Kültag munkaképesség-csökkenése

Kérdés: Egy bt. kültagja 38 év járulékfizetés után – melyből 24 év munkaviszony és 14 év tagsági viszony – munkaképességét 50 százalékban elvesztette. A 8/1983. EüM-PM együttes rendeletre hivatkozva a Fővárosi Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a rendszeres szociális járadékra benyújtott igényét elutasította. A betéti társaság 2003 áprilisában megszűnt. Milyen ellátást igényelhet a megrokkant személy abban az esetben, ha a rendszeres szociális járadékra benyújtott igény elutasítása jogos volt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdező rendszeres szociális igényének elutasítása jogos volt, mert a hivatkozott rendelet hatálya kizárólag a munkaviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban vagy bedolgozói tagsági viszonyban, továbbá szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszonyban álló szövetkezeti tagokra...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címkék:  

Evaalany beltag közterhei

Kérdés: A személyes közreműködésre tekintettel van-e kötelező kivétje az eva hatálya alá bejelentkezett betéti társaság beltagjának, aki egy másik cégnél rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, vagy elég, ha bevételeit az eva szerinti mértékkel leadózza, és így válik adózott jövedelemmé? Hogyan változik a helyzet akkor, ha a beltagnak nincs munkaviszonya?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés első felében olyan társas vállalkozóról – betéti társaság ténylegesen és személyesen (nem munkaviszonyban és nem megbízásos jogviszonyban) munkát végző beltagjáról – van szó, aki ezzel párhuzamosan rendelkezik legalább heti 36 órát elérő foglalkoztatással...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címke:

Svéd állampolgár biztosítási jogviszonya

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni egy Magyarországon alapított betéti társaság személyesen közreműködő, svéd állampolgárságú beltagja után?
Részlet az állásfoglalásából: […] Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjáról van szó. Az e személyi körbe tartozókra a Tbj-tv. 11. §-a alapján nem terjed ki a biztosítás. Igaz ugyan, hogy e kizárás alól a Tbj-tv. 13. §-a "feloldást" ad a szociálpolitikai...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Bt. külföldi üzletvezetője

Kérdés: Magyar származású román állampolgár Magyarországon betéti társaságot alapított, melynek ő az üzletvezetője. Munkavállalási engedélye nincs, de minden évben igazolnia kell egy állandó jövedelmet. Havi 50 000 forintot szavaztak meg személyes közreműködéséért, milyen közterhei vannak ennek a kifizetésnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben szereplő betéti társaságot – a román állampolgárságú tagjára tekintettel – külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak kell tekinteni. A Tbj-tv. 11. § c) pontja alapján az ilyen típusú társaságoknak arra a Magyar Köztársaság területén...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  

Beltag keresőképtelensége

Kérdés: Betéti társaság beltagjának keresőképtelensége esetén a betegszabadságra vonatkozó szabályokat kell-e alkalmazni, illetőleg táppénzének egyharmad részét kell-e valakinek fizetnie?
Részlet az állásfoglalásából: […] Kérdésfeltevőnk ugyan a bt. beltagjának munkavégzésre irányuló jogviszonyát pontosan nem jelöli meg, de feltételezhetően a beltagi minőséget a Tbj-tv. szerinti tagsági jogviszonnyal érti azonosnak, azaz a szóban forgó beltag a társaság tevékenységében – nem munkaviszony...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. augusztus 5.
Kapcsolódó címkék:  

Bt.-beltag munkanélküli-járadéka

Kérdés: Betéti társaság beltagja igénybe veheti-e a munkanélküli-járadékot?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Ftv. 25. § (1) bekezdése értelmében munkanélküli-járadék illeti meg azt, aki a) munkanélküli, b) a munkanélkülivé válását megelőző 4 éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik, c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. augusztus 5.
Kapcsolódó címke:

Jogi személy beltag járulékai

Kérdés: Egy, két kft. által 2002. december 23-án alapított betéti társaság beltagja – jogi személy lévén – az üzletvezetést a saját szervezeti képviseletére jogosult személy útján látja el, aki az egyik alapító kft.-nek is a tagja, a kültag szervezeti képviselője egy kft.-nek az ügyvezetője. A bt.-t 2003. január 9-én jegyezte be a cégbíróság, azonban mindeddig semmilyen tevékenységet nem folytatott. Kell-e a bt.-nél valamilyen járulékot fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Természetes személy tag híján ebben a betéti társaságban tagsági jogviszonyban megvalósuló személyes közreműködésről, tehát társas vállalkozóról nem lehet szó, ami az egyéb feltételek bekövetkezése esetén járulékfizetési kötelezettséget keletkeztethetne...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. augusztus 5.
Kapcsolódó címke:

Szja-fizetés evás társas vállalkozó esetében

Kérdés: Az eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. esetében milyen módon lehet elkerülni az szja-fizetést? A közkereseti társaságnak és a betéti társaságnak az Eva-tv. alapján lehetősége van arra, hogy nyilvántartásait ne az Szt. hatálya alatt vezesse, hanem az Eva-tv.-ben meghatározott nyilvántartási rend szerint. Ez a döntése a kkt.-nak és bt.-nek nemcsak a nyilvántartási kötelezettség teljesítésére hat ki, hanem a 18 §. alapján személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség is keletkezik.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az adófizetési kötelezettség az ún. kiváltó adó címén akkor keletkezik, ha a társaság az evás időszakát megelőző mérlegében olyan összeget mutatott ki, amelyet eddig még nem vont adózás alá. A kiváltó adó alapja az eredménytartalék, amit növel a saját...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. augusztus 5.
Kapcsolódó címke:

Beltag utáni járulékfizetés

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja munkahelyén heti 30 órás munkaviszonnyal rendelkezik, ahol megfizetnek utána minden járulékot. Mit kell a beltagnak fizetnie ebben az esetben a bt.-ben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy csak a betéti társaság egy beltagjáról (mely önmagában nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget), avagy társas vállalkozóról van-e szó.A betéti társaság tagját (legyen akár "bel", akár "kül") a Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. július 15.
Kapcsolódó címke:

Társas vállalkozók járulékai eva alatt

Kérdés: Mennyi a fizetendő járulékminimum, illetőleg -maximum annál a bt.-beltagnál, akinek a társasága bejelentkezett az eva hatálya alá? A bt. beltagja közel van a nyugdíjkorhatárhoz, ezért nyilatkozott a maximumjárulék-fizetésre. A járulékokat havonta, vagy negyedévente kell megfizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az eva-alanyiság a társas vállalkozóval kapcsolatos járulékfizetési kötelezettséget nem érinti. A betéti társaság személyesen közreműködő tagja után a társadalombiztosítási járulékot és az egyéni járulékokat havonta, a kiosztott személyi jövedelemadó alapját képező...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. július 15.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
40
41
42
…
44