Előrehozott öregségi nyugdíj

Kérdés: Hogyan vonatkozik a férfiakra a 2008. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő előrehozott öregségi nyugdíj?
Részlet a válaszából: […] ...december 31-ét követően a nyugdíjjogosultság feltételei – melyek egyaránt vonatkoznak férfiakra és nőkre is – a következők:Társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a hatvankettedik életéve betöltésétől az jogosult, aki legalább húsz év szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Korkedvezmény előrehozott öregségi nyugdíjnál

Kérdés: Hány év kedvezményt kaphat az 1966, 1968, 1972-ben született gyermekei után az az 1947-ben született nő, aki jelenleg 33 év szolgálati idővel rendelkezik, és előrehozott nyugdíjat szeretne igényelni?
Részlet a válaszából: […] ...egy jogcímen veheti igénybe.Az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét annyiszor 365 nappal növelni kell, ahány gyermeke született 1968. január 1. előtt. Amennyiben az 1968. január 1. előtt született gyermeke tartósan betegnek vagy fogyatékosnak minősült, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Munkanapok számítása

Kérdés: Az egy napra jutó távolléti díj számításánál a tárgyhó munkanapjainak számát kell figyelembe venni [Mt. 151/A § (5) bekezdés a) pont]. A munkanapok számának megállapításánál a tárgyhóban lévő munkaszüneti napot is be kell-e számítani?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 151/A § (5) bekezdés a) pontja értelmében havi időbér esetén az egy napra jutó távolléti díj: az egy hónapra megállapított távolléti díj és a tárgyhó munkanapjai számának hányadosa.Az Mt. 150/A § (6) bekezdése értelmében nem kell alkalmazni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell számolni a nyugdíjjárulék felső határát, napra, vagy évben göngyölítve? Példa: A munkavállalónak január hónapban 400 000 Ft volt a fizetése, nyugdíjjárulék-fizetési felső határa januárra viszont csak 331 700 Ft. Ha csak 331 700 Ft-ból vonom le a nyugdíjjárulékot, és a következő hónapban csak 100 000 Ft lesz a fizetése, akkor a következő hónap végére a göngyölített fizetés 500 000 Ft, a járulékfizetési felső határ 631 300 Ft, azaz göngyölítve még nem érte el a dolgozó a felső határt. Ilyenkor a 100 000 Ft fizetésből kell levonni a 400 000 Ft és a 331 700 Ft közötti különbség nyugdíjjárulékát?
Részlet a válaszából: […] ...– a választ a Tbj-tv. 24. §-ának a (3) bekezdése pontosan megadja.E szerint a nyugdíjjárulék (tagdíj) felső határát évente január 1-jétől (vagy a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony kezdetétől) az adott év december 31. napjáig kell megállapítani.Ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Evás egyéni vállalkozó járuléka

Kérdés: Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a minimálbér vagy az evaalap után köteles-e járulékot fizetni? Van-e esetleg választási lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...sorra veszünk.Ha főfoglalkozású egyéni vállalkozóról van szó, akkor járulékait (29 százalék társadalombiztosítási járulék + 11,5 százalék egyéni járulék) főszabályként a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkoztatva – taglaljuk az idevonatkozó szabályokat. Az 50 százalékos mértékben megváltozott munkaképességű személy részére – a 8/1983. EüM-PM együttes rendeletben előírt egyéb feltételek fennállása esetén – rendszeres szociális járadék (rszj) állapítható meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Végkielégítés határozott idejű munkaszerződés esetén

Kérdés: Határozott idejű munkaviszony (2000. 07. hótól 2005. 06. hóig) megszüntetése 2003. 02. 15-én közös megegyezéssel, 18 havi átlagbér kifizetése mellett történik. Le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot ebből a kifizetésből? Véleményünk szerint a munkaviszony megszüntetése nem az Mt. 88. § (2) bekezdése alapján történt, és levonták a 3 százalékos járulékot. A jövedelemigazolás pótlapján pedig azt az időtartamot tüntették fel, ameddig a munkaviszony ténylegesen fennállt, tehát 2000. 07. hótól 2003. 02. 15-ig. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése 2003. január 1-jétől a következő új, utolsó mondattal egészült ki: "A foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási járulékot a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a titoktartási (hallgatási díj),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Családi kedvezmény és pótszabadság

Kérdés: Egy női munkavállalónak három gyermeke van. Két idősebb gyermekének édesapjától elváltan él, harmadik gyermekének édesapjával közös háztartásban, élettársi viszonyban. Jogosult-e a harmadik gyermek apja mind a három gyermek után igénybe venni a gyermekek után járó pótszabadságot, valamint az adókedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...az Mt.-ben meghatározott pótszabadságok egyik fajtája, amely a munkavállalót meghatározott feltételek megléte esetén illeti meg.Az Mt. 132. § (2) bekezdés c) pontja értelmében a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Több műszakos munkarend

Kérdés: Egy 9.00-19.00 óra között nyitva tartó üzletben a munkavállalók egy részének napi munkaideje 7.00-15.00 óráig, más részének 11.00-19.00 óráig tart, hetenkénti váltással. A napi munkaidőben tehát van négy óra, amikor valamennyi munkavállaló munkát végez a munkaideje szerint. Több műszakos munkarendnek minősül-e, ha a munkavállalók csak részben váltják egymást, és van a munkaidőnek olyan része, amely alatt valamennyi munkavállaló együtt dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 117. § (1) bekezdés e) pontja határozza meg a több műszakos munkarend fogalmát. E rendelkezés értelmében több műszakos a munkarend akkor, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Szolgálati idő számítása

Kérdés: Mikor mehet nyugdíjba az az 59 éves férfi munkavállaló, aki 5 éves egyetemi képzése után 36 év folyamatos szolgálati idővel rendelkezik? Beszámítanak-e a szolgálati időbe az egyetemi évek?
Részlet a válaszából: […] ...1998. január 1. előtti időszakban nappali tagozaton folytatott felsőfokú tanulmányokat valamennyi nyugdíj- és nyugdíjszerű ellátás tekintetében szolgálati időként kell figyelembe venni.1997. december 31-ét követően folytatott tanulmányok ideje további vizsgálat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.
1
499
500
501
514