Betegszabadságra járó távolléti díj egyéni járulékai

Kérdés: Munkaviszonyban álló dolgozó betegszabadsága idejére járó távolléti díj 80 százaléka után milyen egyéni járulékot kell levonnia a munkáltatónak? Alapja-e ez is a 3 százalékos egészségbiztosítási járuléknak?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban álló dolgozót a betegsége miatti keresőképtelensége idejére évi 15 munkanap betegszabadság illeti meg, melyre távolléti díjának 80 százaléka jár [Mt. 137. § (1) és (3) bekezdései]. Az Szja-tv. 24. § (1) bekezdésének előírása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címkék:  

Keresőképtelenség felmondási idő alatt

Kérdés: Munkáltató a munkavállalót a 90 napos felmondási idő felére a munkavégzés alól felmentette. A dolgozó a 21. naptól a felmondási idő végéig keresőképtelen. Milyen ellátást kell a számára számfejteni, és mikor kell eho-t fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...táppénz igénybevételét nem befolyásolja az a tény, hogy a munkavállalót a munkáltató a munkavégzés alól felmentette. A munkaviszony a keresőképtelenség ellenére megszűnik. Amennyiben a keresőképtelenség a munkaviszony megszűnése után is fennáll, arra az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
Kapcsolódó címkék:  

Időarányos betegszabadság

Kérdés: Terheli-e betegszabadság-fizetési kötelezettség a munkáltatót, ha a munkavállaló 2002. 12. 09-től áll munkaviszonyban, és 12. 16-tól keresőképtelenné válik? Az előző jogviszonyában, mely 06. 24-től 09. 03-ig állt fenn, már igénybe vett 7 napot.
Részlet a válaszából: […] ...betegszabadság jogintézményét az Mt. szabályozza. "137. § (1) A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.
Kapcsolódó címke:

Szabadságmegváltás a GYED folyósítása alatt

Kérdés: Befolyásolja-e a GYED folyósítását az a tény, hogy a munkáltató erre az időszakra kifizette a szabadság ellenértékét?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 130. § (2) bekezdése értelmében "A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:a) a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;b) a szülési szabadság tartamára;c) a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.
Kapcsolódó címkék:  

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...és milyen mértékben illetik meg a biztosított munkavállalót, az – a társadalombiztosítási jogszabályokban előírt jogi feltételek (pl. keresőképtelenség) fennállása mellett – attól függ, hogy az érintett milyen (mértékű és alapú) egyéni járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.
Kapcsolódó címkék:    

Táppénz irányadó időszaka

Kérdés: A dolgozó ugyanazon vállalatnál szakmunkástanuló volt 2002. június 30-ig, 2 évig havi 5000 forint ösztöndíjat kapott. Július 1-jétől teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló. Mi az irányadó időszak a 2002. november hónapban 10 napig tartó betegsége esetén?
Részlet a válaszából: […] ...kérdező – feltehetően – a táppénzszámítás szabályaira gondol az irányadó időszak említésével. A keresőképtelenség első 15 napjára, munkaviszony esetében, a betegszabadságra vonatkozó szabályok alapján a távolléti díj 80 százaléka illeti meg a dolgozót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.
Kapcsolódó címkék:  

Passzív táppénz irányadó időszaka

Kérdés: A dolgozó biztosítása 2002. 3. 5-én kezdődött. Szerződése 2002. 11. 30-án lejárt. 2002. 11. 27.-2002. 12. 4-ig keresőképtelen. Mikortól jogosult táppénzre, és milyen irányadó időszak alapján kell megállapítani annak összegét?
Részlet a válaszából: […] ...biztosított a biztosítási jogviszony megszűnése miatt 2002. december 1-jétől jogosult táppénzre. A keresőképtelenség első napjától a biztosítási jogviszony megszűnéséig – munkaviszony esetén – betegszabadságra jogosult. Munkavégzésre irányuló egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.
Kapcsolódó címkék:  

Betegszabadság terhesség, szülés esetén

Kérdés: Miért nem jár betegszabadság a biztosított részére abban az esetben, ha terhesség vagy szülés miatt keresőképtelen? Veszélyeztetett terhesség esetén milyen szabályokat kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...táppénz igénybevételére vonatkozó általános szabályok szerint a táppénz a keresőképtelenség tartamára jár. Nem mindegy azonban, hogy a biztosított milyen ok miatt lett keresőképtelen. Az Eb-tv. szerint táppénz a biztosított számára a betegszabadság lejártát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.
Kapcsolódó címkék:    

Csökkent munkaképességű egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: A munkaképességét 50 százalékban elvesztett (tehát nem rokkantnyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...ezek közül a táppénzfolyósítás időszakára hívjuk fel a figyelmet. Az Eho-tv. 7. § (1) bekezdése a táppénzfolyósítás mellett, a keresőképtelenség tartamára is mentesít a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól.E néhány könnyítéstől eltekintve,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.
Kapcsolódó címkék:      

Táppénz a pihenőnapra

Kérdés: A dolgozónak pénteken lejár a betegszabadsága, hétfőtől keresőképes. Szombat, vasárnapra jár-e részére táppénz?
Részlet a válaszából: […] ...jár táppénz a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn. A dolgozó részére tehát szombatra és vasárnapra nem lehet táppénzt számfejteni (Eb-tv. 47....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
76
77
78
79