Adómentesen adható munkabérelőleg visszafizetése

Kérdés: Keletkezik bevétele a munkavállalónak abban az esetben, ha a minimálbér ötszörösét meg nem haladó értékben felvett munkabérelőleget a keresőképtelensége miatt nem tudja visszafizetni hat hónap alatt, és ha igen, akkor milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] Nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem akkor, ha a munkáltató legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettség mellett folyósít munkabér-előleget, és a munkabérelőleg összege a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét nem haladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.
Kapcsolódó címke:

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 2. §-a úgy rendelkezik, hogy százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az Art. szerinti munkáltatót, kifizetőt a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Egyéni gazdálkodói időszak figyelembevétele jogosító időként

Kérdés: Mi az oka annak, hogy a megállapodással fizetett járulék csak szolgálati idő, tehát nem számít jogosító időnek a nők 40 éves nyugdíjazásához? Miért nem veheti igénybe a kedvezményes nyugdíjat az a nő, aki 1997-től 2001-ig őstermelőként dolgozott, és megállapodás alapján minden járulékot megfizetett?
Részlet a válaszából: […] A választ egy kis történeti áttekintéssel kezdjük. Azok a személyek, akik nem álltak munkaviszonyban vagy mezőgazdasági szövetkezeti tagságban, és saját vagy bérelt földön általános mezőgazdasági tevékenységet folytattak, társadalombiztosítási szempontból 1983. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.
Kapcsolódó címke:

Beltag közterhei hallgatói jogviszony megszűnése után

Kérdés: Társas vállalkozóként vagy magánszemélyként kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy bt. beltagja után, aki nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, a bt.-ben személyesen nem működött közre, jövedelmet sem vett ki, így járulékot sem fizetett utána a társaság, de a hallgatói jogviszonya megszűnt, diákigazolványa már érvénytelen, ezért nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a kérdésben említett volt egyetemi hallgató – biztosítási jogviszony híján – a diákigazolvány érvényességi ideje + 45 nap lejártát követően egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére lenne kötelezett. Jelen esetben viszont van fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Kft.-tag jogviszonyai

Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt megoldásnak nincs akadálya. A társaság tulajdonos-ügyvezetője a Ptk. szerint ugyan munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket, ám ha a cég ez utóbbi megoldást választja, akkor a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 45....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Rehabilitációs ellátásban részesülő társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyt érdemes választani egy 2014 óta rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetében, aki egy egyszemélyes kft. tulajdonos tagja, emellett egy betéti társaság beltagja, és meg szeretné tartani az ellátását, ugyanakkor a lehető legkisebb összegű járulékot szeretné fizetni?
Részlet a válaszából: […] A felvetett kérdések megválaszolása érdekében alapvetően három fontos előírásból kell kiindulnunk.Az első a 2011. évi CXCI. tv. 7. §-ának (4) bekezdése, miszerint a rehabilitációs ellátás mellett maximum heti 20 órás munkaidőben szabad keresőtevékenységet folytatni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből hiányzik egy lényeges információ, mégpedig az, hogy a kft. ügyvezetője tagja-e a társaságnak, vagy sem. Ugyanis teljesen eltérő szabályok vonatkoznak rá annak függvényében, hogy a társaság ügyvezetését tulajdonosként vagy üzletrésszel nem rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Rokkantsági járadékban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, aki egyéni vállalkozásba kezd? Milyen kereseti korlát vonatkozik rá, illetve igénybe vehet-e szociá­lishozzájárulásiadó-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A 83/1987. MT rendelet 1. §-a értelmében rokkantsági járadékra az a személy jogosult, aki a 25. életéve betöltése előtt vált teljesen munkaképtelenné, illetve szenvedett 80 százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást, és nyugellátást, baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

GYED-en lévő egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a GYED-ben részesülő egyéni vállalkozót, aki az ellátás mellett folytatni kívánja a vállalkozói tevékenységét, de a 40 órás munkaviszonyában továbbra is fizetés nélküli szabadságon marad?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán fontos megemlíteni, hogy GYED mellett a gyermek egyéves korát követően szabad csak keresőtevékenységet folytatni.A GYED-ben részesülő, vállalkozásában személyesen közreműködő egyéni vállalkozó az általános szabályokhoz viszonyítva kedvezményben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

Bizonylat nélküli vásárlás közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy dolgozó céges kártyával vásárol, és kiküldetéshez elszámolási előleget kap, de sem a kártyás vásárlásaival, sem az elszámolási előleggel nem tud elszámolni, nem mutat be számlát, sem annak megfelelő bizonylatot? Az elszámolási probléma miatt a munkáltató azonnali hatállyal megszüntette a munkavállaló munkaviszonyát.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdés g) pontja úgy rendelkezik, hogy nem keletkezik a magánszemélynek bevétele az elszámolási kötelezettség mellett átadott összegek tekintetében, ha a magánszemély ezzel a juttató felé bizonylattal köteles elszámolni, azzal, hogy ez a rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.
Kapcsolódó címke:
1
8
9
10
16