Rehabilitációs ellátásban részesülő társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyt érdemes választani egy 2014 óta rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetében, aki egy egyszemélyes kft. tulajdonos tagja, emellett egy betéti társaság beltagja, és meg szeretné tartani az ellátását, ugyanakkor a lehető legkisebb összegű járulékot szeretné fizetni?
Részlet a válaszából: […] A felvetett kérdések megválaszolása érdekében alapvetően három fontos előírásból kell kiindulnunk.Az első a 2011. évi CXCI. tv. 7. §-ának (4) bekezdése, miszerint a rehabilitációs ellátás mellett maximum heti 20 órás munkaidőben szabad keresőtevékenységet folytatni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből hiányzik egy lényeges információ, mégpedig az, hogy a kft. ügyvezetője tagja-e a társaságnak, vagy sem. Ugyanis teljesen eltérő szabályok vonatkoznak rá annak függvényében, hogy a társaság ügyvezetését tulajdonosként vagy üzletrésszel nem rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Rokkantsági járadékban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, aki egyéni vállalkozásba kezd? Milyen kereseti korlát vonatkozik rá, illetve igénybe vehet-e szociá­lishozzájárulásiadó-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A 83/1987. MT rendelet 1. §-a értelmében rokkantsági járadékra az a személy jogosult, aki a 25. életéve betöltése előtt vált teljesen munkaképtelenné, illetve szenvedett 80 százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást, és nyugellátást, baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

GYED-en lévő egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a GYED-ben részesülő egyéni vállalkozót, aki az ellátás mellett folytatni kívánja a vállalkozói tevékenységét, de a 40 órás munkaviszonyában továbbra is fizetés nélküli szabadságon marad?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán fontos megemlíteni, hogy GYED mellett a gyermek egyéves korát követően szabad csak keresőtevékenységet folytatni.A GYED-ben részesülő, vállalkozásában személyesen közreműködő egyéni vállalkozó az általános szabályokhoz viszonyítva kedvezményben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

Bizonylat nélküli vásárlás közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy dolgozó céges kártyával vásárol, és kiküldetéshez elszámolási előleget kap, de sem a kártyás vásárlásaival, sem az elszámolási előleggel nem tud elszámolni, nem mutat be számlát, sem annak megfelelő bizonylatot? Az elszámolási probléma miatt a munkáltató azonnali hatállyal megszüntette a munkavállaló munkaviszonyát.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdés g) pontja úgy rendelkezik, hogy nem keletkezik a magánszemélynek bevétele az elszámolási kötelezettség mellett átadott összegek tekintetében, ha a magánszemély ezzel a juttató felé bizonylattal köteles elszámolni, azzal, hogy ez a rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] A szociális szövetkezet működésére, tevékenységére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Szöv-tv. 14-21. §-ai tartalmazzák. Ezen előírások értelmében a szociális szövetkezetnek – az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

További munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése

Kérdés: Vállalhat munkát egy másik vállalkozásnál egy munkavállaló, aki a főfoglalkozású munkahelyén heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Amennyiben dolgozhat, milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak és a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok létesítését nem tiltják a jogszabályok, tehát ha a munkavállaló a főfoglalkozású munkahelyén pontosan eleget tesz a munkavégzési kötelezettségének, munkaideje letelte után bármilyen formában és bármennyit dolgozhat, ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő beltag közterhei

Kérdés: Valóban a tényleges tagi jövedelme után keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettsége annak a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő gyógyszerésznőnek, aki egy betéti társaság egyedüli beltagjaként ellátja a cég képviseletét, valamint a cég által működtetett közforgalmú gyógyszertárban tagi megállapodás alapján heti 16 órában személyesen közreműködésre kötelezett?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán először azt kell kiemelnünk, hogy az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, életkorára tekintet nélkül öregségi teljes nyugdíjra jogosult [Tny-tv. 18. § (2a) bekezdése]. A kérdés szempontjából ugyancsak fontos szabály a Tbj-tv. 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megfejtéséhez az 1976. évi 2. tvr.-t kell segítségül hívni, amely a magyar-osztrák kettős adózás elkerülésére szolgáló szabályokat tartalmazza.A rendelet 15. cikke alapján a fizetés, bér és más hasonló térítés, amelyet az egyik szerződő államban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Szolgálati idő vásárlása

Kérdés: Meg tudja vásárolni az öregségi nyugdíjhoz szükséges hátralévő szolgálati időt az a férfi, aki 2013. június 25-én tölti be a 62. életévét, 33 év igazolt szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg munkanélküli?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzésének – ide nem értve a nők kedvezményes öregségi nyugdíját – három alapfeltétele van. Az elsődleges feltétel az életkori kritérium. Az igénylőnek el kell érnie a nyugdíjkorhatárt, vagyis azt az időpontot, amikortól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.
1
8
9
10
16