Egyéni vállalkozó szülése
Kérdés
Hogyan alakul a szülési szabadságot érintő, valamint a GYED-re és a GYES-re vonatkozó jogosultsága, illetve a járulékfizetési kötelezettsége annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, év végén nyereséges, bevallásában osztalékadót is fizet, 2005. évben szülési szabadságon van, majd igénybe szeretné venni a GYED-et és a GYES-t is? A bérbeadással jelenleg megbízási szerződés alapján egyik családtagja foglalkozik. 2006. február 15-i bevallásában a képződött nyereséget 16 százalékkal és 35 százalékkal le kell majd adózni, mert egyéni vállalkozói kivétje nincsen.
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. június 14-én (61. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1083
[…] személyes közreműködési kötelezettséget állapít meg. Ez a törvényi szabályozás értelmében valójában annyit jelent, hogy a természetes személynek nincs lehetősége tisztán üzleti befektetéssel egyéni vállalkozás alapítására, abban személyesen is közre kell működnie. A személyes közreműködést azonban a törvény tágan értelmezi. Az egyéni vállalkozó ezért nem az igazolványában meghatározott tevékenység (szakma) személyes folytatására, gyakorlására kötelezett, hanem közreműködése a vállalkozás szervezéséig, irányításáig terjedhet, alkalmazottat, bedolgozót vagy segítő családtagot is foglalkoztathat. A vállalkozásban való személyes közreműködés megvalósulhat ugyan az egyéni vállalkozó döntéseiben, a vállalkozás irányításában, felelősségvállalási kötelezettségében is, azonban ez nem esik egybe magának a vállalkozói igazolványban meghatározott tevékenységnek a személyes folytatásával, gyakorlásával. Ennek megfelelően a társadalombiztosítási szabályok is a tevékenység személyes folytatása, és nem a személyes közreműködés esetére állapítanak meg külön szabályokat. A társadalombiztosítási szabályok vonatkozásában a Tbj-tv. 28. §-ában meghatározott járulékalap-korrekciós lehetőség, valamint a 29. §-ban meghatározott járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítésnél a vállalkozói tevékenység személyes folytatása a feltétel, melyen a vállalkozói igazolványban feltüntetett tevékenység személyes folytatása értendő. A társadalombiztosítási szabályok különbséget tesznek a járulékfizetés tekintetében akkor is, ha a vállalkozói igazolvány birtokában a vállalkozó "saját elhatározásból" a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja – pl. a vállalkozói igazolványt kiváltja, de nem kezdi meg a tevékenységét –, ekkor a minimálbér alapján a járulékfizetési kötelezettség az igazolvány átvétele napjától fennáll, mert ettől a naptól kell biztosítottnak tekinteni a természetes személyt. Ugyanígy kell értelmezni, ha a vállalkozói tevékenységet alkalmazott vagy segítő családtagja útján látja el. A járulékfizetési kötelezettség alól azonban a Tbj-tv. idézett, meghatározott eseteiben mentesíti a biztosított egyéni vállalkozót akkor, amikor fizikailag nem képes a vállalkozói tevékenységét személyesen gyakorolni, mert beteg, táppénzes állományban van, vagy ha gyermeke gondozása, családtagja ápolása mellett nincs lehetősége a vállalkozói tevékenység személyes folytatására. Ekkor a minimálbér alapulvételével járulékfizetési kötelezettsége nincs. Hangsúlyozni kell azonban, hogy vállalkozói kivét elszámolása hiányában is megvalósulhat a vállalkozói tevékenység személyes folytatása, ha azt az ellenőrzést végző hatóság az ellenőrzése során megállapítja. […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*