Szolgálati idő elismertetése

Kérdés: Befizethető utólag a járulék abban az esetben, ha egy 1992 óta 36 órás munkaviszony mellett dolgozó egyéni vállalkozó szolgálatiidő-megállapítási kérelmének elbírálása során kiderült, hogy a munkáltató 1994-1995 évekre vonatkozóan nem igazol 8 hónapot, tehát erre az időre a vállalkozó főfoglalkozásúvá válik? Van valamilyen más módja a szolgálati idő elismertetésének?
Részlet a válaszából: […] Szolgálati időként sajnos nem lehet figyelembe venni azt az időtartamot, melyre vonatkozóan az illetékes adóhatóság a vállalkozónak nyugdíjbiztosítási-, illetve nyugdíjjárulék-tartozást, elévült, illetve a behajthatatlanság miatt törölt járuléktartozást igazol....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Németországban munkát vállaló egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Van valamilyen bejelentési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki Németországban munkaviszonyt létesít? Hogyan alakul a biztosítása és a járulékfizetése, ha az egyéni vállalkozása alkalmazottal továbbra is működik Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] A 883/2004/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése értelmében az a személy, aki különböző tagállamokban szokásosan munkavállalóként és önálló vállalkozóként végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyben a tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Családi pótlékra jogosultság külföldi tartózkodás esetén

Kérdés: Valóban kérnie kell a családi pótlék szüneteltetését annak a jogosultnak, akinek a férjét az Egyesült Arab Emirátusokba helyezték dolgozni, ahová 2013 januárjában ő is követi gyermekeivel, akik közül az egyik iskolás-, a másik pedig óvodáskorú? A szüneteltetés ellenére megmarad a családi pótlékra és ezzel a családi adókedvezményre való jogosultság? A férj munkáltatója magyar, és továbbra is Magyarországon teljesíti adókötelezettségét, valamint a két gyermek után járó adókedvezményt is ő vette eddig igénybe. Az iskoláskorú gyermek magántanulóként folytatja a tanulmányait Magyarországon, a jelenleg óvodáskorú gyermek pedig 2013 szeptemberétől kezdi tanulmányait Magyarországon szintén magántanulóként. Amennyiben a családi pótlék szüneteltetését kell kérni, azt rögtön külföldre távozásukkor kell megtenni, vagy a 3 hónap külföldi távollét után kell bejelenteni, hogy 3 hónapot meghaladóan tartózkodnak külföldön?
Részlet a válaszából: […] Jelen tényállás szerint a gyermekek édesanyja jogosan veszi igénybe az iskoláztatási támogatást az idősebb és a nevelési ellátást a fiatalabb gyermek után. Az iskoláztatási támogatás egyik alapvető feltétele a tanulmányok folytatása, az óvodáskorú gyermekkel kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: 2012. július 1-jétől vonatkozik a kereseti korlát arra az 1956. február 10-én született nőre is, aki 2004-től 2011. december 31-ig rendszeres szociális járadékban részesült, 2012. január 1-jétől pedig havi 27 000 forint összegű rehabilitációs ellátást kap? A munkavállaló havi keresete 119 200 forint, felülvizsgálatra jelentkezett, ahová még nem hívták be, valamint rehabilitációs kártyát igényelt, amit még nem kapott meg, de igazolása van róla. Mennyit kereshet ebben az évben a munkavállaló, illetve a korlát túllépése esetén van valamilyen bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett hölgyre a komplex felülvizsgálatáig a korábbi ellátása szerinti kereseti korlát vonatkozik. Tekintve, hogy tavaly rendszeres szociális járadékban részesült, a 2011. évi CXCI tv. 33. §-ának (2) bekezdése szerint keresőtevékenységet a 387/2007. Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

EU-tagállamban dolgozó munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Akkor is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha a munkavállaló EU-tagállamban dolgozik, és a foglalkoztatója megfizeti utána a közterheket? A munkavállaló rendelkezik magyarországi bejelentett lakcímmel, de itthon semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jog­viszonya nincs.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére az a belföldinek minősülő személy kötelezett, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra a Tbj-tv. 13. §-a, illetve 16. §-ának (1) bekezdése alapján sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

GYES lemondása

Kérdés: Le kell mondania a GYES-t a szabadság idejére annak a kismamának, aki az ellátás ideje alatt 2012. augusztus 1-jétől vissza kíván menni dolgozni napi 6 órában, és a munkába állás előtt kiveszi a felhalmozódott szabadságát 2012. július 6-tól július 31-ig? A munkavállaló a GYES igénybe­vétele előtt napi 8 órában dolgozott.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ két törvény áttanulmányozása után adhatjuk meg. Ezek egyike természetesen a Cst., valamint az azt értelmező Cst. R, melyek a gyermekgondozási segély megállapításának és folyósításának részletes szabályait taglalják. A másik a frissen kiadott új Mt.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Ellátások második szülés esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkaviszonya alapján a szülés esetén járó ellátásokra az az édesanya, akinek első gyermeke 2010. július 19-én született, ezért 2012. július 19-ig GYED-ben, július 20-tól pedig GYES-ben részesült, második gyermekét 2013. január 7-re várja, és 2012. július 2-ától létesített egy második, heti 20 órás munkaviszonyt is? Az első munkahelyén több mint 7 éves munkaviszonnyal rendelkezik, heti 25 órás munkaidőben dolgozik, és az első szülés alapján járó ellátásokat a minimálbér figyelembevételével kapta.
Részlet a válaszából: […] Erre röviden azt tudjuk válaszolni, hogy nem. Ugyanis, akinek egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonya van, a pénzbeli ellátásra való jogosultságát – így a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj –, az ellátások összegét jogviszonyonként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozók bejelentése

Kérdés: Van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége azoknak a társaságoknak, amelyekben társas vállalkozói jogviszonyban működnek közre heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező személyek? A cégek azt a tájékoztatást kapták, hogy minden biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszonyt külön-külön be kell jelenteni.
Részlet a válaszából: […] Az Art. 16. §-ának (4) bekezdése arról rendelkezik, hogy a munkáltatónak, illetve a kifizetőnek a biztosítottat a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Angol állampolgárságú ügyvezető bejelentése

Kérdés: Van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége annak a 2012 júliusában alakult cégnek, amelyben az ügyvezetői feladatokat egy angol állampolgár látja el 100 000 forint megbízási díj ellenében? Az ügyvezető egyéb tevékenységet nem végez a vállalkozásban, évente 10-15 napot tölt Magyarországon, Angliában rendelkezik biztosítási kötelezettséggel. Milyen dokumentumokat kell kérnie a cégnek a magánszemélytől a külföldi illetőség és járulékfizetés igazolására?
Részlet a válaszából: […]  A magyar társadalombiztosítási törvény rendelkezéseit aszociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szólóuniós rendeletek szabályai szerint kell alkalmazni [Tbj-tv. 13. § a) pontja]. AzEU-s koordinációs szabályok alapján az uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

Magánszemély egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága

Kérdés: Milyen módon tud tb-t kötni a saját részére egy magánszemély?
Részlet a válaszából: […]  Olvasónk feltételezhetően az egészségügyi szolgáltatásravaló jogosultságát kívánja rendezni. A Tbj-tv. 39. §-a (2) bekezdésénekrendelkezéséből fakadóan azok a magánszemélyek, akik nem rendelkeznekbiztosítási jogviszonnyal, és egészségügyi szolgáltatásra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 10.
1
13
14
15
27