436 talált cikk a betéti társaság kifejezésre

Kérdés: Saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó édesanyja segítő családtagként besegít a vállalkozásba díjazás nélkül. Milyen bejelentési, nyilvántartási kötelezettsége van az egyéni vállalkozónak, és milyen szerződést, megállapodást kell kötnie édesanyjával?

Kérdés: Hogyan változott a járulékfizetési kötelezettsége a heti 36 órás munkaviszony mellett egyéni vállalkozónak, illetve a bt.-beltagnak, ha 2003-tól bejelentkezett az eva hatálya alá?

Kérdés: Lehet-e a betéti társaság beltagja az a személy, aki rokkantnyugdíjas, és korábban kültag volt? Lehet-e ügyvezető az a személy, aki rokkantnyugdíjas, ugyanis a beltag – a korábbi üzletvezető – a társaságból kilépett?

Kérdés: Két magánszemély kft.-t hozott létre. A társasági szerződés szerint 70 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag az ügyvezető, és ezt a feladatot munkaviszony keretében látja el. A társasági szerződés tartalmazza azt is, hogy az ügyvezetővel szemben a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja. A 70 százalékos tulajdonos (ügyvezető) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha nem létesíthet munkaviszonyt, akkor mint választott tisztségviselő tagi jogviszonyban (tagi mellékszolgáltatásként) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha sem munkaviszonyt, sem tagi jogviszonyt nem létesíthet, akkor csak megbízásos jogviszonyban végezheti tevékenységét? Ha az ügyvezető csak "saját" társaságában dolgozik, akkor minden esetben meg kell fizetnie a minimálbér utáni járulékokat, valamint az eho-t akkor is, ha személyes közreműködését ellenérték (díjazás) nélkül vállalja?

Kérdés: Kell-e a minimálbér után fizetni a járulékokat és az eho-t egy bt. beltagja után abban az esetben, ha a bt. tevékenységét nem gyakorolja, azaz sem árbevétele, sem költségei nincsenek? A beltagnak nincs egyéb biztosítási jogviszonya, a kültag pedig soha nem volt személyes közreműködésre kötelezett.

Kérdés: A szülést követő 3 évben mikor, milyen összegű járulékfizetési kötelezettsége van a munkavégzésre kötelezett beltagnak? A bt.-nek van alkalmazottja, aki a tevékenységet folytatja.

Kérdés: Fel kell-e számolnia, vagy elég szüneteltetnie egyéni vállalkozását annak a biztosítottnak, aki rövidesen lejáró gyermekgondozási segélye után főállású alkalmazottként egy betéti társaságnál kíván elhelyezkedni, és vállalkozói tevékenységét nem folytatja? Hogyan kell fizetnie a járulékokat?

Kérdés: Egy bt.-nek két beltagja és egy kültagja van. A két beltag lehet-e egymásnak munkáltatója, köthetnek-e munkaszerződést a saját betéti társaságukkal?

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?

Kérdés: Egy betéti társaságnak két tagja van. A beltag személyesen közreműködik, a kültag az ügyvezető, és egy – nem a bt.-ből származó – korábbi főállású munkaviszonya alapján terhességi-gyermekágyi segélyben részesül. Az ügyvezetői tisztséget ellenérték/díjazás nélkül végzi. Nem veszélyezteti-e a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságot az a tény, hogy a kültag egyben a bt. ügyvezetője, bár nem személyesen közreműködő tag?