5407 talált cikk a 1% kifejezésre

Kérdés: Egy háziorvosi ügyeleti szolgálatot biztosító társaság a gépkocsivezetőket megbízási szerződéssel foglalkoztatja. A gépkocsivezetőknek máshol van főfoglalkozású munkahelyük, illetve nyugdíjasok. Szabályos-e ez esetben a megbízási szerződés alapján történő foglalkoztatás éveken keresztül, folyamatosan? Nem minősül-e ez színlelt szerződésnek? Milyen közterheket kell megfizetni a kifizetett megbízási díj után?

Kérdés: 14 százalékos eho terheli-e a 2005. évi osztalékot abban az esetben, ha annak kifizetése 2006. december 31-ig nem történt meg, mert a társaság 2007. évben döntött az osztalékfizetésről? A társaság 2007. évben nem éri el a 450 000 forintos maximum fizetési határt.

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy betéti társaság végelszámolás alatt áll. A végelszámoló a bt. beltagja, máshol munkaviszonyban nem áll, jövedelme nincs. A végelszámolás kezdőnapját megelőző nappal az APEH által adott felvilágosítás alapján kijelentették őt a cégből, mivel tevékenység már nem folyt, és a beltag jövedelmet nem kapott. A beltag azóta megfizeti a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot. A cég időközben kapott egy ellenőrzést, ahol kifogásolták a kijelentés jogosultságát, arra hivatkozva, hogy a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése alapján a beltag mindaddig biztosított, amíg a Cégbíróság a céget nem törli. Jogosan írja-e elő az ellenőrzés a beltag ügyvezetőként történő visszajelentését és a járulékfizetést? Visszajelenthető-e a beltag havi 10 000 forint megbízási díjjal?

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a munkavállaló kilépésekor rendezni a járulékokat abban az esetben, ha a dolgozó 2007 májusában már elérte a nyugdíjjárulék felső határát, ettől az időponttól a munkáltató nem vont tőle nyugdíjjárulékot, de 2007. szeptember 16-án kilépett? A munkavállaló 2007. szeptember 17-én új munkaviszonyt létesített, és az új munkáltató a Tbj-tv.-ben foglaltak szerint levonta tőle a nyugdíjjárulékot, amit a munkavállaló nehezményezett, tekintettel arra, hogy már megfizette a nyugdíjjárulék-maximumot. Nyilatkozhat-e a munkavállaló új munkáltatója felé arról, hogy a fent leírtak miatt már ne vonjanak tőle nyugdíjjárulékot?

Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a szabadságos napok kiadásánál, illetve számfejtésénél a munkaidőkeretben napi 12 órás munkaidőben, órabérben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Helyes-e az az alkalmazás, hogy kiadásnál a munkarend szerinti munkanapokra írják ki, és számfejtik a szabadságra jutó távolléti díjat, azaz 1 órára jutó távolléti díj x 12 óra napi teljes munkaidő? A szabadságos napok nyilvántartásánál ez a dolgozónál 1 szabadságos napot jelent, vagy át kell számolni napi 8 órás munkarendnek megfelelően, tehát 12 órában foglalkoztatottnál 1 napi szabadságos távollét 1,5 nap szabadságnapot jelent, vagy ugyanúgy 1 szabadságnapot kell a nyilvántartásban is figyelembe venni? Hasonlóan kell eljárni a táppénz esetén is?

Kérdés: Egymást követő napokra kell-e esnie a heti 2 pihenőnapnak a 2 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók esetében, vagy kiadható ez pl. kedden és pénteken is? Amennyiben hétfő és kedd a munkavállaló pihenőnapja, akkor rendes munkaidőbe be lehet osztani szombatra és vasárnapra is, vagy ha vasárnap dolgozik, akkor szombaton már nem dolgozhat, illetve ha dolgozik, akkor az rendkívüli munkavégzésnek minősül-e?

Kérdés: Jogosulttá válik-e GYED-re az a kismama, aki eltartottként volt regisztrálva?

Kérdés: Hogyan jár el helyesen, a törvényeknek megfelelően a társadalombiztosítási kifizetőhely az alábbi esetben? Egy munkavállaló munkaviszonya 2007. június 30-án megszűnt, de a felesége helyett gyermekgondozási díjat igényelne ettől a naptól a kifizetőhelytől. Az igénybejelentést 2007. szeptember 21-én küldte el faxon, majd postán is elküldte a nyomtatványt. A társadalombiztosítási kifizetőhely a munkaviszonya megszűnésekor tájékoztatta a dolgozót az igénylés feltételeiről, és a szükséges nyomtatványokat is biztosította részére, 2007. szeptember 21-ig azonban nem jelentkezett a dolgozó. Lehet-e a most elküldött igénybejelentése alapján utólag, passzív jogon, visszamenőleg folyósítani a GYED-et? A munkabérét 2007. június 30-ig megkapta, ezért a GYED-et 2007. július 1-jétől folyósítaná a kifizetőhely.

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimálbér után a járulékokat egy kft. kisebbségi tulajdoni hányaddal rendelkező tagja után, ha a kft.-ben személyesen nem működik közre, nincs máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, és egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem rendelkezik? Főállású társas vállalkozónak minősül-e a többségi tulajdonos, és meg kell-e fizetni utána a minimálbér alapján a járulékokat?

Kérdés: Elegendő-e a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni egy kft.-tag után, aki személyesen nem vesz részt a társaság munkájában, semmilyen díjazásban nem részesül, és egyéb jogviszonnyal sem rendelkezik?