Nyugdíjas magánszemély tiszteletdíja

Kérdés: Milyen teendői vannak annak a nyugdíjas magánszemélynek, aki önkormányzati felügyelőbizottsági tag lett, és tiszteletdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […] Ameddig a nyugdíjas felügyelőbizottsági tag éves keresete (tiszteletdíja) nem haladja meg a minimálbér 18-szorosát, azaz 98 000 forint x 18 = 1 764 000 forint keretösszeget, addig korlátozás nélkül felveheti a nyugdíját is. Ha azonban a keresete meghaladja az éves keretösszeget, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 25.

Kültag önálló munkavégzése

Kérdés: Végezhet munkát a cég részére egy betéti társaság kültagja, ha számlát állít ki, és máshol nincs munkaviszonya, valamint a társaság sem fizet utána járulékokat? A kültag magánszemélyként megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben jól értelmezzük a kérdést, akkor az arra irányul, hogy egy bt. – önálló tevékenységére tekintettel adószámmal rendelkező – kültagja végezhet-e munkát a társaságnak.Amennyiben az említett kültag a társasági szerződés alapján nem kötelezett személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 25.

Tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolai tanuló

Kérdés: Milyen bejelentési és járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolai tanuló után?
Részlet a válaszából: […] A Szakhoz-tv. 5. §-a szerint a szakképzési hozzájárulás teljesíthető – többek között – a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés – ideértve a szorgalmi idő befejezését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 25.

Olaszországból kiküldött munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen személyijövedelemadó-fizetési és -bevallási kötelezettség terheli a munkavállalót és a magyarországi munkáltatót abban az esetben, ha egy olasz anyavállalat magyarországi leányvállalatához küld ki egy munkavállalót egy évre? A dolgozó Olaszországban kapja a jövedelmét, A1-es igazolással rendelkezik, Magyarországon nem kap külön semmilyen jövedelmet.
Részlet a válaszából: […] A kettős adóztatás elkerüléséről szóló, az 53/1980. MT rendelettel kihirdetett magyar-olasz egyezmény (Adóegyezmény) 15. cikkének (1) bekezdése értelmében az olasz illetőségű munkavállaló jövedelme Olaszországban adóztatható, kivéve ha a munkát Magyarországon végzi....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Szolgálati idő elismertetése

Kérdés: Befizethető utólag a járulék abban az esetben, ha egy 1992 óta 36 órás munkaviszony mellett dolgozó egyéni vállalkozó szolgálatiidő-megállapítási kérelmének elbírálása során kiderült, hogy a munkáltató 1994-1995 évekre vonatkozóan nem igazol 8 hónapot, tehát erre az időre a vállalkozó főfoglalkozásúvá válik? Van valamilyen más módja a szolgálati idő elismertetésének?
Részlet a válaszából: […] Szolgálati időként sajnos nem lehet figyelembe venni azt az időtartamot, melyre vonatkozóan az illetékes adóhatóság a vállalkozónak nyugdíjbiztosítási-, illetve nyugdíjjárulék-tartozást, elévült, illetve a behajthatatlanság miatt törölt járuléktartozást igazol....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Németországban munkát vállaló egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Van valamilyen bejelentési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki Németországban munkaviszonyt létesít? Hogyan alakul a biztosítása és a járulékfizetése, ha az egyéni vállalkozása alkalmazottal továbbra is működik Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] A 883/2004/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése értelmében az a személy, aki különböző tagállamokban szokásosan munkavállalóként és önálló vállalkozóként végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyben a tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Családi pótlékra jogosultság külföldi tartózkodás esetén

Kérdés: Valóban kérnie kell a családi pótlék szüneteltetését annak a jogosultnak, akinek a férjét az Egyesült Arab Emirátusokba helyezték dolgozni, ahová 2013 januárjában ő is követi gyermekeivel, akik közül az egyik iskolás-, a másik pedig óvodáskorú? A szüneteltetés ellenére megmarad a családi pótlékra és ezzel a családi adókedvezményre való jogosultság? A férj munkáltatója magyar, és továbbra is Magyarországon teljesíti adókötelezettségét, valamint a két gyermek után járó adókedvezményt is ő vette eddig igénybe. Az iskoláskorú gyermek magántanulóként folytatja a tanulmányait Magyarországon, a jelenleg óvodáskorú gyermek pedig 2013 szeptemberétől kezdi tanulmányait Magyarországon szintén magántanulóként. Amennyiben a családi pótlék szüneteltetését kell kérni, azt rögtön külföldre távozásukkor kell megtenni, vagy a 3 hónap külföldi távollét után kell bejelenteni, hogy 3 hónapot meghaladóan tartózkodnak külföldön?
Részlet a válaszából: […] Jelen tényállás szerint a gyermekek édesanyja jogosan veszi igénybe az iskoláztatási támogatást az idősebb és a nevelési ellátást a fiatalabb gyermek után. Az iskoláztatási támogatás egyik alapvető feltétele a tanulmányok folytatása, az óvodáskorú gyermekkel kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: 2012. július 1-jétől vonatkozik a kereseti korlát arra az 1956. február 10-én született nőre is, aki 2004-től 2011. december 31-ig rendszeres szociális járadékban részesült, 2012. január 1-jétől pedig havi 27 000 forint összegű rehabilitációs ellátást kap? A munkavállaló havi keresete 119 200 forint, felülvizsgálatra jelentkezett, ahová még nem hívták be, valamint rehabilitációs kártyát igényelt, amit még nem kapott meg, de igazolása van róla. Mennyit kereshet ebben az évben a munkavállaló, illetve a korlát túllépése esetén van valamilyen bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett hölgyre a komplex felülvizsgálatáig a korábbi ellátása szerinti kereseti korlát vonatkozik. Tekintve, hogy tavaly rendszeres szociális járadékban részesült, a 2011. évi CXCI tv. 33. §-ának (2) bekezdése szerint keresőtevékenységet a 387/2007. Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

EU-tagállamban dolgozó munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Akkor is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha a munkavállaló EU-tagállamban dolgozik, és a foglalkoztatója megfizeti utána a közterheket? A munkavállaló rendelkezik magyarországi bejelentett lakcímmel, de itthon semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jog­viszonya nincs.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére az a belföldinek minősülő személy kötelezett, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra a Tbj-tv. 13. §-a, illetve 16. §-ának (1) bekezdése alapján sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

GYES lemondása

Kérdés: Le kell mondania a GYES-t a szabadság idejére annak a kismamának, aki az ellátás ideje alatt 2012. augusztus 1-jétől vissza kíván menni dolgozni napi 6 órában, és a munkába állás előtt kiveszi a felhalmozódott szabadságát 2012. július 6-tól július 31-ig? A munkavállaló a GYES igénybe­vétele előtt napi 8 órában dolgozott.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ két törvény áttanulmányozása után adhatjuk meg. Ezek egyike természetesen a Cst., valamint az azt értelmező Cst. R, melyek a gyermekgondozási segély megállapításának és folyósításának részletes szabályait taglalják. A másik a frissen kiadott új Mt.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.
1
13
14
15
27