Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. május 24-én (197. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3390

[…] bírósághoz benyújtani a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozattal szemben. A Ktv. 59. § (5) bekezdése értelmében a (3) bekezdés b)-f) pontjaiban foglalt esetekben (kivéve a hivatalvesztés fegyelmi büntetés) sérelmezett inézkedés a bíróság jogerős döntéséig nem hajtható végre. A Ktv. 60. § (1) bekezdés c) pontja értelmében, ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a köztisztviselő abban az esetben kérheti az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását, ha a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy annak megállapítása esetén a hivatalvesztés fegyelmi büntetés nem áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával. A Ktv. 60. § (3) bekezdése értelmében, ha a közszolgálati jogviszony az (1) bekezdésben foglalt módon történő jogellenes megszüntetése esetén, ha a köztisztviselő az eredeti munkakörébe való visszahelyezését nem kéri, a közszolgálati jogviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Az állandó ítélkezési gyakorlat a fegyelmi határozat végrehajthatóságát megkülönbözteti a jogerőssé válás jogintézményétől, abban esetben ha a köztisztviselő a jogviszonyát a kereset jogerős elbírálásáig megszünteti, ez a határozat (előzetes) végrehajthatóságát és nem a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését eredményezi. Egy legfelsőbb bírósági eseti döntés értelmében a köztisztviselővel szemben hivatalvesztést kiszabó fegyelmi büntetés esetén mindaddig fennáll a közszolgálati jogviszony, amíg a fegyelmi büntetés jogerőre nem emelkedik, ez alól a végrehajthatóság szempontjából kivételt jelentenek a törvényben megjelölt esetek, az eseti döntésben foglalt konkrét ügyben a munkáltató a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát a hivatalvesztés büntetés kiszabását követően, annak jogerőre emelkedését megelőzően egy újabb munkáltatói intézkedéssel (felmentéssel) megszüntette, amely jognyilatkozat az abban megjelölt időpontban a felperes közszolgálati jogviszonyát megszüntette (MD II.644. sz. jogeset, Mfv. II.10323/1998/4. sz.). Egy másik legfelsőbb bírósági eseti döntés értelmében a munkáltató a rendes felmondás közlését követően a felmondási idő alatt – miután a munkavállaló munkaviszonya még nem szűnt meg – rendkívüli felmondással élhet, ilyen esetben a munkaviszony az azt azonnali hatállyal megszüntető rendkívüli felmondással szűnik meg, ennélfogva a rendes felmondást tartalmazó jognyilatkozathoz nem fűződik munkaviszonyt megszüntető joghatás (BH 2002/32. sz. jogeset, Mfv. I.10335/2000. sz.). A hivatalvesztés határozat (előzetes) végrehajtása azt jelenti, hogy a határozatban foglaltaknak megfelelően eljárva megszüntetik a köztisztviselő jogviszonyát, kiadják az előírt igazolásokat stb. A közszolgálati igazoláson ebben az esetben a jogviszony megszüntetésének jogcímenként a hivatalvesztés szerepel. Ha a köztisztviselő a fegyelmi határozattal szemben nem terjeszt elő a munkaügyi bíróságnál keresetet, a határozat a jogorvoslati határidő lejártát követő napon válik jogerőssé (és végrehajthatóvá), […]