Szabadság kiadása munkaidőkeret esetén
Kérdés
Helyesen jár el a munkáltató a szabadság kiadása során az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, négyhavi munkaidőkeretben hétfő-szerda-péntek, illetve kedd-csütörtök-szombat beosztásban napi 12 órás munkarendben dolgozó munkavállaló esetében akkor, ha a pénteki napra kért szabadság esetén egy napra, a szerdára és péntekre kért szabadság esetén viszont szerdától péntekig, azaz 3 napra írja ki a szabadságengedélyét?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2017. szeptember 26-án (325. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5529
[…] meg, célszerűbb lenne a munkaidőkeretet hónapok helyett hetekben meghatározni, mert a naptári hónapokhoz igazított keret esetén ilyen beosztásnál a keretben teljesítendő és a munkaidő-beosztás szerint ledolgozott munkaidő egyezésének kicsi az esélye. A?munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során kétféle szabály közül választhat a munkáltató. Az egyik szerint úgy, hogy a szabadság kiadása során a hét minden napját munkanapnak tekinti, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Feltehetően e szabály megfelelő alkalmazására vonatkozik a kérdés, azonban ahhoz kevés a megadott információ, hogy erre választ lehessen adni. Tudni kellene például, hogy melyek a munkavállaló pihenőnapjai és az ún. kiegyenlítő szabadnapjai, mert ez utóbbiakra kiírható a szabadság. Annyi bizonyos, hogy a leírt munkaidő-beosztás mellett e szabály alkalmazhatósága a gyakorlatban mindenképp nehézségekbe ütközik akkor, ha a munkavállaló nem hosszabb időre megy szabadságra. A kiadott szabadságnapokat munkanapokban kell nyilvántartani, és az egy munkanapra jutó szabadságot a munkavállalóra irányadó napi munkaidő és nem a beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell elszámolni, mert ha ez nem így lenne, akkor előfordulhatna, hogy a munkavállaló éves szinten kevesebb vagy több időre járó távolléti díjat kapna a szabadság miatti távolléte miatt, mintha általános munkarendben lenne foglalkoztatva, illetve a teljesítendő munkaidejének kisebb vagy nagyobb hányadát töltené távolléti díjjal fizetett szabadságon. Abban az esetben, ha egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása így történik, figyelemmel kell lenni arra is, hogy hogyan alakul a munkaidőkeretből még hátralévő időre teljesítendő és beosztható, beosztandó munkaidő, ugyanis nem biztos, hogy egyezni tud a munkanapokban kiadott és a napi munkaidő mértékével számított szabadságnapokra jutó munkaidő mértéke az abban az időszakban beosztott munkaidő mértékével. Lehet azonos, de lehet több és kevesebb is. Az ezzel járó munkaszervezési, számítási […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2017. szeptember 26-án (325. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5529
[…] meg, célszerűbb lenne a munkaidőkeretet hónapok helyett hetekben meghatározni, mert a naptári hónapokhoz igazított keret esetén ilyen beosztásnál a keretben teljesítendő és a munkaidő-beosztás szerint ledolgozott munkaidő egyezésének kicsi az esélye. A?munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során kétféle szabály közül választhat a munkáltató. Az egyik szerint úgy, hogy a szabadság kiadása során a hét minden napját munkanapnak tekinti, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Feltehetően e szabály megfelelő alkalmazására vonatkozik a kérdés, azonban ahhoz kevés a megadott információ, hogy erre választ lehessen adni. Tudni kellene például, hogy melyek a munkavállaló pihenőnapjai és az ún. kiegyenlítő szabadnapjai, mert ez utóbbiakra kiírható a szabadság. Annyi bizonyos, hogy a leírt munkaidő-beosztás mellett e szabály alkalmazhatósága a gyakorlatban mindenképp nehézségekbe ütközik akkor, ha a munkavállaló nem hosszabb időre megy szabadságra. A kiadott szabadságnapokat munkanapokban kell nyilvántartani, és az egy munkanapra jutó szabadságot a munkavállalóra irányadó napi munkaidő és nem a beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell elszámolni, mert ha ez nem így lenne, akkor előfordulhatna, hogy a munkavállaló éves szinten kevesebb vagy több időre járó távolléti díjat kapna a szabadság miatti távolléte miatt, mintha általános munkarendben lenne foglalkoztatva, illetve a teljesítendő munkaidejének kisebb vagy nagyobb hányadát töltené távolléti díjjal fizetett szabadságon. Abban az esetben, ha egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása így történik, figyelemmel kell lenni arra is, hogy hogyan alakul a munkaidőkeretből még hátralévő időre teljesítendő és beosztható, beosztandó munkaidő, ugyanis nem biztos, hogy egyezni tud a munkanapokban kiadott és a napi munkaidő mértékével számított szabadságnapokra jutó munkaidő mértéke az abban az időszakban beosztott munkaidő mértékével. Lehet azonos, de lehet több és kevesebb is. Az ezzel járó munkaszervezési, számítási […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
