Adatvédelmi előírások a könyvelő, bérszámfejtő cégeknél

Kérdés: Milyen módon érinti a GDPR bevezetése a könyveléssel, bérszámfejtéssel foglalkozó vállalkozásokat? Milyen intézkedéseket kell megtenniük ezeknek a cégeknek annak érdekében, hogy megfeleljenek az adatvédelmi előírásoknak?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2018. május 25-től alkalmazandó GDPR minden olyan vállalkozás életében komoly változásokat jelent, amely személyes adatokat kezel.Személyes adatnak minősül valamennyi információ, amely természetes személyre vonatkozik, és amely alapján közvetlenül vagy több adat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amikor a munkavállaló visszatér a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról, akkor az Mt. 59. §-a értelmében valóban rendezni kell a munkabérét, azaz a juttatásait az időközben bekövetkezett változásokhoz kell igazítani. Ez elsősorban azt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 29.

Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonyai

Kérdés: Kell fizetnie valamilyen közterhet egy egyszemélyes kft. tagjának, aki rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, de a cégben is személyesen közreműködik, ő végzi a tényleges tevékenységet, alkalmazott nincs? Ezeken túl a társasági szerződés szerint a vezető tisztség-viselői feladatokat munkaviszony keretében végzi. Végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet és a személyes közreműködést is "0" forintért a saját cégében, vagy mindenképpen kell kivennie jövedelmet? Helyesen jelentik a havi bevallásban "társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett" jogviszonyban, vagy ezen változtatni kell?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az említett tag személyes közreműködése révén társas vállalkozónak minősül a saját cégében, ugyanakkor a másutt fennálló heti 36 órát elérő munkaviszonyára tekintettel mentesül a havi minimálisadó- és járulékfizetési kötelezettség alól, tehát ha nem részesül...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 8.
Kapcsolódó címke:

Betéti társaság beltagjának jogviszonyai

Kérdés: Rendelkezhet két külön jogviszonnyal a tulajdonában lévő betéti társaságban a beltag, aki ellátja a vezető tisztségviselői feladatokat, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, vagy a két tevékenységet egy jogviszony keretében láthatja csak el? Valóban mentesülne vezető tisztségviselőként e minimális közteherfizetés alól, abban az esetben, ha egy egyesületben rendelkezik egy 20 órás bejelentett munka-viszonnyal, és a társaságban a személyes közreműködést szintén egy 20 órás munka-viszonyban látná el?
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban, az a társas vállalkozó, aki rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól a 2011. évi CLVI. tv. 458. §-ának (5) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 31. §-ának (4)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 8.

Letelepedési engedéllyel rendelkező izraeli állampolgár

Kérdés: Kell Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie annak az izraeli állampolgárnak, aki hazánkban letelepedési engedéllyel rendelkezik, de Izraelben biztosított, amiről rendelkezik az ottani hatóság által kiállított igazolással? Az érintett egyébként Magyarországon három cég tulajdonos ügyvezetője, de jövedelmet egyikből sem vesz fel, ezért járulékot sem fizet.
Részlet az állásfoglalásából: […] Izraellel hazánknak nincs szociális biztonsági megállapodása, és nyilvánvalóan nem EGT-tagállamról van szó. Ebből következően az izraeli állampolgárokra a Tbj-tv. általános szabályait kell alkalmazni, és a tekintetben nincs jelentősége az érintett hazájában fennálló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. március 13.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése

Kérdés: Meg kell szüntetni a jogviszonyait egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki emellett egyéni vállalkozással is rendelkezik abban az esetben, ha igényt nyújtott be megváltozott munkaképességű személyek ellátására?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 2. §-ának b) pontja értelmében mind a rehabilitációs, mind pedig a rokkantsági ellátás jogosultsági feltétele, hogy az igénylő nem végez keresőtevékenységet.A jogszabály alkalmazásában keresőtevékenységnek az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. január 16.

Bányászok keresetkiegészítése

Kérdés: Valóban nem jogosult a bányászok keresetkiegészítésére az a személy, aki egyéni vállalkozói tevékenységet folytat? Milyen lehetőségei vannak annak a személynek, akinek a kérelmét elutasították?
Részlet az állásfoglalásából: […] A jogszabályalkotók minden esetben úgy tervezik meg a normatívákat, hogy a szabályozás alapján az ellátásra szorulók kizárólag azért ne essenek el az őket megillető támogatástól, mert bonyolultabb élethelyzetbe kerülnek. Ettől függetlenül a válasz erre a kérdésre nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. december 12.

Külföldi anyacég által juttatott munkavállalói értékpapír

Kérdés: Az anyacégnek vagy a leányvállalatnak van bejelentési kötelezettsége a NAV-hoz abban az esetben, ha a külföldi anyacég a magyarországi leányvállalatánál dolgozó munkavállalóknak részvényt juttat? Hogyan lehet adómentesen juttatni részvényt a dolgozóknak ebben az esetben, milyen feltételeknek kell megfelelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében értékpapír szerezhető ingyenesen, kedvezményesen vagy opciós jog (vételi, jegyzési, eladási és más hasonló jog) gyakorlásával egyaránt. Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatás útján értékpapírt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. augusztus 15.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Ctv. 98. §-ának (2) bekezdése szerint a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik, és ettől az időponttól a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. A Ctv. 99....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 9.
Kapcsolódó címke:

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdéssel kapcsolatosan először is utalnunk kell arra, hogy a munkavállalók tagállamok közötti kikül-detését uniós normák szabályozzák. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében kiküldetés akkor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 11.
Kapcsolódó címke:
1
…
7
8
9
…
28