Találati lista:
4661. cikk / 5407 Német és román állampolgárságú kft.-tagok biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Egy német és egy román állampolgár magyarországi székhellyel kft.-t alapít. A kft.-ben 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkeznek. A kft. építőipari tevékenységgel foglalkozik, melyet német megrendelő számára, szerződés alapján fog végezni. Telephelyet sem Németországban, sem Magyarországon nem létesítenek. Hogyan alakul a járulék- és eho-fizetési kötelezettség: 1. ha csak a román állampolgár működik közre tagként, és ő Romániában főállású alkalmazottként biztosított, 2. vagy ha a román állampolgár főállásban alkalmazottként lesz bejelentve ennél a kft.-nél, 3. német állampolgár tag vállalkozóként biztosított Németországban, és ennél a kft.-nél nem működik közre személyesen, 4. ha magyar állampolgár vagy német állampolgár alkalmazottat vesznek fel, és a munkavégzés Németországban folyik?
4662. cikk / 5407 Nyereményakciók közteher-viselési kötelezettségei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség keletkezik a különféle nyereményakciók (pl. wellness-hétvége, egyéb nyeremények) után?
4663. cikk / 5407 Tagi kölcsön kamatának közterhei
Kérdés: Kell-e 11 százalék eho-t fizetni egy kft. által egy magánszemély részére kifizetett tagi kölcsön kamata után?
4664. cikk / 5407 Magyar-amerikai kettős állampolgárságú nyugdíjas egészségügyi ellátása
Kérdés: Kaphat-e egészségügyi ellátást (orvos, gyógyszer, kórház stb.) az a magyar-amerikai kettős állampolgár, aki egy kft. tulajdonosa, munkát nem végez, nem biztosított, 2 éve települt haza mint nyugdíjas, és a nyugdíját külföldről kapja?
4665. cikk / 5407 Beteg gyermek után járó ellátások
Kérdés: Választhatja-e a munkaviszony fenntartása mellett a GYES helyett a valamivel magasabb összegű ápolási díjat az a határozatlan idejű munkaviszonyban álló édesanya, akinek Down-szindrómával és súlyos szívrendellenességgel született, jelenleg két és fél éves gyermeke állandó gyógyszerezésre, otthoni ápolásra és nevelésre szorul, ezért a gyermek 3 éves kora után az édesanya nem tud munkába tud állni, és előreláthatólag otthoni munkát sem tud vállalni? Ha nem, milyen támogatások illetik meg a 18 évesnél fiatalabb sérült, tartósan beteg gyermeket nevelő szülőt, illetve milyen lehetőségei vannak, hogy a megélhetés legalább minimális szinten fenntartható legyen?
4666. cikk / 5407 Személyi kedvezmény súlyosan fogyatékos személy esetében
Kérdés: Továbbra is jogosult-e a személyi jövedelemadó 2800 forint összegű fogyatékos adókedvezményére az a munkaviszonyban álló rokkantnyugdíjas személy, aki elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt? A dolgozó rokkantsága végleges.
4667. cikk / 5407 Vidéki dolgozó munkába járási költsége
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a vidéki dolgozó munkába járási költségét, ha a dolgozó nem hoz számlát, sem bérletszelvényt, mert a beutazást másképp oldja meg, és ha saját gépkocsival jár, de a településre van megfelelő tömegközlekedés, és a dolgozó egészségi állapota is rendben van?
4668. cikk / 5407 Segítő családtagi és alkalmi munkavállalói foglalkoztatás
Kérdés: A nyári hónapokban tevékenykedhet-e segítő családtagként, díjazás nélkül egy balatoni üzletben a működtető vállalkozás egyik tagjának fia, aki egy másik vállalkozásban tag? Köthet-e a vállalkozás a feladatok ellátására alkalmi munkavállalási szerződést?
4669. cikk / 5407 Beltag gyermekének jogviszonya
Kérdés: Foglalkoztathatja-e nappali tagozaton tanuló gyermekét egy bt. beltagja 17 000 forint megbízási díj ellenében, vagy csak segítő családtagként alkalmazhatja? A gyermek iskolai tanulmányai mellett diákmunkát is végez.
4670. cikk / 5407 Üzletkötő biztosítási kötelezettségének megállapítása
Kérdés: Milyen időszakot figyelembe véve kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget egy banki termékek fogalmazásával foglalkozó cég üzletkötője esetében, aki nem egyéni vállalkozó, nincs társas vállalkozása, tehát nem számlaképes, azonban van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya? A cég határozatlan idejű megbízási szerződést kötött az üzletkötővel, és jutalékát megbízási díj formájában fizetik ki számára a tárgyhónapot követő hó 20-án. A jövedelem kifizetése nem folyamatos, a megkötött üzletektől függően nem minden hónapban kerül sor rá, a kifizetett összegekről azonban egyértelműen megállapítható, hogy milyen ügyletekhez köthetőek, a munkára fordított idő azonban nem.
