Úti baleset

Kérdés: Valóban kevesebb lett-e a táppénz összege annak a munkavállalónak az esetében, aki az év első munkanapján, azaz január 4-én munkába menet balesetet szenvedett, és jelenleg is fekvőbeteg? Milyen mértékű ellátásra lesz jogosult a kifizetőhelyet működtető munkáltatónál dolgozó munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Elsősorban azt nézzük meg, hogy a balesete következtébenmilyen pénzbeli ellátásra lesz jogosult. Az Eb-tv. értelmében üzemi balesetnekminősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába menet szenved el (ez azúti baleset). Balesete üzemiségének az elismerése a kifizetőhely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Alkalmi munkavállaló balesete

Kérdés: Milyen összeget kell az ellátás alapjaként figyelembe venni, és mennyi időre jár az ellátás annak az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalónak, aki üzemi balesetet szenvedett, és a foglalkoztatásának időtartamára – a baleset napjára is – a foglalkoztató a közteherjegyet az AM könyv megfelelő rovatába beragasztotta? A munkavállaló napi munkabére 3000-3599 forint közé esett, a közterhek napi 900 forint összegben kerültek megfizetésre.
Részlet a válaszából: […] Az AM könyvvel foglalkoztatott alkalmi munkavállaló azegészségbiztosítási szolgáltatások közül baleseti egészségügyi szolgáltatásraés baleseti táppénzre jogosult.A baleseti táppénz – az előzetes biztosítási időre éstáppénzfolyósításra tekintet nélkül – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

Ellátás üzemi baleseti táppénzjogosultság lejárta után

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult az a biztosított, aki üzemi balesetet szenvedett, jelenleg még baleseti táppénzben részesül, ami nemsokára megszűnik, de munkavégzésre még nem alkalmas?
Részlet a válaszából: […] A táppénz lejártát követően – amennyiben az állapotában ajavulás nem teljes – javasoljuk, hogy a lakóhelye szerint illetékes regionálisnyugdíj-biztosítási igazgatási szervnél baleseti rokkantsági nyugdíjatigényeljen.Baleseti rokkantsági nyugdíjra lehet jogosult,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

Köztisztviselő keresőképtelenség miatti távolléte

Kérdés: Kötelező-e leadni a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást, vagy a munkáltató kérhet betegsége idejére szabadságot, illetve túlórák miatti "csúsztatást"? Naptári napra vagy munkanapra jár-e a 15 napos betegszabadság, és van-e maximált összege ennek a járandóságnak? Mennyi a táppénz mértéke, illetve van-e maximált összeg? Van-e valamilyen speciális szabály a köztisztviselőkre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] Azzal, hogy a keresőképtelensége idejére nem kíván erre járóellátást igénybe venni, társadalombiztosítási szabálytalanságot nem követ el,de arra sem kötelezhető a munkáltatója, hogy utólag hozzájáruljon akeresőképtelenség miatti távolléte jogcímének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 15.

Táppénz-hozzájárulás terhesség miatti keresőképtelenség esetén

Kérdés: Betegségnek számít-e, és meg kell-e fizetni a táppénz-hozzájárulást a terhesség miatti keresőképtelenség esetére járó táppénz után?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 19. § (5) bekezdése értelmében atáppénz-hozzájárulást a foglalkoztató a biztosított betegsége miattikeresőképtelensége, valamint kórházi ápolása időtartamára folyósított táppénzeután köteles fizetni. Az Eb-tv. 44. §-a szerint keresőképtelen az,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 15.

Baleseti táppénz alapja, osztószáma

Kérdés: Mennyi lesz a baleseti táppénz alapja annak a 2009 szeptemberében üzemi balesetet szenvedett munkavállalónak az esetében, akinek a 2009. augusztus havi munkabére 100 000 forint volt, és 2009 szeptemberében a 2009. január-augusztus havi jó munkájáért 50 000 forint jutalomban részesült? Ki kell-e venni a hétvégét is az osztószámból abban az esetben, ha a dolgozó augusztusban két napot (csütörtök, péntek) szabadságon volt? Csökkenti-e az osztószámot a fizetett ünnepnap?
Részlet a válaszából: […] A baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehetőfigyelembe – többek között – az átlagkereset, a távolléti díj – ide nem értve amunkaszüneti napra járó távolléti díjat –, valamint az az időtartam, amelyreazt kifizették. Ebből következik, hogy nem vehető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 15.

Baleseti táppénzben részesülő kiegészítő tevékenységű vállalkozó nyugdíjemelése

Kérdés: Figyelembe vehető-e a félszázalékos nyugdíjemelés megállapításánál az a 4 hónapos időszak, amelyre egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem fizette a havi 4500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert üzemi balesetére tekintettel baleseti táppénzt kapott? A vállalkozónak ebben az időszakban tagi jövedelme nem volt.
Részlet a válaszából: […] A félszázalékos nyugdíjemelés alapfeltétele 365 napbiztosításban töltött idő, vagy 365 nap egyéni vagy társas vállalkozókéntfolytatott tevékenység. Jelen esetben a szükséges 365 nap – a keresőképtelenségdacára – megvan, hiszen ennek tartama alatt is vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Alkalmi munkavállaló balesete

Kérdés: Jogosult-e táppénzre az az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállaló, akit munkavégzés közben baleset ér?
Részlet a válaszából: […] Az Amk-tv. 8. § (4) bekezdése értelmében az alkalmimunkavállaló szolgálati időre, valamint az egészségbiztosítási szolgáltatásokközül baleseti egészségügyi szolgáltatásra és baleseti táppénzre jogosult.Ebből adódóan a kérdésben említett munkavállalót megilleti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Üzemi baleset figyelembevétele táppénzelőzményként

Kérdés: Előzményként kell-e figyelembe venni az üzemi baleset miatti táppénzes napokat a táppénzre való jogosultság időtartamának megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] Először is szeretnénk pontosítani, hogy ha a biztosítottüzemi baleset következtében válik keresőképtelenné, nem táppénzre, hanembaleseti táppénzre jogosult. A baleseti táppénz összegének megállapítására, afolyósításának időtartamára eltérő rendelkezések vonatkoznak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

GYES igénylése, felmondás GYES mellett dolgozó munkavállalónak

Kérdés: A munkáltatónak kell-e elindítania a GYES igénylését abban az esetben, ha nem működtet kifizetőhelyet, de 2007-ben a GYED igénylését a dolgozóval egyeztetve elintézte? Amennyiben a munkavállaló önállóan intézi az igénylést, kell-e a munkáltatóját értesítenie arról, hogy mi a szándéka a GYED lejárta után, vagy a munkáltatónak kell vele felvenni a kapcsolatot? Felmondhat-e a munkáltató a munkavállalónak abban az esetben, ha a GYES folyósítása mellett visszamegy dolgozni, és ha igen, hogyan? Megváltható-e pénzben a GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága, vagy mindenképpen természetben kell kiadni?
Részlet a válaszából: […] A probléma megoldását kezdjük a második kérdéssel. Az Mt.90. §-a precízen felsorolja azokat az időszakokat, amelyek tartama alatt amunkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással. Így nemmondhat fel a cég– a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.
1
14
15
16
23