Svéd állampolgár biztosítási jogviszonya

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni egy Magyarországon alapított betéti társaság személyesen közreműködő, svéd állampolgárságú beltagja után?
Részlet a válaszából: […] Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjáról van szó. Az e személyi körbe tartozókra a Tbj-tv. 11. §-a alapján nem terjed ki a biztosítás. Igaz ugyan, hogy e kizárás alól a Tbj-tv. 13. §-a "feloldást" ad a szociálpolitikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Bt. külföldi üzletvezetője

Kérdés: Magyar származású román állampolgár Magyarországon betéti társaságot alapított, melynek ő az üzletvezetője. Munkavállalási engedélye nincs, de minden évben igazolnia kell egy állandó jövedelmet. Havi 50 000 forintot szavaztak meg személyes közreműködéséért, milyen közterhei vannak ennek a kifizetésnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő betéti társaságot – a román állampolgárságú tagjára tekintettel – külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak kell tekinteni. A Tbj-tv. 11. § c) pontja alapján az ilyen típusú társaságoknak arra a Magyar Köztársaság területén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  

Beltag keresőképtelensége

Kérdés: Betéti társaság beltagjának keresőképtelensége esetén a betegszabadságra vonatkozó szabályokat kell-e alkalmazni, illetőleg táppénzének egyharmad részét kell-e valakinek fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Kérdésfeltevőnk ugyan a bt. beltagjának munkavégzésre irányuló jogviszonyát pontosan nem jelöli meg, de feltételezhetően a beltagi minőséget a Tbj-tv. szerinti tagsági jogviszonnyal érti azonosnak, azaz a szóban forgó beltag a társaság tevékenységében – nem munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
Kapcsolódó címkék:  

Bt.-beltag munkanélküli-járadéka

Kérdés: Betéti társaság beltagja igénybe veheti-e a munkanélküli-járadékot?
Részlet a válaszából: […] Az Ftv. 25. § (1) bekezdése értelmében munkanélküli-járadék illeti meg azt, aki a) munkanélküli, b) a munkanélkülivé válását megelőző 4 éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik, c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
Kapcsolódó címke:

Jogi személy beltag járulékai

Kérdés: Egy, két kft. által 2002. december 23-án alapított betéti társaság beltagja – jogi személy lévén – az üzletvezetést a saját szervezeti képviseletére jogosult személy útján látja el, aki az egyik alapító kft.-nek is a tagja, a kültag szervezeti képviselője egy kft.-nek az ügyvezetője. A bt.-t 2003. január 9-én jegyezte be a cégbíróság, azonban mindeddig semmilyen tevékenységet nem folytatott. Kell-e a bt.-nél valamilyen járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] Természetes személy tag híján ebben a betéti társaságban tagsági jogviszonyban megvalósuló személyes közreműködésről, tehát társas vállalkozóról nem lehet szó, ami az egyéb feltételek bekövetkezése esetén járulékfizetési kötelezettséget keletkeztethetne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
Kapcsolódó címke:

Szja-fizetés evás társas vállalkozó esetében

Kérdés: Az eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. esetében milyen módon lehet elkerülni az szja-fizetést? A közkereseti társaságnak és a betéti társaságnak az Eva-tv. alapján lehetősége van arra, hogy nyilvántartásait ne az Szt. hatálya alatt vezesse, hanem az Eva-tv.-ben meghatározott nyilvántartási rend szerint. Ez a döntése a kkt.-nak és bt.-nek nemcsak a nyilvántartási kötelezettség teljesítésére hat ki, hanem a 18 §. alapján személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség is keletkezik.
Részlet a válaszából: […] Az adófizetési kötelezettség az ún. kiváltó adó címén akkor keletkezik, ha a társaság az evás időszakát megelőző mérlegében olyan összeget mutatott ki, amelyet eddig még nem vont adózás alá. A kiváltó adó alapja az eredménytartalék, amit növel a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
Kapcsolódó címke:

Beltag utáni járulékfizetés

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja munkahelyén heti 30 órás munkaviszonnyal rendelkezik, ahol megfizetnek utána minden járulékot. Mit kell a beltagnak fizetnie ebben az esetben a bt.-ben?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy csak a betéti társaság egy beltagjáról (mely önmagában nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget), avagy társas vállalkozóról van-e szó.A betéti társaság tagját (legyen akár "bel", akár "kül") a Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.
Kapcsolódó címke:

Társas vállalkozók járulékai eva alatt

Kérdés: Mennyi a fizetendő járulékminimum, illetőleg -maximum annál a bt.-beltagnál, akinek a társasága bejelentkezett az eva hatálya alá? A bt. beltagja közel van a nyugdíjkorhatárhoz, ezért nyilatkozott a maximumjárulék-fizetésre. A járulékokat havonta, vagy negyedévente kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] Az eva-alanyiság a társas vállalkozóval kapcsolatos járulékfizetési kötelezettséget nem érinti. A betéti társaság személyesen közreműködő tagja után a társadalombiztosítási járulékot és az egyéni járulékokat havonta, a kiosztott személyi jövedelemadó alapját képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.
Kapcsolódó címkék:  

Őstermelő beltag járulékfizetése

Kérdés: Magánszemély őstermelő megfizeti a 11 százalék eho-t, egyébként rokkantsági nyugdíjban részesül. Ezen túlmenően egy betéti társaság beltagja, de ott járulékalapot képező jövedelemben nem részesül. Van-e a betéti társaságnak járulék-, illetve tételes eho-fizetési kötelezettsége vele kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Nincs társadalombiztosítási kötelezettsége a betéti társaságnak, ha a beltag személyesen semmilyen formában nem vesz részt a tevékenységében. Ezzel ellentétben, ha a beltag személyesen munkát végez (pl. üzletvezető), akkor társas vállalkozónak, mégpedig ebben az esetben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.
Kapcsolódó címkék:  

Dotáció igénylése megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén

Kérdés: Igényelhet-e betéti társaság állami dotációt megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén, és ha igen, kell-e ehhez módosítani a társasági szerződést?
Részlet a válaszából: […] A szociális háló részeként az állam – foglalkoztatásuk elősegítésével – biztosítani kívánja a megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációját. A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról a 8/1983. EüM-PM együttes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
40
41
42
…
44