228 cikk rendezése:
151. cikk / 228 Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény
Kérdés: Igénybe veheti-e a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt az a társaság, amelyik 2012-ben alakult, illetve a 2013-ban belépő új dolgozók esetében az a vállalkozás, amelyik 2012-ben valamennyi dolgozója esetében végrehajtotta a bérkompenzációt?
152. cikk / 228 Megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Igénybe vehető a rehabilitációs hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó kedvezménye az után a megváltozott munkaképességű munkavállaló után, aki rehabilitációs pénzbeli ellátásban részesül, amelynek folyósítása jelenleg szünetel, tekintettel arra, hogy a munkavállaló foglalkoztatása heti 40 órában történik? Visszavonásra kerül a rehabilitációs kártya ebben az esetben, vagy a munkáltatónál marad?
153. cikk / 228 Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény másodállású munkavállaló esetében
Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt az után a másodállású munkavállalója után, akinek a munkabére nem éri el a havi 135 000 forintot, a főállású jövedelme azonban meghaladja ezt az összeget?
154. cikk / 228 Családi adókedvezmény élettársi kapcsolat esetén
Kérdés: Igénybe veheti a gyermek után járó családi adókedvezményt az édesapa abban az esetben, ha a szülők élettársi viszonyban élnek, és a családi pótlékot a GYES-ben részesülő édesanya kapja, aki nem tudja érvényesíteni a kedvezményt?
155. cikk / 228 Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény
Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt a heti 8 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló munkavállalónak kifizetett havi bruttó 70 000 forintos munkabér után abban az esetben, ha a dolgozó egy másik munkáltatónál rendelkezik főfoglalkozású munkaviszonnyal, ahol a munkabére meghaladja a havi 135 000 forintot? A foglalkoztató 2011. december 5-én alakult, 2011. és 2012. években nem volt alkalmazottja, 2013. február 1-jétől viszont van.
156. cikk / 228 Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén
Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
157. cikk / 228 Kft. nyugdíjas ügyvezetője után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény
Kérdés: Adható az 55 év felettieket megillető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény egy kft. nyugdíjas tulajdonos ügyvezetője részére, aki feladatait megbízási jogviszonyban vagy munkaviszony keretében látja el?
158. cikk / 228 Hallgatói munkadíj
Kérdés: Milyen járulék-, illetve adókötelezettség terheli a munkáltatót és a hallgatót a havi 65 000 forint összegű hallgatói munkadíj után? Vonatkozik rá a 25 év alattiak kedvezménye?
159. cikk / 228 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény GYES lejárta után
Kérdés: Mennyi időre és milyen mértékben vehető igénybe a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. október 28-ig részesült GYES-ben, és 2010. június 1-jétől munkaviszonyt létesített?
160. cikk / 228 Jövedelempótlék
Kérdés: Jogosult lesz továbbra is jövedelempótlékra az a munkavállaló, aki 2011. december 17-től GYED-ben részesül napi 3640 forint összegben, és 2012-ben jogosult volt az ellentételezésre? A munkavállaló 2011. évre adójóváírást vett igénybe, a családi adókedvezményt a férj igényelte 2 gyermek után. A dolgozó jelenleg 3. gyermekével várandós, így már 3 gyermek után jogosultak családi adókedvezményre, amelyet megosztva vesznek igénybe, az igénylő 110 000 forint havi összegben.
