

Munkaügyi bírság

Kérdés: Valóban kötelező-e munkaügyi bírságot kiszabni akkor, ha a munkaügyi ellenőrzés megállapította, hogy egy 8 alkalmazottat foglalkoztató élelmiszerüzletben az egyik hónapban 2 fő munkavállaló 1-1 alkalommal napi 13 órát dolgozott, és ezenkívül semmilyen más szabálytalanság nem történt?
Részlet a válaszából: […] ...határozattal történik. Ez utóbbi rendelkezés a 2009. november1-je után elkövetett, jogerős és végrehajtható közigazgatási, illetve bíróságihatározattal megállapított jogsértésekre vonatkozik. Mivel a kérdés szerinti jogsértés 2009. november 1-je előttelkövetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 13.

Kft. tagjainak jogviszonya

Kérdés: Egy kft.-ben férj és feleség a tag. Jelenleg a férj az ügyvezető, de van főállása, így a kft.-ből semmilyen jövedelmet sem vesz ki, a feleség GYED-en van. Érdemes-e a feleséget átjelenteni ügyvezetőnek – ami a társasági szerződés módosításával jár –, hogy szeptembertől a férjet munkavállalóként alkalmazhassa a kft. heti 20 órás munkaviszonyban? A feleség GYED mellett elláthatja-e az ügyvezetői teendőket, amennyiben jövedelmet nem kap érte?
Részlet a válaszából: […] ...személyesen folytatja.A Cst. 4. § d) pontja értelmében keresőtevékenység:munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági,ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, Magyar Honvédség, rendvédelmiszervek, polgári nemzetbiztonsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Kft.-tag korengedményes nyugdíja

Kérdés: Részesülhetek-e korengedményes nyugdíjban, ha egy kft. egyedüli cégjegyzésre jogosult tagja vagyok?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazásaszempontjából munkavállalónak kell tekinteni azt, aki munkaviszonyban,közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírósági ésügyészségi szolgálati jogviszonyban, bedolgozói jogviszonyban, szövetkezeti tagmunkaviszony jellegű munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Kilépő munkavállaló műszakvezetői pótléka

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a cégnek a bíróság által kiadott fizetési meghagyásban szereplő műszakvezetői pótlékot az alábbi esetben? Egy cég négynapos munkahetet vezetett be, ami miatt a munkaszerződések módosítására volt szükség. Egy munkavállaló nem fogadta el az új munkafeltételeket, ezért a cég felmondott neki, és kilépéskor kifizette részére a járandóságait. A dolgozó távozott a cégtől, ezután érkezett a fizetési meghagyás, amelyben az elmaradt műszakvezetői pótlék megfizetésére kötelezik a volt munkáltatót. Ezt a havi 20-30 ezer forintos összeget a cég a ledolgozott munkaidővel arányosan fizeti meg a műszakvezetők részére, a kieső napokra a bérprogram nem is számfejti, ezért a cég álláspontja szerint nem illeti meg a kilépett munkavállalót sem.
Részlet a válaszából: […] ...szabályozás, illetve a munkáltatónál kialakultgyakorlat határozza meg.Felhívjuk a figyelmet, hogy a fizetési meghagyáskibocsátásakor a bíróság nem vizsgálja a vitatott összeg jogosságát, akérelmező megkeresésére hivatalból küldi meg az iratot, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Alkalmi munkavállaló jogorvoslati lehetőségei

Kérdés: Kihez fordulhat jogorvoslatért az a 17 éves gimnáziumi tanuló, aki március-május hónapokban alkalmi munkavállalói kiskönyvvel dolgozott, de a május havi fizetésének csak a töredékét kapta meg, mert a foglalkoztató szerint kárt okozott? A munkavállaló nem ismeri el a károkozást. A dolgozó és a foglalkoztató között munkaszerződés nem jött létre, csak egy emlékeztetőt írt alá a munkavállaló.
Részlet a válaszából: […] ...az ok-okozati összefüggést amunkáltatónak kell bizonyítania. A vétkességnek kétféle alakzata van, agondatlanság és a szándékosság. A bírósági gyakorlat adta értelmezésbengondatlan az, aki nem úgy járt el, ahogy elvárható lett volna, holott akövetkezményekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálatijogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban,igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülőijogviszonyban álló személy, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Kártérítés járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt fizetendő kártérítés összege után?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 100. § (4) bekezdése szerint, ha a munkavállaló nemkéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredetimunkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót – az eset összeskörülményei, így különösen a jogsértés és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

III. csoportos rokkant munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Havonta mennyi keresete lehet annak a munkavállalónak, aki 1987-től 67 százalékos, III. csoportú rokkantnyugdíjas, és jelenlegi nyugdíja 59 125 forint? Az engedélyezettnél magasabb kereset esetén szüneteltetik-e a nyugdíjfolyósítást abban az esetben, ha a munkavállaló 5 hónapot és 17 napot dolgozott?
Részlet a válaszából: […] ...nem a nyugdíjösszege, hanem a rokkantsági nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset szükséges.Ez a két összeg nem azonos. Az utóbbiról a rokkantsági nyugdíjat megállapítóhatározatban tájékozódhatunk. Javasoljuk azonban, hogy a pontos összegmegismerése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.
1
45
46
47
71