Találati lista:
281. cikk / 443 Polgármester nyugdíjazása
Kérdés: Megállapítható és kifizethető-e az öregségi nyugdíj egy teljes munkaidőben foglalkoztatott főállású polgármester részére, aki 2010 októberében töltötte be a 62. életévét, és jelenleg 42 év szolgálati idővel rendelkezik? A polgármester 1996-tól tölti be a tisztségét.
282. cikk / 443 Egyéni vállalkozó bérbeadása
Kérdés: Hogyan kell bejelentenie a választását annak az egyéni vállalkozónak, aki bérbeadási tevékenységet is végez, de az ebből származó jövedelemre nem az egyéni vállalkozásból származó jövedelmekre vonatkozó szabályozást szeretné alkalmazni?
283. cikk / 443 Egyszerűsített foglalkoztatott biztosítása
Kérdés: Biztosítottá válik-e az az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott személy, aki után alkalmi munkájára való tekintettel a járulék és a személyi jövedelemadó megfizetése az általános szabályok szerint történik? Milyen ellátásokra válik jogosulttá? A biztosítottakra vonatkozó valamennyi igazolást ki kell-e részére állítani?
284. cikk / 443 Kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó kereseti korlátja
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a kereseti korlátot annak az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak az esetében, aki év közben, 2010. augusztus 1-jétől korkedvezményes nyugdíjat vesz igénybe? Hogyan különítheti el a vállalkozó a nyugdíjazás előtti és a nyugdíjazás utáni éves adóalapját például abban az esetben, ha egy munkát áprilisban kezdett el, de a számlázásra csak októberben, a nyugdíjazás után került sor?
285. cikk / 443 Kutatási tanulmány díjának közterhei
Kérdés: Alkalmazhatja-e egy közhasznú alapítvány az Szja-tv. 1. mellékletének 3.1. pontját, azaz tekinthető-e adómentes kutatói ösztöndíjnak a kifizetendő juttatás abban az esetben, ha az alapítvány az alapszabályban rögzített közhasznú céljával összefüggésben mindenki számára elérhető pályázatot hirdet irodalomtörténeti kutatásokra, a beérkezett munkákat elbírálja, és a legjobbakat publikálja, illetve pénzzel is díjazza? Köthető-e kutatói ösztöndíjszerződés ebben az esetben? Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a kifizetett juttatás után?
286. cikk / 443 Külföldi nyugdíjban részesülő munkavállaló közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a 65. életévét betöltött magyar állampolgárságú munkavállalónak, akinek a nyugdíját Németországban állapították meg és euróban folyósítják? A munkavállaló 50 százalékos tulajdonosa az őt foglalkoztató kft.-nek. Be kell-e vallania a nyugdíjat, mint adóterhet nem viselő járandóságot, és ha igen, milyen árfolyam szerint?
287. cikk / 443 Főállású polgármester nyugellátása
Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult az az 1955-ben született férfi, aki 1994 óta megszakítás nélkül főállású polgármesteri tisztséget tölt be, és a 2010. évi önkormányzati választásokon már nem akar indulni? Befolyásolja-e az ellátás igénybevételét a nyugdíjkorhatár emelése?
288. cikk / 443 Egyszerűsített foglalkoztatás
Kérdés: Hogyan változtak az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok 2010. augusztus 1-jétől?
289. cikk / 443 Pályakezdőnek nem minősülő személy belépése magánnyugdíjpénztárba
Kérdés: Mit kell tennie annak a munkavállalónak, akinek pályakezdőként nem volt kötelező belépnie magánnyugdíjpénztárba, de most szeretné ezt megtenni?
290. cikk / 443 Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi kirendelése
Kérdés: Jogosan járt-e el az APEH az alábbi esetben? Egy németországi anyavállalat dolgozói kirendelés keretében végeztek munkát egy magyar leányvállalatnál 2006-ban. A cég ezek után a – többségében török állampolgárságú – dolgozók után Magyarországon járulékot és adót nem fizetett, mert azt az anyacég fizette be Németországban. Magyarországon a kirendelt külföldi munkavállalók díjazásban nem részesültek, munkabérüket közvetlenül az anyacégtől kapták, aki azt a németországi folyószámlájukra utalta. A dolgozók bérét és egyéb költségeket az anyacég a magyar leányvállalatnak kiszámlázta. Az APEH-ellenőrzés arra hivatkozva, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek E101-es igazolással, illetve hogy a német-magyar szociális egyezmény 6. és 7. cikkei alapján a dolgozókra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, a magyar céget akarja a kirendelt munkavállalók után járulékfizetésre kötelezni.
