Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. augusztus 18-án (156. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2689

[…] szabadság kivétele történik meg az éves rendes szabadságból, feltéve hogy arra a hétre nem esett munkaszüneti nap, mert akkor a munkaszüneti napok számával csökken a kivett szabadságnapok száma. A további munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésével kapcsolatban nincs jogszabályi tiltás arra vonatkozóan, hogy egy magánszemély egyszerre, egy időben párhuzamosan több munkáltatónál létesítsen munkaviszonyt. További munkaviszonynak minősül a főállástól elkülönült, főállás mellett létesített, önálló munkaviszony. A további munkaviszony lehetséges formái a másodállás, illetve a mellékfoglalkozás. A másodállású munkavállaló munkaideje a különböző munkaviszonyokban egybeesik, ezért a másodállás értelemszerűen csak olyan munkakörben, illetve munkakörre létesíthető, amelyben a munkafeladatok elvégzése nem kívánja meg, hogy a munkavállaló munkaideje alatt állandóan a munkahelyén tartózkodjon. A mellékfoglalkozású munkavállaló munkaideje az egyes munkaviszonyokban nem esik azonos időtartamra, azaz mellékfoglalkozásában a munkavállaló a főállású munkaidején kívül látja el munkafeladatait. A munkavállalónak nem kell engedélyt kérnie a munkáltatójától arra vonatkozóan, hogy további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesíthessen más munkáltatónál, de bejelentenie kötelező. A törvény konkrétan nem írja elő a munkavállalónak, hogy mikor és milyen formában kell a bejelentést teljesítenie, de az esetleges következmények elkerülése céljából indokolt az előzetes írásbeli bejelentési kötelezettség. A bejelentésnek az alábbiakat célszerű tartalmaznia: – a munkavállaló adatait; – a további munkavégzés jellegét (munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony); – a munkavégzés napi, heti időigényét; – a további munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony kezdő időpontját, várható időtartamát; – a munkavégzés feladatait; – a munkavégzés helyét. A munkáltató – eltérő megállapodás hiányában – a jogviszony létesítését akkor tilthatja meg, illetve a munkavállalót a jogviszony megszüntetésére akkor kötelezheti, ha a további jogviszony létesítése a munkavállaló olyan magatartásának tanúsítását jelenti, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét veszélyezteti. A vezető állású munkavállalóra vonatkozóan eltérő rendelkezések irányadóak. Vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint helyettese. A vezető további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet. Munkaszerződés eltérő kikötése hiányában nem vonatkozik e tilalom arra a jogviszonyra, amelyet tudományos, oktatói, illetve szerzői jogi védelem alá eső tevékenységre létesítettek. Abban az esetben, ha a kérdésbeli munkavállaló az egészségügyben, egészségügyi dolgozóként látja el az ügyeleti feladatokat, fontos tudni, hogy a jogviszony jellegétől (szabadfoglalkozás […]