1952-ben született nő nyugellátása

Kérdés: 35 év munkaviszony mellett elmehet-e és mikor öregségi, előrehozott vagy csökkentett összegű öregségi nyugdíjba az az 1952-ben született, 1968 óta folyamatosan dolgozó nő, aki 1 gyermeket szült?
Részlet a válaszából: […] ...december 31-ét követően öregségi nyugdíjra a 62. életéve betöltésétől az a személy jogosult, aki legalább 20 év szolgálati időt szerzett.A 62. életévénél legfeljebb 3 évvel alacsonyabb életkorban előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a biztosított,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:

TGYÁS és GYED irányadó időszaka

Kérdés: Mi lesz a TGYÁS és a GYED irányadó időszaka annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, akinek a bejelentett havibére 100 000 forint, és 2004. november hóban fog szülni?
Részlet a válaszából: […] ...igénybevételére való jogosultságot az Eb-tv. rendelkezései szerint kell megállapítani.A terhes vagy szülő nőt az Mt. szerint 24 hét (168 nap) szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. Erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:

Méltányossági táppénz

Kérdés: Kérheti-e méltányosságból a táppénz folyósítását az a biztosított, aki táppénzre rövid folyamatos biztosítási idejére tekintettel 2004. május 13-ig volt jogosult, de továbbra is keresőképtelen beteg? Az orvosi igazolásokat a MEP-hez benyújtotta. További táppénzigényének elutasításáról június 14-én szerzett tudomást.
Részlet a válaszából: […] ...Eb-tv. rendelkezései, valamint a 7001/2000. PM irányelv szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója méltányosságból engedélyezheti egyes pénzbeli ellátások folyósítását.Ez alapján az OEP főigazgatója méltányossági jogkörében – kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:

Folyamatos műszakban dolgozó munkavállalók munkarendje

Kérdés: Milyen bért kell fizetni, illetve jár-e pihenőnap azoknak a folyamatos műszakban dolgozó munkavállalóknak, akik beosztásuk szerint a hétköznapra eső munkaszüneti napon dolgoznak?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszüneti napra vonatkozó előírásokat az Mt. 125. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében munkaszüneti napon – a 127. § (1) bekezdésének második mondatában meghatározott kivétellel – a munkavállaló csak a megszakítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.
Kapcsolódó címkék:    

Cégautó használata magáncélra

Kérdés: Egy munkáltató munkavállalója részére munkaköri feladata ellátásának céljából egy kis teherbírású gépkocsit juttat, melyet a munkavállaló munkába járás céljából is igénybe vesz. Milyen közterheket kell elszámolni a 2004. január 1-jétől a munkába járás céljából felmerült költségek után? Hogyan lehet ezeket pótlólag elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...– a használatba adónak áfás számlát kell kiállítania. A térítési díj piaci értékének megállapítása történhet a gépkocsi 1 km-re jutó átlagköltségének megállapításával, vagy a gépjármű-kölcsönzésekkel foglalkozó vállalkozások ára alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.
Kapcsolódó címkék:    

Szálláshelyjuttatás közterhei

Kérdés: Munkásszállásnak minősül-e egy külföldi munkavállaló részére a munkahely által egy kollégiumban juttatott szálláshely, amelyre a kollégium és a munkaadó szerződést kötöttek? Kell-e, és ha igen, milyen járulékot fizetni a munkavállalónak és a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6. pontja alapján a magánszemély munkásszálláson történő elhelyezése adómentes természetbeni juttatásnak minősül, feltéve hogy a munkásszállás a kifizető tulajdonát képező, vagy általa bérelt olyan szálláshely,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.
Kapcsolódó címkék:  

Nappali tagozatos hallgató jogviszonya

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettségek keletkeznek egy kft. nappali tagozatos főiskolai hallgató tagja után, aki személyes közreműködésért nem vesz fel jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...a társasági szerződés erre kötelezi), és ezt nem munkaviszonyban és nem megbízásos jogviszonyban teszi, akkor a Tbj-tv. 4. § d) 1. alpontja értelmében társas vállalkozónak minősül.Jelen esetben a munkaviszony – tekintettel a jövedelem hiányára – eleve kizárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.
Kapcsolódó címkék:  

Szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek foglalkoztatása

Kérdés: Egy mérnöki szolgáltatást nyújtó cég a tervezési munkákhoz tervezőmérnökök és szakértők munkáját veszi igénybe. Ezek a szakértők adószámmal rendelkeznek (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek), akik számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett munkát végzők. – A kifizetőnek a vállalkozási díjból (10 százalék költséghányad figyelembevételével) milyen levonási kötelezettségei vannak? (Egyéni járulékok, szja stb.) – Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a céget? – A szerződés megbízási vagy vállalkozási?
Részlet a válaszából: […] ...azonban – mivel az érintett természetes személyek adószámuk dacára sem minősülnek egyéni vállalkozónak – csak a Tbj-tv. 5. § (1) g) pontjában említett vállalkozási jellegű jogviszonyról beszélhetünk. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozó foglalkoztatottnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.
Kapcsolódó címkék:  

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíjkiegészítés közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség keletkezik a kft. tagi jogviszonyban álló ügyvezetője részére a cég által fizetett, a minimálbér összegét el nem érő, önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíjkiegészítés után?
Részlet a válaszából: […] ...címén fizet összeget, feltéve hogy annak összege a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért nem haladja meg az Szja-tv. 7. § (1) k) pontja alapján. Hasonlóan nem keletkezik jövedelem, ha a befizetés önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba irányul, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.
Kapcsolódó címkék:    

Bt. beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Bt. beltagja részére 67 százalékos rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg. A tb azt kérte, hogy lépjen ki, és csak napi 4 órában dolgozhat. Hogyan valósítható ez meg, mik a munkáltató teendői, hogy valóban megtörténjen a rokkantsági nyugdíjazás? Elég-e, ha a bejelentés a biztosítottakról elnevezésű nyomtatványon bejelenti kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak, fizeti utána az eho-t és az 5 százalékos baleseti járulékot a kivett jövedelem után, hiszen eddig is tagként működött közre?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjra jogosultsághoz a jogszabály egy orvosi és két jogi feltételt fűz, amelyeknek egyidejűleg kell fennállniuk [Tny-tv. 23. § (1) bekezdése]. Az előírt mértékű egészségromlás mellett ezért a szükséges szolgálati idő megléte és a rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
493
494
495
…
541