Találati lista:
1421. cikk / 2326 Kft. tevékenységének szüneteltetése
Kérdés: Egy belföldi székhelyű kft. többségi tulajdonosa nigériai származású magyar állampolgár, aki munkaviszonyban látja el ügyvezetői teendőit, és személyesen is közreműködik. A tagnak nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, így 71 500 forint után minden járulékot megfizet. A kft. másik tagja szintén magyar állampolgár, akinek van máshol 40 órás munkaviszonya, a kft.-ben nem vesz ki jövedelmet, de dolgozik, könyvel, a cégnek vannak kimenő számlái könyvelésből. Lehet-e szüneteltetni a járulékfizetést abban az esetben, ha a cég ügyvezetője több hónapra kiutazna Angliába, és ott vállalna munkát, a kft.-ben nem történne munkavégzés egyik tag részéről sem? Amennyiben tagcsere történne, és a kisebb tulajdoni aránnyal rendelkező tag utazna Angliába, kellene-e itt a kft.-ben legalább a minimálbér után járulékokat fizetnie? Lehet-e egyáltalán egy kft.-t, annak tevékenységét szüneteltetni, milyen feltételekkel, kell-e ilyenkor bevallásokat beadni, kinek kell bejelenteni?
1422. cikk / 2326 Külföldön munkát vállaló magánszemély egészségügyi szolgáltatási járuléka
Kérdés: Köteles-e megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy belföldi magánszemély abban az esetben, ha külföldön létesít munkaviszonyt, és a foglalkoztatója megfizeti az ott érvényes szabályok szerinti járulékokat? A magánszemély Magyarországon semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal nem rendelkezik. A kötelezettség szempontjából van-e jelentősége, hogy az EU-ban vagy más államban van a munkavállalónak biztosítotti jogviszonya?
1423. cikk / 2326 Adószámos magánszemély megbízási díjának közterhei
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie a cégnek, illetve az önálló tevékenységet végző, adószámmal rendelkező nyugdíjas magánszemélynek egy 220 000 forint összegű szakértői díj után, amely a kiadott számla alapján áfamentes tevékenységnek minősül? Keletkezik-e bevallási kötelezettsége a cégnek?
1424. cikk / 2326 Munkavállalói járulék
Kérdés: 2009. január 1-jétől valóban le kell-e vonni az 1,5 százalékos munkavállalói járulékot a betegszabadságra járó díjazásból, a végkielégítésből, jubileumi jutalomból, szabadságmegváltásból, újrakezdési támogatásból, illetve a határozott idejű munkaviszony megszüntetése idejére járó díjazásból viszont nem, mivel azok után nem kell egyéni egészségbiztosítási járulékot fizetni? Nyugdíjas munkavállalótól le kell-e vonni az 1,5 százalékos munkavállalói járulékot, tekintettel arra, hogy fizeti a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot?
1425. cikk / 2326 Nyugdíjas munkavállaló jubileumi jutalma
Kérdés: Milyen járulékok terhelik a nyugdíjas dolgozó részére 2007-ben kifizetett jubileumi jutalmat?
1426. cikk / 2326 Munkaadói és munkavállalói járulék alapja
Kérdés: 2009. január 1-jétől melyek azok a jövedelmek, amelyek után a kifizetőnek munkaadói járulékot fizetnie, illetve mely kifizetésekből kell munkavállalói járulékot vonnia?
1427. cikk / 2326 90 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy társas vállalkozás 90 százalékos tulajdonrésszel rendelkező tagja, akit a társasági szerződés határozatlan időre megbízott az ügyvezetéssel? Jelenleg főállású tagként van bejelentve, de egy előadáson hallott információ szerint ez nem helyes. Egy másik információ szerint viszont a 75 százaléknál magasabb tulajdoni hányaddal rendelkező ügyvezető nem állhat munkaviszonyban a cégénél.
1428. cikk / 2326 Külföldi továbbképzésen részt vevő ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el ügyvezetői tevékenységét. Szakmáját érintő speciális továbbképzésére külföldön van csak lehetőség, egy EU-tagállamban. Tanulmányai mellett munkát vállal, külföldön biztosítottá válik. Milyen bevallási, bejelentési, esetleg járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel itthon, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a munkaviszony "szünetel", de bármikor újraindítható, sőt külföldről alkalmanként interaktív módon hazai tanácsadásokban is részt vesz majd ez idő alatt?
1429. cikk / 2326 Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya
Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
1430. cikk / 2326 Nem rendszeres jövedelmek osztószáma
Kérdés: Valóban változott-e a nem rendszeres jövedelem napi átlagának számítási szabálya baleseti táppénz összegének megállapítása esetén? Mi lesz a nem rendszeres jövedelmek osztószáma annak a dolgozónak az esetében, aki 2009. január 14-én balesetet szenvedett, e naptól jelenleg is keresőképtelen beteg, és 2008. december hónapra a 216 000 forint összegű munkabérén túl 42 500 forint túlóra díjat, 182 000 forint II. félévre járó prémiumot, és 120 000 forint karácsonyi jutalmat is kapott? A cégnél társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
