Találati lista:
5111. cikk / 5407 RSZJ-ben részesülő munkavállaló keresete
Kérdés: Van-e valamilyen korlátozás annak a munkavállalónak a keresetére vonatkozóan, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette, és RSZJ-ben részesül? Igénybe vehet-e fogyatékossága miatt adókedvezményt?
5112. cikk / 5407 Százalékos eho-fizetési kötelezettség
Kérdés: 2003. január 1-jétől a Tbj-tv. szerint a nem biztosítottak és a biztosítottnak nem eltartott hozzátartozói, illetve egyébként egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak közül csak azoknak kell megfizetniük a 11 százalék egészségbiztosítási járulékot, akiknek jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát. Eljárásjogilag milyen időszakra, illetve göngyölítetten kell-e vizsgálni a jövedelmet? Mely időszakra vehető igénybe az egészségügyi szolgáltatás?
5113. cikk / 5407 Kettős állampolgárságú kft.-tag társadalombiztosítási jogállása
Kérdés: Egy kft. 10 százalékos tulajdonrésszel bíró tagja román állampolgár volt, majd 2003-ban megkapta a magyar állampolgárságot is, így kettős állampolgár lett. Ezzel egyidejűleg különmegállapodást kötött a tb-vel. Van-e a kft.-nek bármilyen kötelezettsége a társadalombiztosítási szervek felé abban az esetben, ha a tag nem kötelezett személyes közreműködésre, és számára semmilyen jogcímen nem történik kifizetés a kft.-től?
5114. cikk / 5407 Polgármester nyugdíjjogosultsága
Kérdés: Mikor mehet legkorábban öregségi nyugdíjba a Pök-tv. alapján az 1955. június hónapban született férfi, aki polgármesteri munkáját 1994. december óta folyamatosan, megszakítás nélkül, főfoglalkozásban látja el?
5115. cikk / 5407 Óradíjas nyugdíjas munkavállalók szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Óradíjas nyugdíjas munkavállalók egyenlőtlen munkaidőben felváltva – egyik héten két napot, másik héten három napot – dolgoznak, napi 12 órás munkaidőben. Amennyiben orvosi igazolás alapján betegállományba kerülnek, mely napokat kell betegszabadságként elszámolni, ha az igazolás hétfőtől péntekig szól? A nem munkával töltött pihenőnapokra a dolgozó kezdeményezésére kiadható-e szabadság?
5116. cikk / 5407 Betegszabadság kiadása határozott idejű munkaszerződés esetén
Kérdés: Hogyan kell kiadni a betegszabadságot határozott idejű munkaszerződés esetén? A dolgozót határozott időre – 2003. szeptember 1-jétől október 31-ig – kötött szerződés alapján foglalkoztatja a munkáltató. A biztosított keresőképtelen beteg 2003. szeptember 17-től 26-ig. A tárgyévben betegszabadságot még nem vett igénybe. A keresőképtelenség időtartamából hány napra kell betegszabadság címén távolléti díjban részesíteni a dolgozót?
5117. cikk / 5407 Gyermekápolási táppénz alapja
Kérdés: Mi lesz a gyermekápolási táppénz alapja, ha a biztosított 2001. január 29-től 2002. augusztus 14-ig gyermekgondozási díjban, 2002. augusztus 15-től 2003. augusztus 14-ig gyermekgondozási segélyben részesült, majd augusztus 15-től szeptember 1-jéig fizetett szabadságon volt, és szeptember 2-től beteg gyermeke ápolása miatta gyermekápolási táppénzt igényel.
5118. cikk / 5407 Passzív jogú táppénz
Kérdés: 2003. július 1-jétől mennyi ideig folyósítható táppénz annak a dolgozónak, aki 2003. február 22-től keresőképtelen beteg, és jelenleg is táppénzben részesül? A dolgozó munkaviszonya 2003. március 31-én megszűnt. Előzménye: 2002. április 28. (1 nap), és november 11-től 22-ig (12 nap).
5119. cikk / 5407 Többes jogviszonyú beltag fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Egy betéti társaság beltagja egy másik vállalkozásban rendelkezik heti 36 órát meghaladó főállással. Jelenlegi munkahelyétől 4 hónap fizetés nélküli szabadságra megy. Ez idő alatt kell-e a bt.-ben fizetni utána járulékokat és egészségügyi hozzájárulást?
5120. cikk / 5407 Kockázati baleset-biztosítás
Kérdés: Egy társaság ügyvezetője részére kockázati baleset-biztosítást (megtakarítás nélküli) szeretne kötni. A baleset-biztosítás elemei: alap-életbiztosítás, baleseti halál, baleseti rokkantság, tb-rokkantság, kórházi napi térítés, műtéti térítés, kritikus betegségekre szóló térítés. Milyen adó- és tb-járulék-fizetési kötelezettség áll fenn, ha a kedvezményezett az ügyvezető, vagy (halál esetén) családtagja, illetve ha a kedvezményezett a társaság? A társaság hogyan számolhatja el költségként a baleset-biztosítást?
