Megállapodás szolgálati idő szerzésére

Kérdés: Magánemberként milyen összeget kellene fizetnie annak a dolgozónak, aki napi 4 órás munkaviszonyának kiegészítéseként a másik négy óra szolgálati idő megszerzésére megállapodást szeretne kötni a nyugdíjfolyósító intézettel? A dolgozó kisgyermeke nevelése miatt több évig kíván napi négyórás munkaviszonyban dolgozni, jelenlegi havi bruttó keresete 30 000 forint.
Részlet a válaszából: […] Érthető olvasónk kérdése, hiszen a jövedelme nem éri el aminimálbér összegét, így a munkaviszonya alapján megszerzett biztosítási időnekcsak az arányos tartama vehető ténylegesen szolgálati időként figyelembe. ATny-tv. 39. §-a alapján ugyanis ebben az esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

Férfi egyéni vállalkozó GYES-e

Kérdés: Gyermeke másfél éves kora után igénybe veheti-e a GYES-t az a főállású egyéni vállalkozó férfi, aki heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Folytathatja-e a vállalkozói tevékenységét a GYES ideje alatt, illetve megmaradhat-e a munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan egyéni vállalkozóról van szó, aki emellett rendelkezik legalább heti 36 órát elérő foglalkoztatással. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozásában nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettsége (járulékalapja a tényleges kivét), illetve nem kell lerónia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Jogosultság TGYÁS-ra és GYED-re

Kérdés: Jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re az az édesanya, aki 2003. március hóban fejezte be tanulmányait egy felsőfokú oktatási intézményben, ahol nappali tagozatos hallgatóként egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányokat, 2004. március 1-jén passzív jogú GYES mellett napi 4 órás munkaviszonyt létesített havi 110 000 forint munkabérért, és második gyermeke 2004. május 20-án született, mely időponttól a GYES folyósítását beszüntették?
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz két feltétel együttes fennállása szükséges.Az egyik feltétel, hogy az igénylő a szülést közvetlenül megelőző két éven belül rendelkezzen legalább 180 napi előzetes biztosítási idővel. A másik feltételnek, lényegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Szüléshez kapcsolódó ellátások alapja

Kérdés: A három éve napi 4 órás munkaviszonyban álló dolgozó munkabére a minimálbér fele. Várhatóan 2004. augusztus hónapban szülni fog. Munkaviszonya 2004. március 31-én megszűnt, és e naptól keresőképtelen. 2004. április 30-ig nem dolgozik. 2004. május 1-jétől ismét munkaviszonyt létesít, új munkáltatója bejelenti 1 hónapra havi 110 000 forint munkabérrel. A dolgozó 2004. június 1-jétől ismét keresőképtelen a szülés időpontjáig. Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani a táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt és a gyermekgondozási díj összegét?
Részlet a válaszából: […] Elsősorban a jogosultsági kérdéseket kell tisztázni.Ha a dolgozó biztosítása az új munkáltatónál 2004. május 1-jétől 31-ig áll fenn, akkor a folyamatos biztosításra tekintettel táppénzre a szülés napjáig jogosult. Terhességi-gyermekágyi segélyre azért válik jogosulttá,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Nyugdíjalap

Kérdés: Beleszámít-e a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetbe a GYES mellett létesített 4 órás munkaviszonyból származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A gyermekgondozási segély mellett folytatott munkaviszonyból származó kereset nyugdíjjárulék-alapot képez. A Tny-tv. 22. § (1) bekezdése alapján az öregségi nyugdíj összegének kiszámításához a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Kft.-tagok járulékfizetése

Kérdés: Kétszemélyes kft. ügyvezetője 1999-ben munkaképességét 67 százalékban elvesztette, és rokkantsági nyugdíjas lett. A másik tag munkaképességét 50 százalékban vesztette el, de van egy napi 4 órás munkaviszonya. Van-e a kft.-nek járulékfizetési kötelezettsége, ha igen, mit és mennyit kellett fizetnie az 1999-2002. években?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 1998. június 16-i hatállyal kifejezett rendelkezést tartalmaz a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek a társasággal fennálló e jogviszonyára tekintettel. A 30. § (3) bekezdésében előírja, hogy "a vezető tisztségviselő jogviszonyára – ha a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Milyen járulékot kell fizetni egy kft. ügyvezető tagja után akkor, ha egy másik társaságnál napi 4 órás munkaviszonyban áll?
Részlet a válaszából: […] A kft. ügyvezető tagja utáni járulékfizetési kötelezettséget a foglalkoztatási jogviszony dönti el. Abban az esetben, ha a tag az ügyvezetést munkaviszonyban látja el – ha a jogszabály megengedi -, munkabér után fennáll a járulékfizetési kötelezettség. Az egyéni járulékok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.
1
5
6