320 cikk rendezése:
1. cikk / 320 Távmunkavégzés külföldről
Kérdés: Egy magyarországi alapítványi iskolánál többek között dolgozik két fő igazgatóhelyettes és egy fő iskolatitkár. A két igazgatóhelyettes egy házaspár. Mindhárom munkavállaló 8 órás munkaviszonyban van az iskolánál. Mindhárom munkavállaló a családjával együtt elköltözött Máltára. (A gyerekek Máltán járnak iskolába). A munkájukat távmunkában végzik, és amikor szükséges a személyes jelenlét a munkavégzésben, akkor Magyarországra utaznak. Az egyik igazgatóhelyettesnek Máltán van egy egyéni vállalkozása, a másiknak Máltán van egy 8 órás munkaviszonya, és az iskolatitkárnak is van Máltán 8 órás munkaviszonya. A két igazgatóhelyettesnek már nincs magyarországi lakcíme sem, az ingatlanjukat eladták, és Máltán vásároltak másikat. Az iskolatitkárnak még van magyarországi lakcíme. Hol és hogyan kell megfizetniük a tb-járulékokat és a személyi jövedelemadót? A külföldre költözés óta már eltelt több mint 181 nap. A magyar tajkártya érvénytelenítésének kérelmét beadták, de azt a választ kapták, hogy a magyarországi 8 órás munkaviszony miatt nem érvénytelenítik a tajkártyájukat. Javasolták nekik az A1 nyomtatvány beadását. Ezt a nyomtatványt miért kell beadniuk, és hogyan kell kitölteniük, ha nem kiküldetésben vannak Máltán?
2. cikk / 320 Belföldi kiküldetéssel kapcsolatban felmerült költségek
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállalók munkavégzéssel kapcsolatban felmerülő költségeit abban az esetben, ha ahhoz, hogy bizonyos munkákat el tudjanak végezni, esetenként több napot is vidéken – tehát nem a szokásos munkavégzési helyen – kell tölteniük, és ilyen esetben a munkáltató a szállást és az étkezést is kifizeti a részükre? A 437/2015. Korm. rendeletben meghatározott napi 500 forint napidíjon felül kifizetett összeg adóköteles bevételnek számít ebben az esetben? Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek ebben az esetben a többletköltségek? Milyen igazolások, dokumentumok alapján igazolhatja a munkavállaló a kiküldetés során felmerült kiadásait?
3. cikk / 320 Magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek utazási kártyája
Kérdés: Milyen módon, hol tud érdeklődni az asztmás gyermekére tekintettel magasabb összegű családi pótlékban részesülő szülő a gyermek részére járó utazási kártya után, amire – tudomása szerint – jogosult lenne, de nem kapta meg?
4. cikk / 320 Munkaidőkeret 2025-től
Kérdés: Hogyan változik a munkaidőkeretre vonatkozó szabályozás 2025. január 1-jétől?
5. cikk / 320 Német állampolgár munkavállaló nyugdíjazása
Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak az 1960. június 23-án született munkavállalója nyugdíjazásával kapcsolatban? Közreműködnie kell a nyugdíjkérelem beadásában, vagy ez a magánszemély feladata? A dolgozó német állampolgár, 2016. augusztus 5-től dolgozik jelenlegi munkáltatójánál heti 40 órás munkaviszonyban karosszérialakatosként. Hátrányt jelent a dolgozóra nézve, ha 2024. december 31-én közös megegyezéssel megszűnik a munkaviszonya, és a nyugdíjazásig már nem létesít másik jogviszonyt? Igénybe veheti ebben az esetben is a nyugellátást, illetve hatással lehet a kevesebb szolgálati idő a nyugdíj összegére? Valóban nem szüntetheti meg felmondással a cég a dolgozó munkaviszonyát?
6. cikk / 320 Szolgálati idő megvásárlása
Kérdés: Megvásárolhatja a 40 év szolgálati időből hiányzó 10 évet egy 1968-ban született nő, aki jelenleg nem dolgozik, és szeretne besegíteni az unokái nevelésébe, ezért nem is keres munkát?
7. cikk / 320 Magyarországon élő orosz állampolgár munkavégzése külföldi foglalkoztató részére
Kérdés: Valóban önfoglalkoztatóvá válik az a Magyarországon élő orosz állampolgár, aki családi együttélés célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, állandó lakcíme nincs, csak szálláshely-bejelentése, és jelenleg egy amerikai cégnek dolgozik, amely Magyarországon nincs bejelentkezve? Az érintett adóazonosító jellel rendelkezik, de tajszáma nincs, és a kormányhivatal tájékoztatása szerint állandó lakcím hiányában nem is jogosult rá. Önfoglalkoztatóként tajszám hiányában hogyan tudja teljesíteni a járulékbevallásokat?
8. cikk / 320 Román–magyar kettős állampolgár tajkártyája
Kérdés: Milyen módon szerezhet tajkártyát és így egészségügyi ellátásra jogosultságot Magyarországon egy román–magyar kettős állampolgár, aki magyar személyi igazolvánnyal és útlevéllel rendelkezik, de nincs magyarországi lakcíme, a munkaviszonya sem itt van, és Magyarországon szeretne elvégeztetni egy műtétet, amely nem minősül sürgősségi beavatkozásnak?
9. cikk / 320 Ausztráliába költöző kft.-tulajdonos
Kérdés: Jogosult lesz Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra, illetve kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie egy kft. 55 éves ügyvezetőjének, aki Ausztráliába fog költözni, ott létesít munkaviszonyt, ügyvezető státuszát megszünteti, de osztalékot továbbra is vesz ki a cégből, és a magyar lakcíme is megmarad? Meg kell fizetnie a személyi jövedelemadón kívül a szociális hozzájárulási adót is az osztalék után? Hogyan alakul ebben az esetben a majdani nyugellátása?
10. cikk / 320 Egészségügyi szolgáltatásra jogosultság álláskeresési járadék megszűnése után
Kérdés: Biztosítottnak minősül még 45 napig az a személy, aki munkaviszonya megszűnése után 90 napig, 2024. szeptember 27-ig álláskeresési járadékban részesült?
