329 talált cikk a belföldi kifejezésre

Kérdés: Milyen mértékű személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni abban az esetben, ha egy magyar adóilletékességű magánszemély osztalékot kap egy Hongkongban bejegyzett vállalkozástól? A külföldi székhelyű vállalkozásnak kell levonnia az adóelőleget, vagy a magánszemély saját maga állapítja meg és fizeti be? Ebben az esetben mikor kell teljesíteni a befizetést? Hogyan változik a helyzet akkor, ha a társaság osztalékelőleget fizet?

Kérdés: Köteles Magyarországon is betegbiztosítási díjat fizetni egy munkavállalási engedély alapján Svájcban dolgozó személy?

Kérdés: Fizetheti továbbra is a megszokott módon a járulékokat az a magánszemély, aki megszüntette az egyéni vállalkozását, levélben értesítést kapott, hogy nem kötelezett járulék­fizetésre, de szeretne gondoskodni az egészségügyi ellátásáról, mert jelenleg semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal nem rendelkezik? Felhasználhatja a megmaradt csekkjeit a járulékok befizetésére, esetleg van valamilyen más módja az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszerzésének?

Kérdés: Valóban kérnie kell a családi pótlék szüneteltetését annak a jogosultnak, akinek a férjét az Egyesült Arab Emirátusokba helyezték dolgozni, ahová 2013 januárjában ő is követi gyermekeivel, akik közül az egyik iskolás-, a másik pedig óvodáskorú? A szüneteltetés ellenére megmarad a családi pótlékra és ezzel a családi adókedvezményre való jogosultság? A férj munkáltatója magyar, és továbbra is Magyarországon teljesíti adókötelezettségét, valamint a két gyermek után járó adókedvezményt is ő vette eddig igénybe. Az iskoláskorú gyermek magántanulóként folytatja a tanulmányait Magyarországon, a jelenleg óvodáskorú gyermek pedig 2013 szeptemberétől kezdi tanulmányait Magyarországon szintén magántanulóként. Amennyiben a családi pótlék szüneteltetését kell kérni, azt rögtön külföldre távozásukkor kell megtenni, vagy a 3 hónap külföldi távollét után kell bejelenteni, hogy 3 hónapot meghaladóan tartózkodnak külföldön?

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?

Kérdés: Köteles a munkaadó napidíjat fizetni a munkavállalója részére az Olaszországba történő kiküldetés esetén? Mennyi a minimumnapidíj a külföldi kiküldetés idejére?

Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munka­viszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?

Kérdés: Meg tudja vásárolni az öregségi nyugdíjhoz szükséges hátralévő szolgálati időt az a férfi, aki 2013. június 25-én tölti be a 62. életévét, 33 év igazolt szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg munkanélküli?

Kérdés: Akkor is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha a munkavállaló EU-tagállamban dolgozik, és a foglalkoztatója megfizeti utána a közterheket? A munkavállaló rendelkezik magyarországi bejelentett lakcímmel, de itthon semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jog­viszonya nincs.

Kérdés: Jogosult lesz a munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre abban az esetben, ha egy 2012. május hónaptól korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállalóját tovább foglalkoztatja, de a bérét nem emelte meg, sőt a korhatár előtti ellátás megállapítása után csökkentette? A többi munkavállaló esetében megtörtént a béremelés.