Végelszámoló kültag közterhei

Kérdés: Lehet-e végelszámoló egy tevékenységét megszüntető betéti társaság kültagja abban az esetben, ha ő egyben egy másik bt. beltagja is? Kell-e valamilyen járulékot fizetni utána, ha a másik bt.-ben, mint beltag saját maga után megfizeti a minimálbér után a járulékokat, és mint végelszámoló díjazás nélkül kíván közreműködni?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnéseinekeseteiben főszabályként előbb le kell folytatni a végelszámolási eljárást. Avégelszámolás szabályait a Cstv. tartalmazza. A részletes szabályokat a Cstv.IV. fejezete tartalmazza, amelyhez a Gt. általános rendelkezéseit és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Üzemi baleset

Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló balesete vitathatatlanul üzemi balesetnekminősül, hiszen az Eb-tv. megfogalmazása értelmében üzemi baleset az a baleset,amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzalösszefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy 1945-ben született, saját jogú nyugdíjas munkavállaló után, aki napi 8 órás munkaviszonyban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nincs róla szó, de az érintett – napi 8 órábantörténő – foglalkoztatására nyilván munkaviszony keretében kerül sor. Amunkaviszonyban álló dolgozóra pedig a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontjaalapján kiterjed a biztosítás.A Tbj-tv. 19. § pedig arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas egyéni vállalkozó társas vállalkozóként

Kérdés: Végezhet-e tagi mellékszolgáltatást az a nyugdíjas kft.-tag, aki egyben egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] Igen.Az Ev-tv. 5. § (1) bekezdés e) pontja értelmében nem kaphatvállalkozói igazolványt, aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja.Ugyanezen törvény 11. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy természetes személycsak egy egyéni vállalkozást alapíthat, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: Valóban igaz-e, hogy amennyiben egy társas vállalkozó több társas vállalkozásban ténylegesen és személyesen közreműködik, akkor az egyik helyen legalább a minimálbér, de a másik helyen már csak a ténylegesen elért jövedelem után fizeti meg a járulékot? Az egyéni vállalkozás esetében a Tbj-tv.-ben megtalálhatók az erre vonatkozó mentesítő szakaszok [31. § (5) bekezdése], a társas vállalkozóra azonban csak a 36 órát meghaladó munkaviszony vagy a nappali tagozatos közép- vagy felső tagozatos oktatásban való részvételre vonatkoznak.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-a értelmében a társas vállalkozó utánfőszabályként – hasonló elvek alapján, mint az egyéni vállalkozó – a személyesközreműködésre tekintettel kiosztott járulékalapot képező jövedelem (tagijövedelem), de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.
Kapcsolódó címke:

Részvénytársaság vezérigazgatóként működő részvényesének jogviszonya

Kérdés: Helyes eljárás-e, ha egy zártkörű részvénytársaság 51 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező részvényese az rt.-ben vezérigazgatóként havi rendszerességgel tagi jövedelemként kapja díjazását, vagy más jogcímen kell díjazni munkáját (pl. munkabér, tiszteletdíj stb.)? Tevékenységét teljes munkaidőben végzi, máshol nincs semmilyen jogviszonya.
Részlet a válaszából: […] A részvénytársaság nem minősül a Tbj-tv. 4. § c) pontjábanmeghatározott társas vállalkozásnak. Ebből következően tagja (tulajdonosa)személyes munkavégzés esetén sem tekinthető társas vállalkozónak.A Gt. 240. § (2) bekezdése (zártkörű részvénytársaságesetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.
Kapcsolódó címkék:  

Bt. nyugdíjas beltagjának jogállása

Kérdés: Kell-e tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni a betéti társaság nyugdíjas beltagja után abban az esetben, ha személyesen nem működik közre a betéti társaság tevékenységében? A két beltaggal és egy kültaggal alakult társaság alapító okiratában nincs meghatározva a tagok által vállalt személyes közreműködés módja és tartalma. A bt. üzletvezetője egy másik beltag. Hogyan bizonyítható az adóhatóság számára is elfogadható módon, hogy a nyugdíjas beltag részéről személyes közreműködésre nem került sor?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság beltagját akkor kell társas vállalkozónaktekinteni (tehát akkor kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni utána),ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és eztnem munkaviszonyban és nem megbízásos jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Vállalkozói járulék bevallása és megfizetése

Kérdés: Az új szabályok szerint hogyan kell megfizetni és bevallani a vállalkozói járulékot?
Részlet a válaszából: […] A 2005. évi XXVI. törvény visszamenőleges hatállyal 2005.január 1-jétől módosította az Ftv.-t. Az Ftv. 46/B § (3) bekezdése alapján2005. II. negyedévtől a társas vállalkozás havonta állapítja meg és vonja le avállalkozói járulékot a magánszemélytől, és a tárgyhót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.
Kapcsolódó címke:

Polgármesterré választott ügyvezető közterhei

Kérdés: A képviselő-testület jóváhagyása után milyen jogviszonyban láthatja el ezentúl ügyvezetői teendőit az a 39 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező kft.-tulajdonos, akit polgármesterré választottak? Az ügyvezető 14 év óta alkalmazottként dolgozik.
Részlet a válaszából: […] A polgármester összeférhetetlenségének eseteit az Ötv. 33/A§ (1), illetve (2) bekezdése taglalja. A jogszabályi hely – aképviselő-testület hozzájárulása esetén – semmilyen jogviszonyban sem zárja kiaz ügyvezetői teendők ellátását, még a főállású polgármester...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.
Kapcsolódó címke:

Német és román állampolgárságú kft.-tagok biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy német és egy román állampolgár magyarországi székhellyel kft.-t alapít. A kft.-ben 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkeznek. A kft. építőipari tevékenységgel foglalkozik, melyet német megrendelő számára, szerződés alapján fog végezni. Telephelyet sem Németországban, sem Magyarországon nem létesítenek. Hogyan alakul a járulék- és eho-fizetési kötelezettség: 1. ha csak a román állampolgár működik közre tagként, és ő Romániában főállású alkalmazottként biztosított, 2. vagy ha a román állampolgár főállásban alkalmazottként lesz bejelentve ennél a kft.-nél, 3. német állampolgár tag vállalkozóként biztosított Németországban, és ennél a kft.-nél nem működik közre személyesen, 4. ha magyar állampolgár vagy német állampolgár alkalmazottat vesznek fel, és a munkavégzés Németországban folyik?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a román állampolgár tagként működik közre, társasvállalkozónak minősül. Tekintettel heti 36 órás romániai foglalkoztatására,csak a tényleges jövedelme után kell a 29 százalék tb-járulékot és a 8,5százalék nyugdíjjárulékot leróni, és terheli a társaságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.
1
100
101
102
118