Magyar állampolgár malajziai megbízási jogviszonya
Kérdés
Hol kell megfizetnie a személyi jövedelemadót, illetve melyik országban, és milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a Magyarországon biztosítási jogviszonyban lévő magyar állampolgárnak, aki megbízás keretében Malajziában is munkát végez egy malajziai cég telephelyén? A magyar állampolgár Malajziában nem rendelkezik állandó lakóhellyel, egy évben 183 napnál kevesebbet tartózkodik kint, a megbízónak nincs semmilyen fióktelepe vagy leányvállalata Magyarországon, az éves megbízási díj pedig meghaladja a 10 000 USD-t. Mennyiben változtatna a helyzeten az a tény, ha a munkavégzés részben Malajziában, részben Magyarországon történne?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2013. április 30-án (237. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4064
[…] időszakokban tartózkodik Malajziában. Az adóegyezmény alkalmazása során a "személy" kifejezés alatt a természetes személyt, a társaságot és minden más olyan személyi egyesülést kell érteni, amelyet az adóztatás szempontjából nem jogi személynek tekintenek (3. cikk). Az előbbiekben idézett szabályokra figyelemmel tehát a kérdésbeli személy évi 183 napot el nem érő kinti tartózkodással járó malajziai munkavégzéséért járó jövedelme után abban az esetben kell Malajziában teljesíteni a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget, amennyiben a Malajziában végzett munkájáért járó, évi 10 000 USD-t meghaladó összegű jövedelme Malajziában illetőséggel bíró nem jogi személytől (magánszemélytől, nem jogi személy társaságtól, személyi egyesüléstől) származik, vagy azt egy olyan telephely viseli, amellyel Malajziában illetőséggel nem bíró személy rendelkezik Malajziában. Minden más esetben a malajziai munkavégzésből származó jövedelem Magyarországon válik adóztathatóvá. Ezen nem változtat majd az a körülmény, hogy a későbbiekben a malajziai megbízó érdekében történő munkavégzésre részben Malajziában és részben Magyarországon kerül sor, tekintve hogy már a jelenlegi helyzetben sem éri el a kinti munkavégzés időtartama az adott naptári évben a 183 napot. Az 1979. évi 13. tvr. 25. és 28. §-ainak szem előtt tartásával társadalombiztosítási szempontú hovatartozását az dönti el, hogy a malajziai megbízó és a magyar magánszemély melyik ország joga szerint szerződött. Magyarországi biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget a munkavégzés helyétől függetlenül kizárólag az eredményez, ha a felek a magyar jog (Ptk.) alapulvételével kötöttek egymással szerződést. Ebben az esetben a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget a Tbj-tv. általános szabályai szerint Magyarországon kell megállapítani és teljesíteni. Azonban figyelemmel kell lenni a Tbj-tv. 56/A. §-ában megfogalmazott különös szabályokra is, mely szerint a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozásnak kell a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 7,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot megállapítania és levonnia. A külföldi vállalkozásnak a biztosítási […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2013. április 30-án (237. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4064
[…] időszakokban tartózkodik Malajziában. Az adóegyezmény alkalmazása során a "személy" kifejezés alatt a természetes személyt, a társaságot és minden más olyan személyi egyesülést kell érteni, amelyet az adóztatás szempontjából nem jogi személynek tekintenek (3. cikk). Az előbbiekben idézett szabályokra figyelemmel tehát a kérdésbeli személy évi 183 napot el nem érő kinti tartózkodással járó malajziai munkavégzéséért járó jövedelme után abban az esetben kell Malajziában teljesíteni a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget, amennyiben a Malajziában végzett munkájáért járó, évi 10 000 USD-t meghaladó összegű jövedelme Malajziában illetőséggel bíró nem jogi személytől (magánszemélytől, nem jogi személy társaságtól, személyi egyesüléstől) származik, vagy azt egy olyan telephely viseli, amellyel Malajziában illetőséggel nem bíró személy rendelkezik Malajziában. Minden más esetben a malajziai munkavégzésből származó jövedelem Magyarországon válik adóztathatóvá. Ezen nem változtat majd az a körülmény, hogy a későbbiekben a malajziai megbízó érdekében történő munkavégzésre részben Malajziában és részben Magyarországon kerül sor, tekintve hogy már a jelenlegi helyzetben sem éri el a kinti munkavégzés időtartama az adott naptári évben a 183 napot. Az 1979. évi 13. tvr. 25. és 28. §-ainak szem előtt tartásával társadalombiztosítási szempontú hovatartozását az dönti el, hogy a malajziai megbízó és a magyar magánszemély melyik ország joga szerint szerződött. Magyarországi biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget a munkavégzés helyétől függetlenül kizárólag az eredményez, ha a felek a magyar jog (Ptk.) alapulvételével kötöttek egymással szerződést. Ebben az esetben a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget a Tbj-tv. általános szabályai szerint Magyarországon kell megállapítani és teljesíteni. Azonban figyelemmel kell lenni a Tbj-tv. 56/A. §-ában megfogalmazott különös szabályokra is, mely szerint a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozásnak kell a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 7,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot megállapítania és levonnia. A külföldi vállalkozásnak a biztosítási […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
