Kft.-tag részére kötött életbiztosítás közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a társas vállalkozásnak és a magánszemélynek abban az esetben, ha a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő 25 százalékos tulajdonosa részére a cég életbiztosítást kötött, melynek a díjait folyamatosan fizeti? A tag a társaságból jövedelmet nem vesz fel. A biztosítás megkötésének az időpontjában a tag munkaszerződéssel foglalkoztatott alkalmazott volt a cégnél, de most másutt van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, így tagként működik közre.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre egyértelmű válasz csak a biztosítási szerződéspontos tartalma alapján adható. Ennek hiányában csak a lehetséges megoldásokatsoroljuk fel.Az első változat, hogy az átvállalt biztosítás díjaadómentes. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.3. pontja értelmében e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Telefonkártya-juttatás közterhei

Kérdés: Keletkezik-e természetbeni juttatás címén adóköteles jövedelem abban az esetben, ha egy társas vállalkozás telefonkártyát juttat azoknak a dolgozóknak, akiknek a munkaköre olyan, hogy nincsenek folyamatosan a telephelyen, pl. árubeszerzők, illetve emellett telefonkártyát kapnak a vezetők is? A havonta adható kártya értéke maximálva van, havi 5000 forintban. A dolgozók saját telefonjukat használják a társaság érdekében.
Részlet a válaszából: […] A dolgozók egy csoportjának juttatott telefonkártya adókötelezettséget keletkeztet, mert a hivatali célú felhasználása nem bizonyítható. A juttatás az Szja-tv. 69. § (1) bekezdésének d) pontja alapján akkor lenne természetbeni juttatás, ha azt a munkáltató valamennyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Táppénz-hozzájárulás fizetése kft.-tag keresőképtelensége esetén

Kérdés: Kell-e táppénz-hozzájárulást fizetnie a kft.-nek abban az esetben, ha tagsági jogviszonya alapján biztosított ügyvezetője keresőképtelenné válik?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. meghatározza a társadalombiztosítás fedezeti rendszerét.A törvény szerint a foglalkoztatót egészségbiztosítási- és nyugdíjbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség (együtt: társadalombiztosítási járulék) terheli, a társas vállalkozás a kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Családi pótlék és adókedvezmény rendszeres jövedelemmel rendelkező gyermek után

Kérdés: Igénybe vehető-e az adókedvezmény, valamint a családi pótlék abban az esetben, ha a biztosított 19 éves, szakközépiskolai tanuló gyermeke 2004. június 1-jétől heti 25 órás munkaviszonyt létesített a helyi polgármesteri hivatalnál?
Részlet a válaszából: […] A Cst. 12. § szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,a) aki az igénylő háztartásában él, ésaa) akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Családtámogatással kapcsolatos kifizetőhelyi teendők

Kérdés: Változtak-e a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos kifizetőhelyi teendők az uniós csatlakozás miatt?
Részlet a válaszából: […] A választ a családtámogatási kifizetőhelyek felügyeletét ellátó MÁK által kiküldött körlevélben találjuk meg:"Hazánk 2004. május 1-jei Európai Unióhoz történő csatlakozásával egy időben módosult a Cst., valamint a Cst. R. [A törvénymódosítás a 2004. április 26-ai 56...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Nyugdíjas társas vállalkozónak adott étkezési utalvány közterhei

Kérdés: A 44 százalékos személyi jövedelemadó mellett milyen járulékokat kell vonni, illetve fizetni a társaságnak egy nyugdíjas társas vállalkozó részére adott étkezési utalvány értéke után?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a társas vállalkozás által a társas vállalkozónak adott étkezési utalvány – tekintve, hogy az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.17. alpontjában meghatározott havi 3500 forintig terjedő adómentes határ csak a munkaviszonyban álló dolgozó esetében vehető figyelembe –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Életbiztosítás díjának közterhei

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a társas vállalkozásnak és a magánszemélynek az alkalmazott, illetve a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére kötött életbiztosítás díja után? A biztosítás fizetése negyedévente történik, 34 311 forint összegben.
Részlet a válaszából: […] A biztosítási díj szja-kötelezettségének megítélése egyforma a személyesen közreműködő tag és az alkalmazott esetében. Adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. számú melléklet 6.3.) a társaság által fizetett biztosítási díj akkor, ha a megkötött biztosítási szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Egyéni vállalkozó társas vállalkozóként

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kft.-nek az után az 50 százalékban tulajdonos ügyvezető után, aki 2003-ban egész évben egyéni vállalkozóként működött, és 2003. december 22-én alapította meg a kft.-t?
Részlet a válaszából: […] A hatályos APEH-iránymutatásokra (2000. évi 28. és 134. számú) is figyelemmel a Gt. 30. § (3) bekezdésének előírása alapján a korlátolt felelősségű társaság 51 százalék alatti tulajdoni részesedéssel rendelkező – tehát nem többségi tulajdonos – ügyvezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Törzstőke-leszállítás

Kérdés: Külföldi tulajdonú társaság törzstőke-leszállítást hajt végre. Le lehet-e vonni a jövedelemből az egyszer már adózott pénzből végrehajtott befektetést?
Részlet a válaszából: […] Társas vállalkozás törzstőkéjének leszállítása esetén az irányadó rendelkezés az Szja-tv. 68. §-ának (2) bekezdése. Vállalkozásból kivont jövedelem keletkezik a vállalkozás jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása esetén. Bevételnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Megbízási díj járulékfizetési kötelezettségei

Kérdés: Egy dolgozót "A" munkáltatónál heti 15 órában, "B" munkáltatónál – amit "A" munkáltató alapított – heti 25 órában munkaszerződés keretében foglalkoztatnak. "A", illetve "B" munkáltatónál megbízási szerződés alapján (a munkaköri feladataiba nem tartozó tevékenységre) is foglalkoztatják. Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a megbízási díjak után abban az esetben, ha a díjazás összege biztosítottá teszi a megbízottat?
Részlet a válaszából: […] A biztosításra előírt összeghatárt elérő megbízási díjak után bizonyára nem kétséges, hogy a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot mindkét foglalkoztató köteles megfizetni. Nem lehet kétséges az sem, hogy több biztosítással járó jogviszony esetén mindegyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
1
32
33
34
38