Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. június 17-én (130. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2236

[…] nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és ab) rendelkezik a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével, és b) saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és c) nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, átmeneti járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és d) keresőtevékenységet nem folytat, vagy a rendszeres szociális járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80 százalékát. Azon személy esetén, aki az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek (ORSZI) a kérelmező lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes szakértői bizottsága (a továbbiakban: szakértői bizottság) szakvéleménye alapján rehabilitálható, a rendszeres szociális járadékra való jogosultság megállapításának feltétele, hogy a regionális munkaügyi központnak a kérelmező lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltsége (a továbbiakban: munkaügyi központ) a kérelmezőt álláskeresőként nyilvántartásba vegye. E kötelezettség alól mentesül az, aki a) keresőtevékenységet folytat, vagy b) oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy c) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt tíz éven belül eléri. A rendszeres szociális járadék havi összegét külön jogszabály határozza meg. Az ellátás a korábbi szabályozással lényegében azonos feltételek mellett állapítható meg. A legjelentősebb változás azokat a rendszeres szociális járadékban részesülőket érinti, akiket az ORSZI szakértői bizottsága rehabilitálhatónak minősít, nem folytatnak keresőtevékenységet, nem tanulnak oktatási intézmény nappali tagozatán, és az öregségi nyugdíjkorhatárt több mint tíz év múlva érik el. Számukra a rehabilitáció érdekében a munkaügyi központtal történő együttműködés kötelező. Esetükben az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel a járadékra való jogosultság megállapításának, míg a munkaügyi központokkal való együttműködés a járadék folyósításának feltétele. Az együttműködés keretében az álláskeresési megállapodás megkötésének kötelezettsége 2009. január 1-jétől áll fenn. A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára az a személy jogosult, akinek egészségkárosodása legalább 29 százalékos mértékű, és a) saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és b) nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, és c) a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka megállapításakor keresőtevékenységet nem folytat, és d) a keresőtevékenység megszűnését megelőzően megváltozott munkaképességére, illetve egészségkárosodására tekintettel a bányászokat megillető keresetkiegészítésben vagy átmeneti keresetkiegészítésben részesült. A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékának havi összege a megállapításkor megegyezik a d) pontban említett ellátásnak a járadék megállapítását megelőzően folyósított összegével, de nem lehet magasabb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa. Az ellátásra – az új minősítés alapján – az a legalább 29 százalékban egészségkárosodott személy jogosult, aki a keresőtevékenysége megszűnését megelőzően keresetkiegészítésben részesül. A bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka iránt igényt benyújtó személy esetén csak az egészségkárosodás mértékét vizsgálja a szakértői bizottság, az ellátásra jogosultaknak nem kell a munkaügyi központtal együttműködniük. Az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka összegére vonatkozó közös szabályok a következők. Akinek átmeneti járadékra, vagy rendszeres szociális járadékra, vagy a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára (a továbbiakban együtt: járadék) és özvegyi nyugdíjra – ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat – való jogosultságát egyaránt megállapították, azt a járadék 50 százalékkal csökkentett összegben illeti meg. Ha az özvegyi nyugdíj – ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat – és a járadék 50 százalékkal csökkentett összege együttesen nem éri el a járadék teljes összegét, a jogosultat a járadék olyan összegben illeti meg, hogy az az özvegyi nyugdíj – ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat – összegével együtt elérje a járadék őt megillető teljes összegét. E rendelkezések alkalmazásakor a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó államból származó özvegyi nyugdíjnak megfelelő ellátást is figyelembe kell venni. Az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka megállapításának, folyósításának közös szabályai az alábbiak. A járadék megállapítása iránti igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, az ellátás megtérítésére, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére, megtérítésére, a járadékból történő levonásra, a járadék folyósítására, rendszeres emelésére, a járadékkal kapcsolatos eljárás költség- és illetékmentességére – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A járadékigényt a Tny-tv. R. 1. §-a szerint illetékes regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóság az erre rendszeresített nyomtatványon írásban, valamint elektronikus úton lehet benyújtani annak a keresőtevékenységnek az időtartama alatt, vagy a megszűnésétől számított 24 hónapon belül, amelynek során az egészségkárosodás bekövetkezett. A határidő elmulasztása jogvesztő. A 24 hónapos határidőbe nem számít bele a) a keresőtevékenység megszűnését követően járó táppénz, baleseti táppénz folyósításának időtartama, b) az Ftv. szerinti pénzbeli ellátás folyósításának időtartama, c) a rehabilitációs járadék és a rokkantsági nyugdíj iránti igény bejelentésétől az elbírálásáig tartó időszak, a rehabilitációs járadékra és a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság időtartama. Az átmeneti járadékra való jogosultság megállapításánál a 24 hónapos határidőbe – az előző bekezdésben foglaltakon túl – nem számít bele a rendszeres szociális járadék folyósításának időtartama. Az ellátásokra vonatkozó jogosultsági általános feltételek változatlanok maradnak. Az igénybejelentésre és a munkaügyi központokkal való együttműködésre vonatkozó szabályok képeznek csak kivételt. A korábbi szabályozás szerint a járadékokra vonatkozó igényt a keresőtevékenység megszűnését követően lehetett benyújtani. Az új szabályozás kiegészül azzal, hogy a járadék iránti igényt a keresőtevékenység időtartama alatt, vagy a keresőtevékenység megszűnését követő két éven belül lehet benyújtani. Arról a keresőtevékenységről van szó, amelynek időtartama alatt az egészségkárosodás bekövetkezett. Az, hogy a keresőtevékenység folytatása alatt is igényelhető az átmeneti járadék és a rendszeres szociális járadék, új eleme a szabályozásnak. Ebben az esetben a járadékigény akkor tekinthető megalapozottnak, ha az igénylő keresete, jövedelme az egészségkárosodásból, és az annak nyomán kialakult szakmai munkaképesség csökkenéséből adódóan tartósan – de legalább a benyújtást megelőző 4 hónapban – kevesebb, mint a mindenkor kötelező legkisebb munkabér összegének 80 százaléka. A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára vonatkozó igényt a továbbiakban is a keresőtevékenység megszűnését követően lehet benyújtani. Valamennyi egészségkárosodott személy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által rendszeresített nyomtatványon terjesztheti elő ellátási igényét. Az igénylőnek ki kell töltenie és mellékelnie kell továbbá a "Nyilatkozat" nyomtatványt, továbbá csatolnia kell – az egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a háziorvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt ("Beutaló"), – az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentés(eke)t, ha korábban ilyen ellátás(ok)ban részesült, – amennyiben az igény előterjesztésekor foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának (üzemorvosnak) tájékoztatóját a munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, arról, […]