19. Társadalombiztosítási Levelek / 2003. augusztus 5.
TARTALOM

Egy 1946. szeptember 13-án született köztisztviselőnőnek 2003. május 9-én visszamenőleg előrehozott öregségi nyugdíjat állapítottak meg 2002. szeptember 13-tól. Jár-e neki végkielégítés abban az esetben, ha életpályáját nem kívánja feladni, de a munkáltató úgy dönt, hogy felmenti?

Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?

Betéti társaság beltagjának keresőképtelensége esetén a betegszabadságra vonatkozó szabályokat kell-e alkalmazni, illetőleg táppénzének egyharmad részét kell-e valakinek fizetnie?

Meg kell-e fizetni a minimálbér utáni járulékokat, illetve a tételes eho-t a társas vállalkozó után abban az esetben, ha táppénzre való jogosultsága már megszűnt, de 1-2 hónapig orvosilag igazoltan továbbra is keresőképtelen?

Betéti társaság beltagja igénybe veheti-e a munkanélküli-járadékot?

Gépjárműoktatással foglalkozó kft. oktatóinak egy részét megbízási szerződéssel foglalkoztatja. Közülük van, akinek csak ez az egy jogviszonya áll fenn. Van, aki emellett rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, illetőleg van közöttük nyugdíjas személy is. A szerződések határozatlan időre szólnak. Egy hónapon belül nem mindennap dolgoznak. A bérük az oktatási órabérből, valamint a gépkocsival való oktatás miatt a gépkocsi térítési díjából áll, ami szintén órabérben van meghatározva. Az oktatási díjból nem az 50 százalékos, illetve a 90 százalékos költséghányad figyelembevételével számolják el a díjat, hanem 100 százalék alapulvételével. A gépkocsitérítést az erre meghatározott órabér és az oktatási óra szorzataként állapítják meg. Ez után sem adót, sem járulékot nem fizetnek. Az oktatás mindenkinek a saját gépjárműjével történik. Helyes-e ez így? Önálló tevékenységnek tekinthető-e ez? Minden hónapban külön kell vizsgálni a biztosítási jogviszony fennállását és ki-, illetve bejelentését? A heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal nem rendelkező személyek után – mivel határozatlan idejű szerződésről van szó – meg kell-e fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, akkor is, ha nem dolgoztak?

Egy, két kft. által 2002. december 23-án alapított betéti társaság beltagja – jogi személy lévén – az üzletvezetést a saját szervezeti képviseletére jogosult személy útján látja el, aki az egyik alapító kft.-nek is a tagja, a kültag szervezeti képviselője egy kft.-nek az ügyvezetője. A bt.-t 2003. január 9-én jegyezte be a cégbíróság, azonban mindeddig semmilyen tevékenységet nem folytatott. Kell-e a bt.-nél valamilyen járulékot fizetni?

Szálloda vendéglátással foglalkozó munkáltató, nyugdíjas szaktanácsadó megbízottjának eredményes és nyereséges működéséért az eredménytől függően sikerdíjat állapít meg, amit az év lezárása után fizet ki. Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak a munkáltatónak a kifizetéssel kapcsolatban?

Jogosult-e táppénzre, illetve gyermekápolási táppénzre a megbízási szerződés keretében munkát végző személy? A megbízási szerződés adott feladat elvégzésére szól, tehát a munkaidő kötetlen, és szabadság ebben a jogviszonyban nem jár.

Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelen beteg. Az első 15 munkanapra betegszabadság címén távolléti díjban részesült. A betegszabadság lejártát követően is keresőképtelen, de táppénzre nem jogosult. Milyen igazolással igazolhatja a keresőképtelenségét?

Az eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. esetében milyen módon lehet elkerülni az szja-fizetést? A közkereseti társaságnak és a betéti társaságnak az Eva-tv. alapján lehetősége van arra, hogy nyilvántartásait ne az Szt. hatálya alatt vezesse, hanem az Eva-tv.-ben meghatározott nyilvántartási rend szerint. Ez a döntése a kkt.-nak és bt.-nek nemcsak a nyilvántartási kötelezettség teljesítésére hat ki, hanem a 18 §. alapján személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség is keletkezik.

Kell-e a tiszteletdíjból vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot abban az esetben, ha a választott tisztségviselő annál a részvénytársaságnál igazgatósági, felügyelőbizottsági tag, amely egyben a munkahelye? Tiszteletdíj 90 000 forint/hó + 30 000 forint/hó költségtérítés.

Milyen módon kaphat jövedelmet a társasház választott közös képviselője, akinek egyéb jövedelme nincs, és nem nyugdíjas? Állhat-e munkaviszonyban 50 000 forintos munkabérért, vagy megbízási jogviszonyban szintén 50 000 forintért, amiből 10 százalék a költséghányad? Milyen adókat, illetve járulékokat kell fizetni a kifizetett jövedelem után?

Szolgálati időnek számít-e az 1966. szeptember 1-jétől 1968. június 30-ig tartó időszakban végzett gyors- és gépíróiskola?

Hol és milyen módon kérhet szolgálati idejéről igazolást az a személy, aki 1990 és 2002 között – időnként főfoglalkozású, időnként többes jogviszonyú – egyéni vállalkozóként volt járulék fizetésére kötelezett?

Megalakulása után azonnal be kell-e jelentkeznie az OEP-hez annak a gazdasági társaságnak, amely nem fizet bért, vagy elegendő csak az első bérfizetést követően?

Melyek a nyugdíjszámításnál használatos valorizációs szorzószámok?