Nyugdíj alapjául szolgáló kereset

Kérdés: Mi az oka annak, hogy nem számították be a nyugdíj összegébe azt a keresetet, amelyet az igénylő az 1988-tól 1994-ig fennálló mellékfoglalkozásában kapott, ami a 8 órán belüli munkaviszony része volt?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíj összegének meghatározásánál az 1997. január 1-jét megelőzően főfoglalkozással egyidejűleg mellékfoglalkozásként fennálló munkaviszonyból származó keresetet csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha a főfoglalkozásban történő munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett szolgálati idő

Kérdés: Mi az oka annak, hogy nem számít jogosultsági időnek a nők kedvezményes nyugdíjának igénylésekor a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett idő?
Részlet a válaszából: […] ...esetén, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, harminc év.A nők kedvezményes öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Munkabérből letiltott összeg

Kérdés: Egyik munkavállalónk munkabérét pénzintézeti tartozás miatt terhelte letiltás, amely ezután kiegészült a lakásszövetkezet felé fennálló tartozás miatti letiltással is. Az egyik közüzemi szolgáltató a szolgáltatás korlátozását helyezte kilátásba, ha nem fizeti meg haladéktalanul az elmaradt díját, ezért a dolgozó kérte, hogy a munkabéréből levont összeget a közműszolgáltatónak utalja a munkáltató. Jelenleg a munkavállaló munkabérét 50 százalékos mértékben terheli letiltás. Jogszerűen jár el a munkáltató, ha elutasítja a munkavállaló kérését?
Részlet a válaszából: […] ...levonást – a munkáltató nem teljesítheti.A munkabérből történő levonás szabályait a Vht. tartalmazza, amely törvény 64. §-ának (1) bekezdése értelmében az adóssal szemben fennálló több követelést a munkabérből a 165. §-ban megállapított sorrendben, a 164-167...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

GYÁP-előzmény

Kérdés: Az Eb-tv. 46. §-a 2016. július 1-jétől életbe lépő változásai után továbbra is meg kell kérni a másik szülő munkahelyéről a GYÁP-ra vonatkozó előzményadatokat, vagy a munkáltató dolgozhat a birtokában lévő adatokkal?
Részlet a válaszából: […] ...július 1-jétől kedvezően változott a szülők által igénybe vehető gyermekápolási táppénz napjainak száma. A módosítás lényege, hogy a szülőket ugyanannyi gyermekápolás táppénzes nap illeti meg, mint az egyedülálló szülőket. Ennek a lényege tehát az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Családi pótlék nyári szünidőre

Kérdés: Valóban jár a családi pótlék a nyári szünidőre az után a gyermek után, aki felsőoktatási intézményben tanul tovább? Mit kell tenniük a szülőknek annak érdekében, hogy biztosan megkapják az ellátást?
Részlet a válaszából: […] ...ha egy háztartásban két gyermeket nevelnek, az egyik gyermek középfokú, a másik felsőfokú tanulmányokat folytat, akkor a család 12 200 forint helyett, 13 200 forint családi pótlékban részesülhet az idősebb gyermek beszámítása esetén. Évekkel ezelőtt azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre pontos választ ad a 2015/62. Adózási kérdés, amit az alábbiakban teljes terjedelmében közlünk:"2015/62. Adózási kérdés munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés társadalombiztosítási és adójogi minősítéseA munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Munkavégzés felmondási idő alatt

Kérdés: Jogosult lesz a felmondási időre járó távolléti díjra az a munkavállaló, aki felmondását írásban közölte a munkáltatójával, de a felmondási idő alatt már nem dolgozott, annak ellenére, hogy a munkáltató igényt tartott a munkavégzésére? A felmondási idő alatti munkavégzésről kizárólag szóban tárgyaltak a felek, sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem foglalta írásba az álláspontját.
Részlet a válaszából: […] ...tehát a munkavállaló nem hagyhatja ott azonnali hatállyal a munkahelyét azért, mert pl. a munkáltatója emelt hangon beszélt vele, vagy 1-2 napot késett a munkabére, de ha a munkavállaló 1-2 hónapig nem kap bért, az már megalapozza az azonnali hatályú felmondást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Folyamatos biztosítási idő

Kérdés: Folyamatos a biztosítási ideje annak a munkavállalónak, akinek a munkaviszonya a táppénz folyósításának tartama alatt szűnt meg, de betegsége miatt csak 5 hét múlva tudott újabb jogviszony létesíteni, viszont emellett rendelkezik egy kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozással is?
Részlet a válaszából: […] ...biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő ideig kaphat.E szabály alkalmazásában az Eb-tv. 48/A. §-ának (1) bekezdése szerint a biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.
Kapcsolódó címke:

Kisadózó egyéni vállalkozó szolgálati ideje

Kérdés: Szerezhet teljes szolgálati időt a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó oly módon, hogy az év második felére magasabb összegű tételes adó fizetését vállalja, vagy ezzel csak annyit ér el, hogy az év második felében teljes lesz a szolgálati ideje, de az év első felében csak arányos szolgálati idővel számolhat?
Részlet a válaszából: […] ...főállású kisadózó a havi 50 ezer forintos tételes adó megfizetése révén a Kata-tv. 10. §-ának (1) bekezdése értelmében havi 81 300 forintos ellátási alapra tesz szert, így a nyugdíjjárulék-alapként is ez az összeg kerül rögzítésre. Ez pedig nem éri el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése

Kérdés: Kötelezett őstermelőként járulék fizetésére egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó társas vállalkozó? Rokkantsági ellátás mellett párhuzamosan fenntartható a kisadózó vállalkozás és az őstermelői tevékenység?
Részlet a válaszából: […] ...8. pontjának e) és f) pontjai szerint a rokkantsági ellátásban részesülő személy kisadózóként nem minősül főállásúnak, ha– 2011. december 31-én a Tny-tv. alapján megállapított – I., II. vagy III. csoportos – rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.
1
211
212
213
541