1122 talált cikk a baleset kifejezésre

Kérdés: Jogosult-e üzemi baleseti táppénzre az a nyugdíjas társas vállalkozó, akit szombat este ért baleset, amikor az üzleti partnerével elköltött vacsora után hazafelé tartott?

Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetnie egy özvegyi nyugdíjban részesülő 70 éves egyéni vállalkozónak?

Kérdés: Hogyan történik a külföldön történő gyógykezelés költségeinek megtérítése?

Kérdés: Jogosult-e árvaellátásra az a gyermek, aki az elhunyt első házasságából született, és már több éve nem élt vele közös háztartásban?

Kérdés: Jogosult-e 100 százalékos táppénzre az a munkaviszonyban álló dolgozó, aki évi rendes szabadsága alatt balesetet szenvedett, amelyből kifolyólag előreláthatóan hosszú ideig lesz betegállományban? Az orvosi igazoláson "4" kód szerepel. A szabadság további idejére táppénzt vagy szabadságot kell fizetni?

Kérdés: Egy árvaellátásban részesülő gyermek gyermeket vár. Jogosult lesz-e valamilyen ellátásra anélkül, hogy az veszélyeztetné az árvaellátás folyósítását?

Kérdés: Egy elhunyt férfinak három házasságból három özvegye maradt. Hogyan oszlik meg közöttük az özvegyi nyugdíj?

Kérdés: Hogyan kell a munkaszüneti nap áthelyezése miatt helyesen elszámolni a betegszabadságot, a fizetett ünnepet és a pihenőnapot? Egy heti 5 munkanapban, 40 órában foglalkoztatott alkalmazott 2005. március 2-ától megbetegedett. A táppénzes állomány folyamatosan, március 2-ától március 15-éig tartott, március 16-ra volt munkaképes. A bérszámfejtő március 2., 3., 4., 7., 8., 9., 10., 11., 15-ére, összesen 9 napra számolt el betegszabadságot. A 25/2004. FMM rendelet a 2005. évi munkaszüneti napok körüli munkarendben március 14-ét, hétfőt pihenőnapnak, március 19-ét, szombatot munkanapnak nyilvánította. Tekintettel arra, hogy március 14-ére nem számfejtettek részére betegszabadságot, március 19-ére, szombatra az évi rendes szabadságából kiírtak egy napot.

Kérdés: Hány órában lehet alkalmazni egy rehabilitációs foglalkoztató cégnél azt a dolgozót, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette?

Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?