Mezőgazdasági őstermelő járulékalapja

Kérdés: Van bármilyen mód arra, hogy egy eddig átlagnál magasabb keresettel rendelkező – és munkahelyét rövidesen elveszítő – őstermelői tevékenységet is folytató 63 éves személy megőrizze eddigi magas nyugdíjalapját anélkül, hogy őstermelői tevékenységét meg kelljen szüntetnie?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági őstermelő alapvetően – az előző évi bevételétől függően – a minimálbér 92 százaléka vagy ennél alacsonyabb járulékalap után köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ennél magasabb járulékalapot önkéntes döntéssel választhat, ami viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

ÖCSG tagjainak szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Hogyan kell megállapítani egy háromtagú családi gazdaság átalányadózást alkalmazó tagjainak szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségét az alábbi esetben? Az ÖCSG 2025. évi árbevétele 3×17 millió forint = 51 millió forint volt. Az egyik tag, az édesapa, munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, a másik két tag az ikergyermekei, akik 2025. október 6-án töltötték be a 18. életévüket, de még mindketten középiskolai tanulók.
Részlet a válaszából: […] Az apa munkaviszony mellett folytatja őstermelői tevékenységét, tehát őstermelői jogviszonyában biztosítási és járulékfizetési kötelezettség nem terheli. Mivel 2025. évi bevétele nem haladta meg az éves minimálbér ötszörösét (5×12×290.800 = 17.448.000 forintot), nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 28.

Mezőgazdasági őstermelő szociálishozzájárulásiadó-alapja

Kérdés:

Hogyan alakul a 2025. évi szociálishozzájárulásiadó-alapja annak az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a 2024. évi bevétele elérte az éves minimálbér összegét, nagy valószínűséggel ebben az évben is eléri, és önkéntes döntése alapján havi 350 ezer forintos járulékalap után fizet járulékot? Az érintett őstermelő 2025. szeptember 1-jétől munkaviszonyt létesít.

Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett mezőgazdasági őstermelőt a Szocho-tv. 7. §-ának (2) bekezdése értelmében az általa önkéntes döntéssel vállalt járulékalappal megegyező összeg (azaz havi 350.000 forint) után terheli a szociális hozzájárulási adó egészen augusztus 31-ig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű járulékfizetésre egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a költséghányada az eddigi 60 százalékról 80 százalékra nőtt, így csökkent a járulékalapja? A vállalkozó nyugdíj előtt áll, ezért szeretne magasabb összegű járulékot fizetni.
Részlet a válaszából: […] Az átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapját a Tbj-tv. 40. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.E szerint az őt havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől (a biztosítási jogviszony keletkezésétől) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése

Kérdés: Szüneteltetés esetén meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy egyéni vállalkozónak, aki vállalkozása mellett évek óta mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, de ebben a jogviszonyában nincs járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Valóban, ha az egyéni vállalkozó szünetelteti a biztosítását, akkor a biztosítása is szünetel, amelyből az is következik, hogy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére válik kötelezetté. Pontosabban válhat, hiszen ez csak abban az esetben következik be, ha nincs más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Szolgálati járandóságban részesülő őstermelő

Kérdés: Beleszámít a minimálbér tizennyolcszoros összegébe az őstermelői bevétel egy szolgálati járandóságban részesülő mezőgazdasági őstermelő esetében?
Részlet a válaszából: […] A Keny-tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Többes jogviszonyú őstermelő járulékfizetése

Kérdés: Beszámításra kerül az őstermelőként vállalt járulékfizetés a nyugellátás számítása során abban az esetben, ha az érintett rendelkezik egy heti 20 órás munkaviszonnyal is, ahol a minimálbér arányos részének megfelelő összegű munkabért kap?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének h) pontja értelmében a mezőgazdasági őstermelőre nem terjed ki a biztosítás, amennyiben bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat (választott tisztségviselő, megbízás, vállalkozási jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Átalányadózó őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Mi a szociálishozzájárulásiadó-alapja annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki egy őstermelők családi gazdaságának tagja, 2022 márciusában kezdte meg a tevékenységét nappali tagozatos hallgatói jogviszonya mellett, és a bevétele 10 millió forint volt? Milyen összeggel kell kalkulálnia 2023. év vonatkozásában, ha a tervezett bevétele hozzávetőlegesen 15 millió forint lesz, és közterhei elszámolására az átalányadózást választotta?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági őstermelő szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége alapvetően három tényezőtől függ: a bevétele összegétől, a választott adózási módtól, illetve a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségétől.A kérdésben említett őstermelőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Borravaló

Kérdés: Valóban nem tartalmazza a Tbj-tv. a borravaló utáni járulékfizetés lehetőségét? Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásnak ezt követően csak a felszolgálási díj címen kifizetett összeg után kell a közterheket, egészen pontosan a társadalombiztosítási járulékot megfizetni?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Tbj-tv. 27. §-ának (1) bekezdése már nem nevesíti a felszolgáló közvetlenül kapott borravalóját járulékalapként, miközben a felszolgálási díjat továbbra is a felsorolásban találjuk.Noha a régi Tbj-tv.-ben mindkét tétel járulékalapot képezett, a velük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.
Kapcsolódó címke:

Borravaló

Kérdés: Helyesen jár el egy kávézót üzemeltető betéti társaság, ha a borravalóként kapott összegeket egy perselyben összegyűjti, és a teljesített munkaórák arányában felosztja az alkalmazottak között? Jól gondolja a munkáltató, hogy ez a juttatás az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.2. alpontja alapján adómentes, és járulékalapul is csak akkor szolgál, ha a dolgozó önként szeretne nyugdíjjárulékot fizetni utána?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Tbj-tv. 26. §-ának (7) bekezdése lehetővé teszi, hogy a vendéglátóüzlet felszolgálója önkéntes döntéssel 15 százalékos nyugdíjjárulékot fizessen a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után. Ennek bevallására a személyijövedelemadó-bevallásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 13.
Kapcsolódó címke:
1
2
3