Betéti társaság 65. életévét betöltött beltagjának személyes közreműködése

Kérdés: Közreműködhet személyesen díjazás nélkül egy betéti társaság 65. életévét betöltött beltagja, aki nem kérte az öregségi nyugdíj megállapítását, mert rokkantsági ellátásban részesül, és ez kedvezőbb a számára? A tag korábban nem működött közre, de most egy munkavállaló kilépése miatt ez szükségessé vált. Módosítani kell ebben az esetben a társasági szerződést, ha az eddig nem tartalmazta a személyes munkavégzést? Be kell jelenteni a személyes közreműködést a ’T1041-es nyomtatványon, és ha igen, akkor milyen jogviszonyban? Kell valamilyen közterhet fizetni a személyesen közreműködő tag után ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] társas vállalkozónak, hiszen a rokkantsági ellátás nem nyugdíj. Amennyiben e jogviszonya mellett nem rendelkezett heti 36 órás foglalkoztatással, illetve olyan egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonnyal, amelyben minimumkötelezettséget teljesített, akkor havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terhelte.Mindezek mellett, ha személyesen is közreműködik a társaságban (amely érdekében a társasági szerződést nem szükséges módosítani, hiszen a tag e nélkül is jogosult a személyes közreműködésre, illetve mindez történhet ingyenesen is), akkor társas vállalkozó státuszában nem történik változás, biztosítotti bejelentését (feltéve, hogy erre sor került) módosítani nem kell.Ellenben, ha nem ügyvezetője a társaságnak, akkor személyes közreműködése kezdetétől válik társas vállalkozóvá, és ennek megfelelően 1451-es vagy 1452-es kóddal (attól függően, hogy rendelkezik-e vagy sem heti 36 órás munkaviszonnyal) be kell őt jelenteni[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.
Kapcsolódó címkék:    

Betéti társaság végelszámolása beltag halála miatt

Kérdés: Meg kell várni a hagyatéki végzést a végelszámolás lezárásával abban az esetben, ha egy betéti társaság beltagjának halála után a kültag (aki egyben a beltag testvére is) úgy döntött, hogy egyszerűsített végelszámolás keretében meg kívánja szüntetni a céget? Megszűnik a kisadózó vállalkozók tételes adójára való jogosultsága egyéni vállalkozóként a kültagnak abban az esetben, ha ő lesz a végelszámoló?
Részlet a válaszából: […] örököseivel el kell számolni, vagy erről a vagyonfelosztási javaslatban rendelkezni kell.Ami a végelszámoló jogállását illeti: célszerű részmunkaidős munkaviszonyt létesítenie. Ez havi szinten a minimálbér 30 százalékát elérő járulékfizetési kötelezettséggel jár, de így nem jön létre[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.
Kapcsolódó címkék:    

Átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót egy nyugdíjas kft.-tag 7 millió forint összegű osztaléka után abban az esetben, ha az érintett átalányadózó egyéni vállalkozóként várható éves bevétele nyolcmillió-négyszázezer forint? Az egyéni vállalkozó 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.
Részlet a válaszából: […] adóalapot azonban csökkenti az érintett összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelme. A fizetendő adóalap megállapítása érdekében tehát azt kell tisztázni, hogy az egyéni vállalkozásból származó bevételéből mennyi az adóalap? Erre az Szja-tv. 47. § (2) bekezdése c) pontjának cb) alpontja adja meg a választ, miszerint az adóelőleg alapja egyéni vállalkozó, illetve mezőgazdasági őstermelő esetében – ha a külön rendelkezés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Nappali tagozatos egyetemi hallgató egyéni vállalkozó

Kérdés:

Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak az egyéni vállalkozónak, aki 2024. március 31-ig átalányadózóként folytatott tevékenységet, de megszüntette egyéni vállalkozását, amelyet 2024. szeptember 1-jétől újra el szeretne indítani? A vállalkozó ugyanettől az időponttól megkezdi felsőfokú tanulmányait nappali tagozatos egyetemi hallgatóként.

Részlet a válaszából: […] átalányadózást ismételten nem választhat. Ez vonatkozik a vállalkozás megszüntetésének esetére is. Tehát az érintettnek a vállalkozói személyi jövedelemadó szerint kell adóznia a 2004. évi teljes egészét tekintve az Szja-tv. 52. §-ának (2) bekezdése alapján, tehát az év első három hónapjára is.Ugyanakkor az első negyedéves járulékbevallását nem kell módosítania.Ami a járulékkötelezettségét illeti, nappali tagozatos hallgatói jogviszonyára tekintettel [mivel a Tbj-tv. 42. §-a (2) bekezdésének b) pontja nem tesz különbséget, hogy alap- vagy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Átalányadózó őstermelő járuléka és táppénzalapja

Kérdés:

Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak az átalányadózó őstermelőnek, aki már 10 éve folytatja ezt a tevékenységet munkaviszony mellett, de a munkaviszonya 2024. július 1-jétől megszűnik? Mi lesz a táppénz alapja, ha a munkaviszonyában a munkabére havi 500 ezer forint, az őstermelői bevétele pedig 2023-ban 9 millió forint volt? Az érintett július közepétől előreláthatóan hosszabb ideig táppénzen lesz egy műtét miatt.

Részlet a válaszából: […] – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét (5×12×232.000 = 13.920.000 forintot), az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után társadalombiztosítási járulékot fizet.Ez azt jelenti, hogy havi járulékalapja: 9.000.000 ×15% = 1.350.000/12 = 112.500 forint.A táppénz összegének a megállapítása során kizárólag a mezőgazdasági őstermelői biztosítási jogviszonyából származó jövedelemből kell kiindulni, tehát a munkaviszonyban szerzett jövedelmének e tekintetben nincs jelentősége.Július havi keresőképtelenség esetén az érintett e jogviszonyában értelemszerűen sem 180, sem 120, de még 30 napnyi jövedelemmel sem rendelkezik. Erre az esetre az Eb-tv. 48. §-ának (3) bekezdése a következők szerint rendelkezik: „Ha a biztosított a (2) bekezdés szerinti időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.
Kapcsolódó címkék:    

CSED és GYED igénylése

Kérdés:

Pontosan milyen dokumentumokat, okmányokat kell leadni a kérelmezőnek a CSED- és GYED-igény mellé? A kifizetőhelyi tájékoztató CSED és GYED esetében is csak a születési anyakönyvi kivonatot írja. Szükséges ezenkívül pl. a gyermek tajkártyája, adóazonosító jele vagy lakcímkártyája?

Részlet a válaszából: […] Ha a biztosított a gyermek születését megelőző két éven belül más foglalkoztatónál vagy foglalkoztatóknál is állt biztosítási jogviszonyban, a kérelmet benyújtó foglalkoztatónak – elektronikus másolatként – a rendelkezésére álló „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” (tb-kiskönyv) elnevezésű nyomtatványt is csatolnia kell.– Ha a csecsemőgondozási díjat a gyermek vér szerinti apja/a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésébe vett férfi igényli, mert a szülő nő/a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, a „Kérelem csecsemőgondozási díj iránt” elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni. Az egészségügyi szolgáltatónak igazolnia kell, hogy a szülő/gyermeket örökbe fogadni kívánó nő az egészségi állapota miatt került ki a gyermek gondozását szolgáló háztartásból. Az igazolásra szolgáló nyomtatványt (Igazolás vér szerinti/örökbe fogadó apa csecsemőgondozási díj igényléséhez) is csatolni kell a kérelemhez.– Amennyiben a vér szerinti apa a szülő nő halála miatt igényli az ellátást, mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.– Amennyiben a jogosultság megállapításához szükséges, az igazolást a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéről.Ha a GYED iránti kérelem benyújtása nem a CSED-del együtt történik, akkor a következő igazolásokat is be kell nyújtani, illetve be kell mutatni:– a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermekre vonatkozóan más személy igényli, mint aki részére a csecsemőgondozási díjat megállapították,– örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermeket örökbefogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbefogadási eljárás megindításáról szóló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaügyi iratok megőrzése

Kérdés: Szükséges megőrizni a jelenléti íveket és a bérjegyzékeket a Tny-tv. 99/A. §-ban foglalt iratmegőrzési kötelezettség teljesítése érdekében, ha az azok adattartalmával megegyező bérkartonok és távollét-nyilvántartó kartonok megőrzésre kerülnek? Ez utóbbiak lényegesen kevesebb helyet foglalnak, és a biztosítási időre, szolgálati időre, jövedelem-kereset adatokra vonatkozó adatszolgáltatás ezen iratokból maradéktalanul teljesíthető. Van mérlegelési jogosultsága a nyilvántartásra kötelezett foglalkoztatónak arra vonatkozóan, hogy mely munkaügyi iratokat őrzi meg, vagy pedig minden egyes munkaügyi iratot köteles megőrizni (abban az esetben is, ha azok adattartalma más megőrzött iratokban is fellelhető)?
Részlet a válaszából: […] dokumentumokról van szó, amelyek releváns adatokat tartalmaznak a szolgálati idő, illetve nyugdíj alapjául szolgáló (járulékalapot képező) jövedelmek tekintetében. Ezt figyelembe véve a munkaszerződések, bérkartonok, távollétre vonatkozó dokumentumok teljes egészében elegendőek.A teljesség kedvéért jegyezzük[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Átlagos statisztikai létszám

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni egy cég átlagos statisztikai létszámát rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során abban az esetben, ha a munkavállalók az ekho szerinti adózást választják, illetve a megbízási díjas jogviszonyban dolgozók, heti vagy kétheti időszakokban végeznek munkát, az óraszámukról pedig nem feltétlenül állapítható meg, hogy meghaladja-e a 60 órát vagy sem?
Részlet a válaszából: […] Útmutató 2.2. pontjában említett kivételeket – minden olyan munkavállalót figyelembe kell venni, aki folyamatos foglalkoztatás mellett, havi átlagban (tört havi munkaszerződés esetén egész havi teljesítésre átszámítva) legalább 60 munkaórában munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. E tekintetben az adózási módnak (nevezetesen, hogy az ekho szerint történik) semmilyen jelentősége nincs.A rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során kizárólag a munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.
Kapcsolódó címkék:      

CSED alapja áthelyezés esetén

Kérdés: Alkalmazható a kedvezményszabály a CSED megállapításakor abban az esetben, ha a munkavállaló áthelyezéssel kerül az új foglalkoztatójához egészségügyi szolgálati jogviszonyba? A kifizetőhely a minimálbér kétszeresének alapulvételével állapította meg az ellátás napi alapját.
Részlet a válaszából: […] egészségügyi szolgálati jogviszony megszüntetése az Mt. 64. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl áthelyezéssel is lehetséges, a 2020. évi C. tv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatók között. Az áthelyezés a munkaviszony megszüntetésének egyik formája. A dolgozóra nézve ez új foglalkoztató, bár bizonyos munkaügyi kedvezmények megilletik. A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások összegének megállapítására az Eb-tv. 39/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Ez alapszabály. Az, hogy a dolgozó áthelyezéssel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

GYED jogalap nélküli folyósítása

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónak abban az esetben, ha egy nyugdíjkorhatárt 2022. január hónapban betöltött munkavállalónak 2021. november hónapban gyermeke született, aki után 2022. május 11-től 2023. november 11-ig GYED-et igényelt, de 2024 áprilisában kiderült, hogy már 2022-től öregségi nyugdíjban részesül? Az életkora miatt fel kellett volna szólítani a dolgozót arra, hogy igazolja, hogy nem nyugdíjas, vagy a kifizetőhely helyesen járt el, amikor kizárólag a munkavállaló GYED-igénybejelentője alapján megkezdte az ellátás folyósítását? Kit terhel a felelősség a jogalap nélkül felvett ellátásért? Visszakövetelhető az ellátás összege, és ha igen, milyen időszakra visszamenőleg?
Részlet a válaszából: […] körbe tartozik, kizárja a GYED-re való jogosultságot, tehát egyértelműen jogalap nélküli kifizetésről van szó.Az Eb-tv. 66. §-ának (1) bekezdése értelmében az, aki az egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti táppénzt vagy utazási költséghez nyújtott támogatást (e szakasz alkalmazásában együtt: ellátás) jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezték.Mivel ebben az esetben a kilencven napon már bőven túl vagyunk, a (2) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni, miszerint az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható.A felróhatóság a kérdésben foglalt információkból egyértelműen nem állapítható meg.Feltehető, hogy a GYED igénylésekor az érintett még nem minősült nyugdíjasnak, sőt az sem kizárt, hogy a nyugdíjigény visszamenőlegesen kerül érvényesítésre. Ebben az esetben az ellátásban részesülőnek kellett volna jeleznie, hogy ő nyugdíjassá vált. Ugyanakkor a nyugdíjazásról a munkaadónak is tudomást kellett szereznie.Ezzel összefüggésben meg[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.
Kapcsolódó címkék:    
1
2