Megváltozott munkaképességű társas vállalkozó

Kérdés: Szakképesítéshez kötött tevékenység esetén figyelembe vehető a garantált bérminimum a megváltozott munkaképességű társas vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény maximumának számítása során?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLVI. tv. 466. §-ának 6. pontja szerint a jogszabály alkalmazásában minimálbéren a Tbj-tv.-ben meghatározott minimálbért kell érteni. A Tbj-tv. 4. §-ának s) pontja értelmében minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes legkisebb munkabér, kivéve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Nem működő bt. beltagja

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy nem működő betéti társaság rokkantnyugdíjas beltagja után?
Részlet a válaszából: […] A beltag nem működik ugyan személyesen közre a társaság tevékenységében, de az ügyvezetésre valószínűséggel jogosult. Ügyvezetői státuszára tekintettel pedig a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja alapján társas vállalkozónak minősül.Mégpedig biztosított társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

'08-as bevallás

Kérdés: Jelölni kell a rokkantsági ellátás, rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás, szolgálati járandóság, korhatár előtti ellátás folyósításának tényét a '08-as bevallásban a munkaviszonyban álló munkavállaló M-es lapján?
Részlet a válaszából: […] Igen, az "alkalmazás minősége" rovatban a 1708M-08 – 1708M-13-as lapokon jelezni kell a megfelelő kód feltüntetésével, ha a biztosított az említett ellátások valamelyikében részesül annak ellenére, hogy az említett ellátások – a rehabilitációs járadék kivételével, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Biztosítás szünetelése

Kérdés: Van valamilyen járulékfizetési kötelezettsége a dolgozónak, illetve ha beteg lesz, kaphat-e táppénzt az a munkavállaló, aki 2010 óta áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és 2017. április 1-jétől 2017. szeptember 30-áig családi okokra hivatkozással fizetés nélküli szabadságot kért, amelyre megkapta az engedélyt, tehát a biztosítása szünetelni fog ebben az időszakban?
Részlet a válaszából: […] Mint foglalkoztatónak a fizetés nélküli szabadság vonatkozásában bejelentési kötelezettsége van. A biztosított az Eb-tv. 29. §-ának (9) bekezdése értelmében a biztosítási jogviszonyának megszűnését követően még 45 napig jogosult az egészségügyi szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság beltagjának – mint ahogyan mindenkinek, aki valamilyen formában munkát végez – közteherfizetési kötelezettségét elsősorban az határozza meg, hogy végez-e munkát, és ha igen, akkor azt milyen formában teszi. Jelen esetben a beltag ellátja a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Adómentesen adható munkabérelőleg visszafizetése

Kérdés: Keletkezik bevétele a munkavállalónak abban az esetben, ha a minimálbér ötszörösét meg nem haladó értékben felvett munkabérelőleget a keresőképtelensége miatt nem tudja visszafizetni hat hónap alatt, és ha igen, akkor milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] Nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem akkor, ha a munkáltató legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettség mellett folyósít munkabér-előleget, és a munkabérelőleg összege a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét nem haladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 2. §-a úgy rendelkezik, hogy százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az Art. szerinti munkáltatót, kifizetőt a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Egyéni gazdálkodói időszak figyelembevétele jogosító időként

Kérdés: Mi az oka annak, hogy a megállapodással fizetett járulék csak szolgálati idő, tehát nem számít jogosító időnek a nők 40 éves nyugdíjazásához? Miért nem veheti igénybe a kedvezményes nyugdíjat az a nő, aki 1997-től 2001-ig őstermelőként dolgozott, és megállapodás alapján minden járulékot megfizetett?
Részlet a válaszából: […] A választ egy kis történeti áttekintéssel kezdjük. Azok a személyek, akik nem álltak munkaviszonyban vagy mezőgazdasági szövetkezeti tagságban, és saját vagy bérelt földön általános mezőgazdasági tevékenységet folytattak, társadalombiztosítási szempontból 1983. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Beltag közterhei hallgatói jogviszony megszűnése után

Kérdés: Társas vállalkozóként vagy magánszemélyként kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy bt. beltagja után, aki nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, a bt.-ben személyesen nem működött közre, jövedelmet sem vett ki, így járulékot sem fizetett utána a társaság, de a hallgatói jogviszonya megszűnt, diákigazolványa már érvénytelen, ezért nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a kérdésben említett volt egyetemi hallgató – biztosítási jogviszony híján – a diákigazolvány érvényességi ideje + 45 nap lejártát követően egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére lenne kötelezett. Jelen esetben viszont van fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Kft.-tag jogviszonyai

Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt megoldásnak nincs akadálya. A társaság tulajdonos-ügyvezetője a Ptk. szerint ugyan munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket, ám ha a cég ez utóbbi megoldást választja, akkor a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 45....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.
1
7
8
9
16